Kína 2252 millió tonna kőolajnak megfelelő energiát fogyasztott 2009-ben, ami nagyjából négy százalékkal több a 2170 tonnás amerikai fogyasztásnál. 2000-ben az Egyesült Államok még kétszer annyi energiát fogyasztott, mint Kína. 2008-ban már csak 150 tonnával “vezetett”, tavaly pedig a második helyre szorult.
A váltás következményeként Kína nem csupán az energiaárak alakulását tudja nagyobb mértékben befolyásolni, hanem a globális energiafelhasználás mintázatait is. Ha például az ázsiai ország a környezetbarát, elektromos vagy hibrid meghajtású autók használatát támogatja, azzal szinte az egész autógyártást átformálhatja – mondta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza.
Kína erőteljesen ösztönzi is a megújuló energiaforrások használatát; a következő tíz évben összesen 5 ezer milliárd jüan – 738 milliárd dollár – értékben hajtanak végre fejlesztéseket, azzal a céllal, hogy 2020-ban 15 százalék legyen a megújuló energia aránya a felhasználásban.
Jelenleg a szén a meghatározó, 70 százalékos részaránnyal. Kína a legnagyobb szénfogyasztó a világon, és a tetemes hazai készlet ellenére behozatalra szorul; míg alig három éve nettó exportőr volt, tavaly már a legtöbb szenet importáló ország címe is az ázsiai országot illette meg.
Kőolajfogyasztásban egyelőre az Egyesült Államok áll az élen, a legnagyobb termelő Szaúd-Arábia viszont tavaly először több olajat adott el Kínának, mint az Egyesült Államoknak, amely évtizedekig az első számú vásárló volt.
