Még ezt a rakás papírt tessék aláírni, cserébe viszont biztos lehet benne, hogy megbízását mindig a lehető legjobb áron teljesítjük – az év vége felé sok magyar ügyfél szembesülhet majd ehhez hasonló mondatokkal, amikor felkeresi befektetési szolgáltatóját. Novembertől vezetik ugyanis be az uniós tagállamok azt a szabályrendszert, amely lényeges változásokat hozhat a tőkepiaci szolgáltatók működésében. A Markets in Financial Instruments Directive (MiFID) legfőbb célja az, hogy minden ügyfél azonos feltételekkel jusson hozzá a tőkepiaci szolgáltatásokhoz, s ezt utólag ellenőrizni is lehessen.
Eddig egy átlagos befektető nem csak a tőkepiacok amúgy kikerülhetetlen kockázatát futotta, de korántsem lehetett biztos abban, hogy a neki legmegfelelőbb társaságnál veszi igénybe a legjobb árú szolgáltatást. A pénzügyi szolgáltatók kondíciói és szerződési feltételei ugyanis uniós szinten követhetetlenek, összehasonlíthatatlanok. A tagországok eltérően szabályozták például az összeférhetetlenséget (amikor a szolgáltatónak a tranzakciók végrehajtásánál különbözik az érdeke ügyfelétől), a külső-belső ellenőrzést, a díjképzést, az adatszolgáltatást. A MiFID ebben próbál rendet vágni, ám miközben körömszakadtáig védi az uniós polgár érdekeit, akár komoly gondokat is okozhat, főleg a magyarországihoz hasonló kis piacokon.
TALÁLGATÁSOK. Miként Európa nagy részén, a MiFID lehetséges következményeiről nálunk is megoszlanak a vélemények, a hazai szakemberek inkább csak találgatnak. Egyelőre konferenciákat, szakmai egyeztetéseket szerveznek ez ügyben, s nem meglepő, hogy ezeken a központi téma általában az, vajon milyen költségeket ró majd a bevezetés a piaci szereplőkre, illetve kell-e tartani a külföldi konkurencia fokozott megjelenésétől. Az bizonyos, hogy az informatikai rendszerek átalakítása mindenkinek pénzbe kerül majd, de nagy kérdés, mennyibe.
Az egyik legfontosabb előírás szerint a befektetési szolgáltatónak tudnia kell bizonyítani, hogy ügyfele számára a lehető legjobb feltételek mellett hajtotta végre a tőkepiaci tranzakciót (best execution elv). A helsinki, a frankfurti és a New York-i tőzsdén egyaránt forgó Nokia-részvény esetében például ott kell megkötnie az ügyletet, ahol az az ügyfél számára a legelőnyösebb. Ráadásul a szolgáltató akár saját számlájáról is eladhat részvényt a vásárolni kívánó megbízónak, persze csak akkor, ha az ügyfél számára ennek költsége kisebb, mint bármelyik tőzsdei vásárlásé. Az informatikai rendszerbe ezen felül bele kell építeni egy olyan nyilvántartást, amely rögzíti, és öt évre visszamenőleg dokumentálja a megbízás és a végrehajtás minden fontosabb paraméterét. „Ha az ügyfél gyanakszik a legjobb teljesítés elvének megsértésére, panaszt tehet a pénzügyi felügyeletnél, vagy a Pénz- és Tőkepiaci Választott Bíróságnál” – mondta lapunknak Kraudi Adrienne, az MKB Bank vezérigazgató-helyettese, az említett bíróság elnöke. A MiFID szerinte is mindenkinek sokba fog kerülni, de fejleszti a piacot, s van benne előny az ügyfél és a szolgáltató oldalán egyaránt.
A MiFID újdonságai
● Korlátlan piacra jutás az unión belül (single passport)
● Tőzsdekényszer megszűnése (internalizáció)
● Legjobb feltételekkel történő teljesítés (best execution elv)
● Ügyfélkockázati kategóriák
● Új összeférhe-tetlenségi szabályok
● Szigorúbb nyilvántartás
● Független compliance (belső audit) funkció
Nemcsak a kicsiknek okozhat viszont problémát a külföldi konkurencia esetleges megjelenése, a MiFID értelmében ugyanis bármely tagország pénzügyi szolgáltatója bármely piacon előzetes felügyeleti engedély nélkül tevékenykedhet. Noha ez egyben lehetőség is, hiszen a hazai szolgáltatók is könnyebben léphetnek be más tagországok piacára, ennek kihasználása valószínűleg meghaladja a hazai befektetési szolgáltatók lehetőségeit. A tőzsdéknek is főhet a fejük a MiFID miatt, ugyanis az „internalizáció” bevezetésével a brókercégek a börze kikerülésével is adhatják-vehetik a likvid (nagy forgalmú) részvényeket. E kritériumnak a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) csupán négy értékpapír (OTP, Mol, Magyar Telekom és Richter) felel meg, ezek viszont a forgalom oroszlánrészét adják. A tőzsdekényszer megszűnése kedvez a börzén kívüli kereskedési platformok elektronikus változatainak (multilateral trading facilities – MTF), ezek ugyanis egyre nagyobb forgalmat szívhatnak el a tőzsdéktől. Efféle platform alapítását ráadásul bármelyik pénzügyi szolgáltató kezdeményezheti – akadnak szakértők, akik szerint nagy befektetési bankoknak megérheti saját MTF-et létrehozni, s odavinni a fontosabb közép-európai részvények kereskedését a nemzeti tőzsdékről.
Kraudi Adrienne szerint ugyanakkor az internalizáció összességében forgalomemelkedést hozhat, ami a tőzsdék számára is kedvező. A befektetők számára pedig külön előny, hogy a befektetési szolgáltatóknak árjegyzési kötelezettségük lesz – a kínált árakat piaci információk, elemzések alapján határozzák majd meg, esetenként akkor is, amikor a tőzsde zárva tart. Mohai György, a BÉT vezérigazgató-helyettese szerint mindenesetre a MiFID-del megnő a tőzsdefúziók valószínűsége a kontinensen, ugyanakkor nagyobb lesz az adatközlés és adatértékesítés jelentősége is. E területekről a tőzsdék bevételeinek egyre nagyobb hányada származik – igaz, a verseny is nőni fog.
Mindebből a lakossági ügyfelek az első időkben főként az adminisztráció megnövekedését fogják érzékelni. Kötelezővé válik ugyanis az ügyfelek kockázati szint szerinti besorolása. A szolgáltatók kérdőívek alapján fognak mindenkit besorolni három alapkategóriába: lakossági és szakmainak tekintett ügyfél, illetve intézményi befektető. A lakossági kategóriában kötelező lesz a különböző kockázatok ismeretéről írásos nyilatkozatot kérni az ügyféltől, ezért senki se lepődjön meg, ha novembertől brókere konkrét pénzügyi helyzetére, és a befektetéssel elérni kívánt céljaira is rákérdez majd. Ez is a szabályozás része lesz ugyanis. A MiFID átvételével Magyarország csúszásban van ugyan, de a Pénzügyminisztérium ütemezése szerint a jogszabály szövegezése áprilisra elkészülhet, majd a szakmai szervezetekkel való egyeztetés után júniusban a parlament elé kerülhet.
Frankfurti hiba
Noha a közeljövőben a MiFID megkönnyítheti majd a befektetők hozzáférését a külföldi értékpapírokhoz, jelenleg komoly gondot okoz a hazai brókercégeknek azok kiszolgálása, akik a frankfurti tőzsdén üzletelnek. A Budapesti Értéktőzsde ugyanis a mostani hosszú hétvégét használta ki arra, hogy a tizenöt évig használt Vörösmarty téri épületből átköltözzön az Andrássy úton található Herzog-palotába. A BÉT partnere, a Deutsche Börse azonban a magyar tőzsde többszöri jelzése ellenére is csak későn rendelte meg a két piac közötti kapcsolatot biztosító bérelt vonal áthelyezését, így egy-két hétig nem lehet a BÉT-en keresztül elérni a német részvényeket. A brókercégek tehát a Xetra-rendszer helyett ideiglenesen drágább megoldást kénytelenek választani, hogy a frankfurti tőzsdén üzletelő ügyfeleiket kiszolgálják.
