Ha Bank Burgenland, akkor botrány – állapítják meg manapság sokan, immár nem csak Ausztriában. A kicsiny pénzintézet már 2000-ben kiérdemelte a hírhedt jelzőt, miután fény derült fedezetlen hiteleire. Ezt letartóztatások követték, majd az ügy politikai botránnyá dagadt, ami időközi tartományi választáshoz vezetett. A névadó tartomány már akkor, majd három évvel később újra a zsebébe nyúlt, hogy megmentse a bankot a csődtől, ma pedig a pénzintézet magánosítása kavar egyre nagyobb hullámokat.
Oberwarti fiók. Nem mindenkit engednek be.
Az eladó ugyanis meg sem próbálja véka alá rejteni, hogy nem bízik a legjobb feltételeket kínáló ukrán konzorcium pénzügyi feddhetetlenségében, ezért „osztrák megoldást” akar. Az elképedt ukránok jobb híján az Európai Unió brüsszeli bíróságához fordultak, miközben Burgenland tartomány tanácsa a múlt héten már meg is szavazta a pályázat második helyezettjével, a grazi Grazer Wechselseitige Versicherung AG (Grawe) biztosítóval korábban aláírt adásvételi szerződés jóváhagyását. Pedig az ukrán Vladimir Bojko által vezetett konzorcium – amely többek között az Ukrodshipnyik vegyes vállalatból és az Iljics acélipari vállalatból áll – 255 millió eurós ajánlatot tett múlt decemberben a 90 százalékban tartományi tulajdonú Bank Burgenlandra, amely 155 millió eurós vételárat és további 100 milliós tőkeemelést fedezett volna. Ehhez képest a tendergyőztes Grawe – a szintén alacsonyabb értékű tőkeemelést nem számolva – csupán 100,3 millió eurót fizet a bankért.
NEM ÁLTALÁNOS. A döntést a tartomány vezetője, Hans Niessl azzal indokolta, hogy az Európai Unióban banki jogosultságokkal nem rendelkező ukránok esetében nem biztosított az osztrák bankfelügyelet (FMA) banki tevékenységet engedélyező döntése. Utóbbi pozitív válasza esetén is hosszú hónapokra elhúzódhat az eljárás, ami alááshatja a bank hírnevét és működését, és akár a helyi befektetők elpártolásával fenyegethet. Amennyiben viszont osztrák pénzintézet a vevő, akkor a felügyeleti vizsgálat csupán rövid ideig tartó formaság. A politikus szerint az ezredforduló botránya után több mint 700 millió eurós kárt szenvedett bank értéke jelenleg 70-75 millió euróra tehető, ezért a Grawe ajánlata is jónak nevezhető.
A per kilátásba helyezése után aztán Karl-Heinz Grasser, Ausztria pénzügyminisztere is kénytelen volt megszólalni: Brüsszelben azt állította, hogy mivel egyetlen ukrán illetőségű bank sincs az Európai Unió 15 régi tagállamában, hosszú vizsgálatra volna szükség, vajon a leendő intézmény betartja-e a vállalatirányításra, a terrorizmus elhárítására és a pénzmosás megakadályozására vonatkozó uniós előírásokat. A döntés Grasser szerint nem általánosítható az országra nézve, mondván: Ausztria határon átívelő bankvásárlásokkal kapcsolatos álláspontját jól tükrözi a legnagyobb osztrák bank, a Bank Austria Creditanstalt probléma nélküli eladása a német HVB-nek, s akkor sem voltak problémák, amikor az utóbbi fuzionált az olasz UniCredittel.
Magyar brókercég is indult
Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyében üzemeltet jelenleg fiókot a Magyarországon a Sopron Bank révén jelen lévő Bank Burgenland. A márci-usban megnyitott zalaegerszegi egységével héttagúra bővített itteni hálózatát a bank vezetése még ebben az évben két-három új fiókkal kívánja bővíteni. A Sopron Bank tavaly megduplázta mérlegfőösszegét, amely így elérte a 17 milliárd forintot. Magyar szálat azonban a privatizáció kapcsán is találunk. A pályázat első fordulójában ugyanis öt ajánlat érkezett, az ukránokén és a Grawéén kívül egy izlandi banké, egy iráni befektetői csoporté, valamint a Töröcskei István nevéhez köthető Equilor Befektetési Rt. által vezetett konzorciumé. Az utóbbi ajánlat részleteiről ugyanakkor semmi sem derült ki.
NEM ÉRTIK. Az érthetően csalódott ukránok főleg azt nem értik, miért hívták meg őket dísznek a pályázat második fordulójába, ha az eladónak kétségei voltak afelől, be tudják-e tartani az Európai Unió bankjaira érvényes biztonsági szabályokat. Ezenfelül a konzorcium a Bank Burgenlandot, tőzsdére vitte volna, és megvette volna a bankhoz tartozó – s a Grawe által elutasított – ingatlantársaságot is, amellyel ezután a tartománynak kell bajlódnia. Ez tehát kevésnek bizonyult, s úgy tűnik, az ügylet nyertese a vevő lesz. Azonkívül, hogy a 12 országban jelen lévő Grawe-csoportnak már régóta fájt a foga egy pénzintézetre, a Bank Burgenlandban számukra is a kelet-európai hídfőállás gyakorolja a legnagyobb vonzerőt. Ausztria ötödik legnagyobb biztosítójaként a graziaknak azért is jól jön a hitelintézet, mivel veszteségeivel csökkenthetik korábbi években felhalmozott nyereségük utáni adójukat. Némileg árnyalja viszont a képet a térség vezető bankjának, vagyis a Bank Burgenland legnagyobb konkurensének a döntése: a korábbi két, fiaskóval végződött privatizációs kísérlet során még induló, s még azt követően is a legesélyesebbnek tartott Raiffeisen végül távol maradt a tendertől.
