Magyarország valószínűleg túllépi majd a kormány által vállalt hiánycélokat – olvasható az Európai Bizottság (EB) napokban kiadott prognózisában.
Az idei, 3,9 százalékos (GDP arányos) államháztartási hiánycélt azért lépjük át enyhe mértékben az EB szerint, mert a vártnál valószínűleg kevesebb lesz a bevétel a társasági adóból.
Jövőre még elérhetetlenebb
A jövő évi (3,8 százalékos) hiánycél túllépésének több oka is van – vélik az EB közgazdászai. Az egyik, hogy a költségvetési tervezetben előrejelzettnél nagyobb lesz az önkormányzatok adóssága, mivel csökkentik a nekik járó központi forrásokat. Másrészt szerintük a MÁV-tól elvont források jelentette megtakarítás – részletezett lépések hiányában – sem vehetők számításba, s a kórházaknak ígért többletjuttatás is a hiányt növeli.
2011-ben (ekkorra a kormány 2,8 százalékos hiánycélt vállalt) pedig a személyi jövedelemadó alsó kulcsához tartozó sávhatár megemelése, amit a parlament már elfogadott (Kóka János javaslatára), s az MNB veszteségének kompenzálása miatt válhat elérhetetlenné a hiánycél (ennek veszélyére egyébként a Költségvetési Tanács is fölhívta a figyelmet).
Nem fönntartható
Az EB közgazdászai azt jelzik, hogy a magyar kormány megszorításainak egy része nem tartható fönn, ilyen a közalkalmazottak bérbefagyasztása, a közintézmények költségvetésének befagyasztása, kevesebb pénz költése az egészségügyi, az oktatási, az önkormányzati rendszerre szerkezeti reformok nélkül.
Bajnai Gordon miniszterelnök e téma kapcsán is nyilatkozott az FN.hu-nak adott interjújában, amelyet hamarosan közzéteszünk oldalunkon.
számok – eb kontra kormány
Az EB a kormány által vállaltnál 2 tizedszázalékponttal több, 4,1 százalékos (GDP-arányos) államháztartási hiányt vár idén (a hiánycél egyetlen tizedszázaléka nagyjából 26 milliárd forintnak felel meg), jövőre 4,2 százalékosat (a kormány terve 3,8 százalék), 2011-ben pedig 3,9 százalékosat (a kormány középtávú terve szerint ez 2,8 százalék).
Az igazi kérdés természetesen nem az, hogy Magyarország túlhalad-e néhány tizedszázalékkal a kitűzött GDP-arányos hiánycélon idén és jövőre, ez az IMF-et aligha érdekli majd túlzottan, ennek legfeljebb PR-szempontból lehet korlátozott jelentősége (beleértve a PR célközönségébe itt a külföldi befektetőket, elemzőket is).
Feszíteni a húrt
Egy jelentős (a tizedszázaléknál eggyel nagyobb nagyságrendű) hiánycéltúllépés jövőre komolyan fölveti annak lehetőségét, hogy az IMF – szükség esetén – hajlandó-e továbbra is finanszírozni Magyarországot a „túl nagy, hogy elbukjon” elve alapján (s mert Strauss-Kahn feltehetően kellemes emlékeket őriz egy magyar közgazdásznőről). Ezekre – s különösen az utóbbira – azért kockázatos lenne építeni.
Ugyanakkor a következő év választási év, s a következő kormánynak nehéz lesz egyszerre megőriznie a népszerűségét, s egyben megfelelni a szigorú hiánycélnak – régiónk IMF-hitellel stabilizált országainak kormányai mind ezzel az ellentmondással küzdenek. A jövő évi választások valószínű nyertese, a Fidesz éppen ezért már bejelentette a szándékát, hogy hatalomra jutása esetén újratárgyalná a hitelszerződést az IMF-fel.
A Moody’s hitelminősítő mindenesetre nem tart különösebben attól, hogy a következő kormány érdemben hozzányúl a Bajnai-csomag megszorításaihoz, s hagyná elszaladni a költségvetést: idén szeptemberben kiadott országelemzésük szerint a Fidesz tanácsadói nagy tiszteletnek örvendő gazdasági szakértők, akik értik, hogy Magyarországnak tartós költségvetési konszolidációra van szüksége.
gazdaság és költészet
A gazdaságnak és költészetnek – valljuk be – kevés közük van egymáshoz, de kivételesen álljon itt illusztrációként egy világhírű vers részlete:
Federico García Lorca: Lovasember dala
„Córdoba.
Álmom távola.
Telehold, fekete kanca,
ismerős az út oda,
van olíva tarisznyámban,
s nem érlek el, Córdoba.”
(Fordította: Nagy László)
