Gazdaság

Hamu és gyémánt

A halottak napi virágok növekvő számban urna­fülkékben száradnak el. Egyre kevesebben választják a drágább hagyományos temetkezési formákat.






Hamu és gyémánt 1

Hamu és gyémánt 2
Fővárosi temetőben. Hatalmas árkülönbségek.
Hamu és gyémánt 3

November elején az idén is kiemelt rendőri őrizetet kaptak a temetők, amelyek környékén ebben az időszakban megszaporodnak a gépkocsi-feltörések, a kapukon belül pedig a virág-, koszorú- és kegytárgylopások. Pedig az, hogy a kegyelet is elüzletiesedik, és a bűnözés sem hagyja érintetlenül, nem csupán időszakos jelenség. Amikor például június közepén a Kozma utcai zsidótemetőben ismeretlen tettesek összetörtek több mint száz síremléket, kezdetben mindenki szélsőjobboldali randalírozókra gondolt. A jelenleg is tartó nyomozás azonban egészen más irányt vett: a rendőrség már azt vizsgálja, kiknek állhatott anyagi érdekében a rombolás. A gyanú szerint sírkövesek lehetnek a pusztítás mögött, mivel a tettesek nem hagytak hátra rasszista szimbólumokat, és szinte kizárólag újabb készítésű, nagy értékű márvány és gránit sírköveket rongáltak meg; valószínűleg arra számítva, hogy a hozzátartozók és az állam hajlandó kifizetni a helyreállítás százmilliós költségeit.

TEMETŐI INFLÁCIÓ. Az igazságra még várni kell, az viszont tény, hogy az ősi bölcsességből, miszerint az életben csupán az adófizetés és a halál biztos, immár a sírkőkészítők nem tudnak megélni. Különösen Budapesten nem. A fővárosban ugyanis manapság csak minden ötödik temetés utolsó mozzanata a koporsó földbe bocsátása, mivel legtöbbször elhamvasztják a testet. Ezen belül pedig egyre elterjedtebb a szóróparcellás temetkezés. Vidéken erősebben tartja magát a hagyományos forma, de fokozatosan ott is visszaszorul. Ebben szerepe van annak, hogy a hozzátartozóknak nincs idejük a sír gondozására, de az anyagiak is egyre nagyobb súllyal esnek latba. Egy családtag elvesztése már régóta nem csak lelki, de pénzügyi megrázkódtatást is okoz. Sokan érzik úgy: a temetési költségek az élet egyéb területeinél is gyorsabban drágultak az elmúlt években, évtizedekben.





Hamu és gyémánt 4

Kegyeleti árak a fővárosban


• Sírásás felnőtt sírjánál: 25,2 ezer forint
• Sírásás gyermeksírnál, illetve urna: 11,7 ezer forint
• Ravatali termek, ravatalozás: 28,9 ezer forint
• Halotthűtő: 1720 forint/nap
• Szóróparcella berendezései: 31,4 ezer forint

Hamu és gyémánt 4
Hamu és gyémánt 3

Ezt az érzetet osztja Páhy Géza, az AEVO Nemzetközi Temetkezési Kft. ügyvezetője is, utalván arra, hogy míg 1979-ben egy urnafülkét 100 forintért lehetett tíz évre megváltani, ma ez 27 ezer forintba kerül. Az Állami Számvevőszék februárban publikált jelentése szerint Budapesten 1999 és 2003 között a legolcsóbb hagyományos egyes sírhely díja több mint a négyszeresére emelkedett. Figyelemre méltó az is, hogy egy hagyományos koporsós temetés köztemetői ára (amely a sírhely megvásárlását, a sírásás és a ravatalozás költségeit foglalja magában) Budapesten háromszor akkora, mint Debrecenben, pedig hasonló forgalmú temetők esetében ez gazdaságilag nem indokolható. A számvevők a temetők szolgáltatási színvonalában nem találtak érzékelhető eltérést, sőt: több fővárosi temető kriptasorát a jelentés életveszélyesnek és kegyeletsértőnek minősítette.

A budapesti temetőknél felszámított, a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott árak széles skálán mozognak. Az Új köztemető III-as övezetében egy kettős sírhely 25 évre történő megváltása például 41 ezer forintba kerül, míg ugyanez a Farkasréti temető exkluzív parcellájában 400 ezer forintot tesz ki (további árakról lásd táblázatunkat).

A szabadáras temetési kellékek nem drágultak olyan mértékben, mint a köztemetői díjak, de áraik még erősebben szóródnak. A Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Rt. bemutatótermében például fenyőfából 30 ezer forintért, mahagóniból viszont 342 ezerért választható koporsó. Urnát 6 és 60 ezer forint között kínálnak. A sírköveknél is hasonló a helyzet: egy műkőből készült egyes sírkő 100 ezer forintnál kezdődik, míg márványnál 300 ezer, gránitnál 350 ezer az alsó határ (ennyiért a külső 3 centiméter készül a nemesebb anyagokból). Az ár az anyagfelhasználással és a fazon bonyolultságával emelkedik; felső határ nincs.

Összességében Budapesten a koporsós temetés átlagosan 150-300 ezer, a hamvasztásos 100-200 ezer, a szórásos 120 ezer forintba kerül. Sokak számára azonban még ez utóbbi is túl sok, így könnyen elképzelhető, hogy Magyarországon is meghonosodik a kartondobozos temetés, pontosabban hamvasztás. A Hollandiában terjedő módszer szerint a halottat egy kartondobozba, azt pedig egy fa koporsóba helyezik, ez utóbbit azonban a búcsúztatás után, a hamvasztás előtt leszedik. Így megmarad a látszat, de nem kell kifizetni a koporsót.



Hamu és gyémánt 7

Ha viszont valaki nem akar a végtisztességen spórolni, vehet fel kölcsönt: a BTI az egyik kereskedelmi bankkal együttműködve kínál temetkezési hitelt, igaz, alacsonynak éppen nem mondható kamatra, 34,4-38,8 százalékos teljes hiteldíj mutatóval (THM). Aki pedig nem akarja hozzátartozóit terhelni, választhatja a kegyeleti előtakarékosságot, ahol a kívánt temetkezési forma függvényében egy összegben vagy részletekben letétbe helyezheti saját végtisztességének fedezetét.

SZABÁLYTALANSÁGOK. A közszolgáltatásnak nem minősülő temetési szolgáltatások és termékek piacán Budapesten legalább 25, megyénként 2-4 temetkezési iroda versenyez egymással. A jogszabályok azonban meglehetősen szűken szabják meg az általuk közzétehető információk körét. A kórházak, egészségügyi intézmények területén, kerítésén tilos bármiféle hirdetés, közterületen és a sajtóban is csak a szolgáltató neve, logója, elérhetősége és a temetkezés szó szerepelhet. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség nyári ellenőrzései során több tucat szabálytalan temetkezési hirdetést talált, és közel 3 millió forint bírságot szabott ki. Jellemző vétség volt a túl részletes szövegezés, temetkezési kellékek nevesítése és az akciózás. Akadt olyan vállalkozás, amely az urnaravatalt és a szórást hirdette fél áron, míg egy másik a „Reméljük, hogy hamarosan Önt is elégedett ügyfeleink között üdvözölhetjük” – hirdetéssel igyekezett új megrendelőket magához csábítani.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy ezek kegyeletsértő, vagy csak ügyetlenül szövegezett hirdetések, miként arról is, mennyire életszerű a jelenlegi szabályozás. „Ez a fajta szigor csak azoknak a piaci szereplőknek kedvez, akik tisztességtelen eszközökkel szerzik megrendeléseiket” – mondja Simóka Kálmánné, a BTI Rt. vezérigazgatója. A cég lobbizott is azért, hogy a szolgáltatók a közérdekű információkat közzétehessék, de nem járt sikerrel. Páhy Géza szerint viszont ebben a szakmában a megelégedettség a legjobb reklám, nincs szükség a média-megjelenésre. Mindenesetre ma már egyre többen választanak tudatosan temetkezési irodát, körbejárnak több céget, mielőtt döntenek. Érdemes is alaposan körülnézni; nem mindegy például, hogy mit értenek teljes körű szolgáltatáson: csak a temetéshez szorosan kapcsolódó ügyek intézését, vagy a hagyatéki problémák rendezése is beletartozik ebbe.

Ugyan ma már nincsenek első-, másod- és harmadosztályú temetések, de a külsőségbeli különbségek megmaradtak; e téren éppúgy tetten érhető egyfajta sznobizmus, mint az élet bármely más területén. Ez kezdődik a temető megválasztásánál, amelyek közül a Farkasréti és a Fiumei úti számít a legrangosabbnak, s ezeken belül is kérhető exkluzív parcella. A szertartáshoz rendelhető temetési pompa, kocsi, gyászhintó, a búcsúztatáshoz klasszikus zenekar vagy énekkar. Határ a csillagos ég, szó szerint: ma már lehetőség van az elhunyt hamvainak világűrbe történő fellövésére is. Mi több, potom néhány millió forintért gyémánt is készülhet a hozzátartozó hamvaiból, a kívánt formára csiszolva…

Ajánlott videó

Olvasói sztorik