Gazdaság

Mégis EU-kompatibilis lesz az iparűzési adó?

Az Európai Bíróság (EB) keddi ítélete szerint nem minősül tiltott forgalmi adónak a vitatott olaszországi helyi adó, az IRAP és megfelel a közösségi jognak. Bár a döntés nincs közvetlen hatással a sok tekintetben hasonló évi mintegy 350-400 milliárd forintos adóbevételt jelentő magyarországi helyi iparűzési adó (hipa) uniós megítélésére, egyes szakértők a magyar ügyben is hasonló ítéletet várnak.

A felperes, a Banca Popolare di Cremona a Commissione tributaria provinciale di Cremona azért kérte az Európai Bíróságot az IRAP, a termelési tevékenységet terhelő regionális adó megsemmisítésére, mert úgy vélte, hogy az tulajdonképpen csak újabb áfa, és mint ilyen, nem egyeztethető össze az uniós áfairányelvvel, ami csak egyfajta forgalmi adó kivetését engedélyezi.

Az Európai Bíróság kedd reggeli ítéletében azonban megállapította, hogy az IRAP-nak vannak olyan jellemzői is, amelyek megkülönböztetik az áfától. Például nem arányos a termékek és szolgáltatások árával, és nem úgy került kialakításra, hogy azt az áfára jellemző módon a végső fogyasztóra hárítsák. Ezért nem minősíthető forgalmi adónak, vagyis összeegyeztethető az uniós áfairányelvvel.

Az ítélet azért érdekes, mert egyes megfigyelők szerint előrevetítheti, az EB magyar iparűzési adóról szóló döntését, ami az IRAP-hoz rendkívül hasonlatos közteher. Konkrétan az iparűzési adóval kapcsolatban az az új hír, hogy a bíróság szeptember végén elutasította a gyorsított eljárás iránti kérelmeket, a kérdés vizsgálata így normál ügymenetben halad tovább.


Meglepő döntés

A FigyelőNet által megkérdezett szakembereknek az EB döntése meglepetés okozott, hiszen két főtanácsnoki véleménnyel is szembehelyezkedve hozott ítéletet a bíróság.


Volt már egy-két negatív jel, ami arra mutatott, hogy nem feltétlenül minősíti közösségi joggal összeférhetetlennek az olasz regionális adót az Európai Bíróság – vélekedett Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers (PwC) Adótanácsadási Üzletágának cégtársa a Figyelőnet kérdésére válaszolva. Szerinte szerepet játszhatott a döntésben az a politikai nyomás, ami a jogra nehezedett, hiszen hatalmas összegekről van szó. A magyar költségvetés szempontjából azonban mindenképp pozitív, hiszen így már igen valószínű, hogy nem kell megszüntetnie ezt az adófajtát – jegyezte meg Lőcsei.


Gombkötő Bálint, a KPMG adómenedzsere szerint viszont az IRAP-döntés – együtt vizsgálva a témakörben rendelkezésre álló korábbi esetjoggal – illeszkedik a bíróság korábbi gyakorlatába.


A vita nincs lezárva


Az EB keddi döntése az olasz IRAP ügyében valóban nagy meglepetést okozott, de ez a magyar helyi iparűzési adó (hipa) szempontjából még nem zárta le a vitát – mondta el a FigyelőNetnek Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere.


Az IRAP hasonlít ugyan bizonyos elemeiben a magyar adófajtára, de nem azonos azzal – hangsúlyozta. Az Európai Bíróság ítéletének vannak ugyan olyan pontjai, amelyek összeegyeztethetőnek minősítik az uniós joggal az olasz adót, ezek vagy nincsenek részletesen kifejtve, vagy a magyar ügyben nem relevánsak. Tehát ez a döntés még nem ad száz százalékos választ a hipa kérdésére, így annak ügyét még nem érdemes lezártnak tekinteni – jegyezte meg Oszkó.


A Deloitte adópartnere megjegyezte, hogy a magyar adó ügyében az EB önálló döntést fog hozni, ez azonban elképzelhető, hogy akár két évbe is beletelhet.


A döntések alapos felülvizsgálata szükséges


A magyarországi iparűzési adó jogszerűségét vitatva már több hazai cég jelezte a helyi önkormányzatoknál, hogy jogellenesnek tartja az adónemet.


Azok, akik az iparűzési adó bevallása és befizetése mellett támadták meg az iparűzési adót, Oszkó szerint nem vállaltak fölösleges pénzügyi kockázatot, azoknak azonban, akik a nem fizetés vagy a bevallási kötelezettség elmulasztása mellett döntöttek, – a többi tanácsadóhoz hasonlóan – Oszkó is a döntésük alaposabb felülvizsgálatát javasolta.


László Csaba szerint az adó jogszerűségének vitatásának mindaddig nincs következménye, amíg mindössze levélírásról, azaz az álláspont rögzítéséről van szó. „Az viszont már jogsértő, ha a társaság megtagadja az adó befizetését, vagy önrevíziót kér, és visszaigényli a már befizetett iparűzési adót – és persze számíthat a megfelelő bírságra, késedelmi pótlékra” hangsúlyozza a KPMG adópartnere.


Több általunk megkérdezett szakember a döntés nyomán éppen ezért azt javasolja, hogy a cégek vizsgálják felül az iparűzési adó ellen korábban megtett esetleges lépéseiket.


Azok előtt a cégek előtt, akik az adó befizetése mellett támadták bíróságon az iparűzési adót, még áll egy választási lehetőség: vagy továbbviszik az ügyet, vagy megszüntetik az eljárást. Az előbbi lehetőségnek azonban e döntés fényében már csak elméleti esélye van, gyakorlati aligha – modta el a FigyelőNetnek Lőcsei.


Közben az Európai Bíróság elé több olyan beadvány is érkezett már, amely az iparűzési adó forgalmi adó besorolását firtatja, és ezért annak eltörlését szorgalmazza. A bíróság összevonta a beadványokat, de döntést várhatóan csak jövőre hoz majd a KPMG szerint.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.