Nem minden a pénz – tartja a közismert mondás, s tudják ezt jól a béren kívüli juttatásokat nyújtó cégeknél, de még inkább a juttatásokat rugalmas rendszerben, úgynevezett cafeteriában kínáló vállalkozásoknál is. Ennek keretében mindenki maga választhatja ki a szükségleteinek leginkább megfelelő juttatásokat a munkáltató által összeállított, jellemzően legalább tíz elemből álló palettáról.
Általában azok a cégek döntenek a juttatások rendszerbe szervezése mellett, ahol ezek már viszonylag széles választékban megtalálhatók. A cél az átláthatóbb elosztás. A Calyon Bank vezetőinek szeme előtt például a racionalizálás, néhány újabb elem bevezetése, és az ösztönzési rendszer piaci standardokhoz igazítása lebegett, amikor egy évvel ezelőtt elindították a rendszert. „Rugalmasabb és igazságosabb lett a válaszható juttatási rendszerünk, bővült a tényleges felhasználók köre” – mondja Hegedűs László, a Calyon Bank humán erőforrás vezetője. Elvileg korábban is mindenkinek nyitottak voltak bizonyos lehetőségek, de a dolgozóknak alig több mint egynegyede használta ki azokat. Most mindenki igénybe veszi a cafeteria által kínált juttatásokat, olyan elemeket összeválogatva, amelyek a leginkább megfelelnek az éppen aktuális élethelyzetüknek, az egyéni igényeiknek. A hr vezető meggyőződése szerint a váltásnak jelentős szerepe volt abban, hogy egyértelműen csökkent a fluktuáció, miközben az új rendszer fenntartása minimálisan kerül csak többe, mint az előzőé.
Ha egy munkáltató rosszul választja meg, hogy milyen béren kívüli juttatásokat kínál, és csak az alkalmazottak egy meghatározott köre részesül a pluszokból, az előbb-utóbb ellentéteket szül majd. „Így például egy cég hiába támogatja fitneszbérlettel a dolgozóit, a sportolni nem kívánó kollegák nem fogják felhasználni ezt a juttatást” – teszi hozzá Ocskay Szilárd, a Nexon ügyvezető igazgatója.
NEM A MÉRET DÖNT. A Mercer Kft. tavaly 200, főként nagyobb vállalat körében végzett jövedelem-felmérése szerint a válaszadók 38 százalékánál volt cafeteria rendszer. „Ez a szám azonban jelentősen felülbecsli az elterjedtség tényleges mértéket, mivel jellemzően a nagyobb cégeknél található komplex juttatáscsomag” – mondja Horváth István, a Mercer tanácsadója. Ugyanakkor jól látható, hogy még a nagyobbak közül sem mindegyik cég él a lehetőséggel. Ráadásul nem is a méret a döntő. „Iparágtól és mérettől függetlenül bármilyen cégnek érdemes cafeteriát kialakítania. A lényeg, hogy több juttatási elemet és megfelelő keretet kell meghatározni, hogy a dolgozók választani tudjanak” – állítja Ocskay Szilárd.
„Fokozottan érdemes figyelni arra, hogy a kiválasztott elemek valóban lefedjék az igényeket. Ha ez nem így van, akkor a sok befektetett energia elvész, mert nem növekszik a dolgozói elégedettség” – osztja meg a Calyon Bankban szerzett tapasztalatait Hegedűs László. A kialakítás során természetesen ők is többször válaszút elé kerültek. Ilyen volt, amikor arról kellett dönteni, hogy a fix összegű, úgynevezett egységesítő, avagy az éves alapfizetés bizonyos százalékában meghatározottat rendszert válasszák-e. Végül az előbbi megoldásra szavaztak. Ezt követte az az időszak, amikor a cafeteria egyes elemeit választották ki. Megvizsgáltak más nemzetközi nagyvállalatoknál már bevezetett rendszereket, statisztikákat elemeztek, áttekintették az adóvonzatokat. Azoknál a juttatásoknál, amelyeket már a cafeteria bevezetése előtt is nyújtottak, nem váltottak szolgáltatót. A többinél több beszállítóval tárgyaltak, és – ha arra lehetőség volt – megadták a választási szabadságot a dolgozóknak. Nagy hangsúlyt fektettek a dolgozók minél részletesebb tájékoztatására. Az előkészítést külső tanácsadó nélkül, házon belül végezték el, s a 74 fős banknál az adminisztrációhoz sem alkalmaznak külön szoftvert, így ennek sem volt pluszköltsége. Ugyanakkor a cafeteria keretében a dolgozónként juttatott összeg mintegy 30 százalékkal emelkedett a korábbiakhoz képest. 
A körültekintő procedúrához természetesen számos humán tanácsadó cég készséggel nyújt segítő jobbot, vállalva a teljes körű bevezetést is. Szakértők szerint lényegesen megkönnyíti az adminisztrációt – nagyobb cégek esetében pedig egyenesen elengedhetetlen – a juttatásokat nyilvántartó speciális program. A Nexonnál ennek költsége egy 100 fős cég esetében 170 ezer forintra rúg. Mivel azonban a cafeteria üzemeltetése még szoftveres támogatás mellett is jelentős terhet ró a hr szakemberekre – hiszen rengeteg számlát, bizonylatot kell folyamatosan kezelni -, a cégvezetésnek Ocskay Szilárd szerint érdemes megfontolnia, hogy a vállalat ennek kezelését a bérszámfejtést is ellátni képes külső vállalatra bízza. A Nexonnál ezt a munkát alkalmazottanként 300-400 forintos havidíjért vállalják.
A Mercer Kft. felmérése szerint az „étlapon” az adómentes juttatások dominálnak (a leggyakoribb elemeket lásd külön). Az egy foglalkoztatottra jutó éves keretösszeg a cégek mintegy kétharmadánál munkavállalónként egységes volt, a többinél pozíciótól függően változott, vagy a bruttó bér meghatározott százalékában volt rögzítve. Az éves „fejpénz” cégenként jelentős mértékben, 80 ezer és 300 ezer forint között szóródott. Az idén a keretösszeget a válaszadó cégek 69 százaléka tervezi emelni, közülük majdnem minden második az inflációt meghaladó mértékben.
TAGTOBORZÁS. Néhány pénzintézet is lát már üzleti lehetőséget a cafeteriában. A Kereskedelmi és Hitelbank például a bankcsoport egyik leányvállalatán keresztül komplett rendszer kialakítását is kínálja. A Winterthur biztosító tanácsadást éppúgy vállal, mint – szakmai partnereivel karöltve – teljes bevezetést és üzemeltetési szolgáltatást. A tanácsadói díjak a cég méretétől és az elvégzendő feladatoktól függenek. Mint Gecser Ottó értékesítési és marketingvezérigazgató-helyettestől megtudtuk, a szolgáltatás iránt tulajdonosi szerkezettől, mérettől és iparágtól függetlenül folyamatos az érdeklődés.
