Gazdaság

A Széles-birodalom

admin
admin

2005. 10. 09. 16:00

Saját tévéjével és a Magyar Hírlap megszerzésével médiacsoport építésébe fogott, és állítólag az Ikarusbust is szeretné visszavenni Széles Gábor, a Műszertechnika, a Videoton és az Ikarus tulajdonosa, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, akit a legvagyonosabb hazai vállalkozónak tartanak.


Az Ikarus cégcsoport fontosabb tagjai


• Ikarus Holding Rt. • Főnix Kft. • Préstechnika Kft. • Szerszám Technika Kft. • Szegedi Kft. • Truck Kft. • Ikarusbus Rt. • Szerviz és Logisztikai Kft. • Ikarus Galván Kft.

• Ikarus Alba Informatika Kft. • Ikarus Budapesti Járműgyártó Kft. • Ikarus Consulting and Investment Tanácsadó és Befektetési Kft. • Ikarus Decent Pótkocsi- és Felépítménygyártó Kft.

A Műszer-technika cégcsoport fontosabb tagjai
• Műszertechnika Holding Rt. • MT-Alföld Kft. • Euro One Számítástechnikai Rt. • MT-Irodatechnika Kft. • Műszertechnika Rendszerház Kft. • Procomp Hungary Kft. • Műszertechnika Mobiltel Kft. • Construct-Tel Kft.

• MT-System Kft. • MT-HostWare Kft. • Hungarian Bus Kft. • Kaposvár-Tüskevári Kft. • Mt Italy SRL. • Herald-OMF Online Médiafigyelő Kft. • Ajkai Elektronikai Kft. • Kaposfil Fonalgyártó és Értékesítő Kft. • IAME Rt. • Nagykanizsa Téglagyár Kft. • Pesti Hitel Rt. • MT-Líz Kft. • IMV Immobilien Kft.

A Videoton cégcsoport fontosabb tagjai
• Videoton Holding Rt. • Videoton Autóelektronika Kft. • Videoton EVSZ Elektronikai Végszerelő Kft. • Videoton Kijev Vállalat Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete • Videoton Külkereskedelmi Rt. • Videoton Külkereskedelmi Rt. • Videoton MBKE Elektronikai Kft. • Videoton-Mechlabor Fejlesztő és Gyártó Kft. • Videoton Mérnöki Fejlesztő Kft. • Videoton-MV Rt. Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete •

Videoton Poland sp.z.o.o. Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete • Videoton Prága Rt. Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete • Videoton Precíziós Szerszámgyártó Kft. • Videoton-Sarua Kft. • Videoton Szerviz Kft. • VT-Transman Személyszállító és Szolgáltató Kft. • VTCD Videoton Kompaktlemez-gyártó Kft. • VT Galvano Plastic Kft. • VT Metal Alkatrészgyártó Kft. • VT Plastic Kft. • VT-Rendszertechnika Kft.



Az Ikarus-sztori

Széles Gábor, a műszerészből lett, estin végzett mérnök, aki 1990-ben féléves vezetéselméleti kurzust hallgatott a Harvardon, kezdetben a szakmát is meglepő sikereket ért el az Ikarusnál. A vállalat korábbi több mint 10 ezer darabos kibocsátását persze meg sem közelíthette, de 1997-ben 2 ezres darabszámot produkált. Egy évre rá aztán minden tervet keresztülhúzott az oroszországi gazdasági válság. Az újabb, többéves agónia után 10 milliárd forintot meghaladó adóssággal kezdődött az Ikarus privatizációja. A külföldi szakmai befektetők, élükön az esélyes Volvo érdeklődését a szakszervezet hűtötte le – „Volvo go home” transzparensek alatt tüntetve. Így a svédek inkább Lengyelországban építették ki hatalmas, ultramodern gyártóbázisukat, ahonnan a BKV is vásárolja az autóbuszait…
A potenciális versenytársak kiűzetése után – ismét megmentő szerepben – a Széles Gábor-féle MT-Liz Kft. potom 10 millió forintért szerezte meg a cég részvényeinek 53,9 százalékát. Igaz, megörökölték a cég 9 milliárd forintos tartozását, s kötelezettséget vállaltak a dolgozói létszám fenntartására is. Az már Széles Gábor páratlan tárgyalóképességére maradt volna, hogy a cég kimeneküljön az adósságcsapdából. Ez végül nem jött össze, mert az egyre kockázatosabb orosz szállításokhoz nem tudta az állami garanciát kiharcolni. Az összeomlás előtti utolsó pillanatban Szélesnek mégis sikerült az Ikarusból 19,5 millió dollárért túladni az autóbuszgyártó profilon, Ikarusbus Rt. néven ugyanis közös vállalatot alapított a kelet-európai kapacitását építő Iveco-Renault tulajdonú IrisBus Holdinggal. A várhatóan felfutó buszgyártásból hasznot remélő Széles Gábor tervét azonban keresztülhúzta az unió versenyhivatala, amely arra kötelezte a Renault-t, hogy egy másik tranzakció jóváhagyása fejében váljon meg IrisBusban lévő részesedésétől. Az IrisBusban egyedül maradt Ivecónak nem „jött be” az Ikarusbus projekt. Az IrisBus olasz vezetője a beígért elbocsátásokkal hiába zsarolta meg a kormányt, hogy az állami tulajdonú Volán-vállalatok vásároljanak több száz új Ikarust, nem hatott a fenyegetés. Az IrisBus kezdte hanyagolni az Ikarusbust. A magyar leányvállalat helyett csehországi cégét, a Karosát fejlesztette, amelyben azóta a gyártás a cég szocialista fénykorát idéző 3 ezres darabszámra futott fel. Székesfehérváron viszont két éve gyakorlatilag leállt a buszgyártás, csak a mátyásföldi Ikarus Egyedi Kft. kis szériában készülő buszai aratnak azóta is várakozáson felüli piaci sikereket.

Nyolc hónappal a parlamenti választások előtt indított tévécsatornát és hírügynökséget, s vásárolt napilapot a gyáriparos lobbi első embere. Az ország leggazdagabb emberének tartott Széles Gábor – vagyonát 50 milliárd forint körülire taksálják – a Magyar Hírlap megvásárlásakor a szerkesztőségi gyűlésen megígérte, hogy nem szól bele az irányvonalba. Mindenesetre a szakértők kétlik, hogy a médiabefektetés egyhamar tovább dagasztja majd Széles Gábor bukszáját. A napi 24 órás műsorral elindított Echo egyelőre nehezen fér bele a kábelszolgáltatók telített csatornakínálatába (Figyelő, 2005/38. szám). Új pályára lépőként így legfeljebb morzsák juthatnak a reklámpiaci tortából a gazdasági hírügynökséggel, internetes portállal és a Magyar Hírlappal médiacentrummá kerekedő Echónak, s ez önmagában kevés az egymilliárd forintra tervezett éves bevételhez. Sőt, kezdetben talán még a veszteségmentes működéshez sem elegendő, pedig Széles Gábor úgy reméli, hogy a televíziója egy év múlva már megáll a saját lábán.

A vasfüggönyön innen


A Geofizikai Kutatóintézet egykori fejlesztőmérnökének üzleti karrierje úgy kezdődött, hogy még a nyolcvanas években megszervezte a pártállam számára elérhetetlen stratégiai cikkek tilalmi (Cocom) listáján szereplő számítógépek hazai összeszerelését. A Széles Gábor és Kőszegvári András által 1981-ben eredetileg geodéziai műszerek összeszerelésére, fejlesztésére alapított Műszertechnika Pjt., – 1983-tól gmk, majd kisszövetkezet – aranybányát csinált az „importált” alkatrészekre támaszkodó PC-gyártásból.


A vasfüggöny mögül kijutott turisták Bécsben járva a beavatott üzletekben megvásárolták az előre megadott típusszámú számítógép-alkatrészeket, amelyekért itthon többszörös árat adtak az összeszerelésre szerveződött ősvállalkozások. A sajtó is felkapta a nyolcvanas évek végén, milyen kellemetlen napokat okozott a kisszövetkezet svájci kirendeltségén a Műszertechnika Holding mai vezérigazgatójának, Lakatos Istvánnak, hogy a távol-keleti winchesterszállítmányt a brüsszeli hatóság Cocom-listán szereplőnek minősítette, és nem engedte át Magyarországra. A Cocom-lista végeredményben azonban busás nyereséget hozott a Műszertechnikának, amely a hazai piac 30 százalékát uralva az IBM-kompatibilis PC-kből 1990-ben már évi 10 ezer darabot gyártott.

Nem nehéz kitalálni, hogy akkoriban miért hunytak szemet a hatóságok a csillagászati összegeket kereső vállalkozás alkatrész-behozatala felett. Kádár János gulyáskommunizmusának Széles Gábor – a legnagyobb magáncég, a Műszertechnika tulajdonosa – volt a díszvállalkozója, amúgy eszköze is a még az állam számára is elérhetetlen berendezések beszerzéséhez (sőt, az akkori pletykák szerint azok jó része a Szovjetunióba ment tovább). A rendszerváltás aztán egy csapásra véget vetett a virágzó összeszerelő biznisznek. A Műszertechnikának új üzletek után kellett nézni. Vegyes vállalatot alapított az Ericssonnal telefonközpontok gyártására, ám abból idővel kiszállt. Később pénzügyi szolgáltatásokkal gyarapította a repertoárt a Pesti Hitel Rt. révén, de időközben textilipari, elektronikai, téglagyártó és ingatlanpiaci területre is elkalandozott. Széles Gábor hamarosan mégis megtalálta az „igazit”, amikor felkínálták neki a „nagy lehetőséget”, a Videotont. Ez a vállalat 1990 előtt szintén kijátszotta a Cocom-szabályokat, ám 1992-re a csőd szélére került, hajdan 13 ezer dolgozójának többségét elbocsátva. Az MDF-kormány idején is jó kapcsolatokkal rendelkező Széles Gábor ekkor „megmentőként” – a Demján Sándor alapította Magyar Hitelbankkal alkotott konzorciummal – megszerezhette a céget.

MDF-001. Széles Gábornak 1989. március 15-e előestéjén egy távoli rokona, Fekete György, későbbi (MDF-es) helyettes államtitkár szólt, hogy megy-e másnap tüntetni. „Nem tudtam nemet mondani…” – nyilatkozta Széles a Figyelő kiadásában 1994-ben megjelent Fogyatkozó illúziók című könyvben. Így csatlakozott a nyertes politikai mozgalomhoz 1990 őszétől, tehát a rendszerváltás után. A Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja lett, és „mellesleg” társaival megalakította a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét, amelynek elnökévé választották. Pártelhivatottságát fennen hirdette BMW-je MDF-001-es rendszáma. Tagja volt annak a négyesnek, amely kidolgozta az MDF gazdasági programját az Ó utcában. Méltán számíthatott arra, hogy – gyors politikai karrierje következő állomásaként – őt nevezik ki az MDF-kormány ipari miniszterévé, de nem így lett. Bár a Széles vezette konzorcium nyert a Videoton privatizációs pályázatán, az addig mindig győztes vállalkozó lelkén mély sebet ejthetett a politikai kudarc. A csalódás is bizonyára szerepet játszott abban, hogy 1993-ban – tehát a Videoton megszerzése után egy évvel, az MSZP győzelmét hozó országgyűlési választás előtti esztendőben – feladta a pártelnökségben a pozícióját, s a kocsiról is lekerült az MDF-es rendszám.


Az új, MSZP vezette kormány mintha tolerálta volna a csendes visszavonulást az MDF-elnökségből, hiszen Jokerként éppen Széles Gábort húzta elő a „pakliból”, hogy megmentse a rogyadozó Ikarust. A részvénytársasággá alakuló Ikarusban az orosz Atex 30 százalék fölötti tulajdont szerzett, a kényes kérdésekben lényegében egyetértési jogot gyakorolhatott, de nem váltotta be a többségi állami tulajdonos reményét, és nem virágoztatta fel oroszországi buszeladásokkal a céget. Ekkor Szélest kérték fel a vezérigazgatói posztra. A kezdeti sikerek után azonban ő sem tudta megmenteni a társaságot, mígnem az utolsó pillanatban sikerült eladnia, de ez sem hozott sikert a buszgyártásban (lásd keretes írásunkat).

Oszd meg, és…


„Visszavenném az Ikarusbust és feléleszteném a buszgyártást” – állt elő a nyáron immár klasszikusnak számító tervével Széles Gábor. A válságmenedzselésre egyébként Széles receptje a holdinggá alakítás: önálló profitcenterekké darabolja a céget. Elválik, melyik tevékenység jövedelmező, piacképes, eladható, és melyik nem. A leválasztott társaságokat illő bérleti díjért a volt anyavállalat területén kialakított „ipari parkokban” helyezik el. Efféle holding rendszer működik mindhárom Széles-érdekeltségnél: a Műszertechnikánál, a Videotonnál és az Ikarusnál is.

Volt, hogy a „megmentés” csak papíron sikerült. Az 1997-es privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségét az Ikarus munkáslétszámának fenntartására ugyanúgy csak részben teljesítette Széles, mint a tartozások kifizetését. Mint 2003-ban a Magyar Narancs az ÁPV Rt. igazgatóságának a birtokába jutott határozata alapján megírta, a munkaadó az Ikarus vállalatcsoport dolgozói létszámába egy még meg nem vásárolt ajkai kft. és egy oroszországi leányvállalat állományát is beszámította. Az ÁPV Rt. ezért egy korábbi 5,5 milliárd forintos szankció érvényesítése mellett további 1 milliárd forintos büntetést szabott ki.


A Széles-birodalomban bevált gyakorlat, hogy a szűk, zömmel még a Műszertechnikában összekovácsolódott menedzsercsapat résztulajdonos is a cégekben. Ezt a pozíciót olyan munkamániás embereknek sikerült elérni, mint a Műszertechnikát vezető Lakatos Istvánnak, aki e cég mellett másodállásban másfél évig az Ikarus kereskedelmi vezérigazgató-helyetteseként is helyt állt. Szintén a Műszertechnikában is dolgozott és 1997-ben – Széleshez hasonlóan – a Harvardon is tanult Sinkó Ottó, Széles fő fehérvári támasza, a Videoton Holding egyik vezérigazgatója. Az irányítási stílusra jellemző, hogy – mint ezt maga Lakatos az idei Controlling Fórumon elmondta – a Műszertechnikánál minden évben beazonosítják, majd elbocsátják az emberek leggyengébben teljesítő 10 százalékát, mondván: náluk biztosan lehet jobbat is találni a munkaerőpiacon. Elbocsátás e nélkül is bőven van a csoportban. Az elmúlt nyolc év során főleg az Ikarusnál, azon belül is a leányvállalatok állományi létszámában szembetűnő a fogyókúra.


Legutóbb, júliusban bezárt az Ikarus szegedi Alkatrészgyártó Kft.-je, ahonnan 156 ember kerül az utcára. Leépítései miatt – persze a szűk elitet leszámítva – kifejezetten ellenségessé vált a hangulat Széles Gáborral szemben Székesfehérváron. Különösen azóta, hogy a Videoton munkaerő-kölcsönzéssel is foglakozó cége, a VT. Transman a kiközvetített emberek béréből is lehúzza a sápot. „A város megmentőjeként érkezett, de semmi máshoz nem ért, mint a cégeket szétszabdalni, az embereket kirúgni, az ingatlanokat pedig bérbe adni. Csak a pillanatnyi anyagi hasznát nézi, és az emberekkel nem törődik” – így summázza Széles Gáborról alkotott véleményét nevének elhallgatását kérve egy fehérvári értelmiségi, akinek az apósát az Ikarusból, a testvérét a Videotonból rúgták ki.

Az álmodozó


Filléres racionalizmusa mellett Széles Gábor azonban kékszemű álmodó is. Már 1992-ben, a Videoton Holding egy éve pozícióban lévő elnök-vezérigazgatójaként hajó- és repülőgépgyártásról álmodott (Figyelő, 1992/51. szám), majd autógyártó tervekkel is kirukkolt. Egész autócsaládot akart készíteni 1999-től: a Leo nevű műanyag kisautótól kezdve egy nagyobb családi egyterűt és egy taxi típust is. A próbálkozásból azonban nem lett semmi. Kudarcba fulladt a teherautó-gyártási ötlet, és a francia Auverland céggel tervezett kooperációja is, amellyel a világháborús amerikai Willis Jeep francia reinkarnációját akarta Mátyásföldre hozni. Állítólag csak 3 referenciadarab készült a magyar Auverlandból.

Kevésbé tűnik viszont kockázatosnak a Kovács István többszörös testépítő bajnokkal az idén indított közös, 40 millió forintos vállalkozás. A gyáriparosok elnöke a Műszertechnika zuglói épületében nyitott fitnesztermet, hogy robbantson az egészség-üzletágban is. A gerincpanaszokkal küszködő menedzsert ugyanis egy bükfürdői masszőr úgy meggyógyította, hogy befektetői érdeklődése az egészségbiznisz felé fordult. A gyógyfürdőipar és a gyógyturizmus oszlopos része is lett a gyáriparosok gazdaságfejlesztési, nemzetfejlesztő programjának.

A legfrissebb, a médiát célba vevő befektetés viszont családi ötlet volt. Mint Széles Gábor az év elején a Népszabadságnak elmondta, művészeti pályát választott leányai közül a konzervatóriumot végzett idősebb nővér és sógora ambíciója adta az ötletet, hogy belekóstoljon a híriparba. Amúgy is kézenfekvő volt, hogy a nagyvállalkozó „jó sajtóját” végre szolgálja valami. A nagyiparos ugyanis nehezen viseli, ha nem arról van szó, amit ő akar mondani. Elég magyarázat arra, miért utasították vissza lapunkat a pályatársak, konkurensek és üzletfelek, közöttük Demján Sándor és Székely Péter, amikor a Figyelő kérésére Széles Gábor személyiségét kellett volna jellemezniük. Pedig lett volna miről beszélni: Demján Sándor és Csányi Sándor jelölésére Székely Péter indult Széles ellenében az MGYOSZ elnöki posztjáért, ám akkor hirtelen hetven új tag lépett be, s végül Széles nyerte meg a választást (Figyelő, 2004/50. szám). Maga Széles többször is elhalasztotta a Figyelő által kért találkozó időpontját, míg végül kötélnek állt, hogy az interjúban kizárólag médiabefektetéseiről beszéljen.


Médiaépítés


Sokáig nem érdekelte a média Széles Gábort, de valaki elültette a bogarat a fülébe, s azóta rákattant a témára – nagyjából így foglalta össze ő maga a Magyar Hírlap dolgozói előtt, miért is vásárolta meg a befektetőt kereső napilapot. Az újságot 2004 novemberében zárta be az addigi tulajdonos Ringier Kiadó, mondván, a lap veszteségeit nem tudja tovább finanszírozni. A szerkesztőség nem törődött bele a történtekbe: tagjai összefogtak és A Pont – Európai Hírlap néven új lapot jelentettek meg. Később – az Adoc-Semic Kiadói és Nyomdai Kft., az Adoc Interprint Nyomdai Szolgáltató Kft., valamint Szombathy Pál főszerkesztő és Tóth Kamilla által alapított A Pont-MH Kiadói Kft. – megvásárolta a Ringier-től a Magyar Hírlap nevet, így az újság ismét a régi nevén jelenhetett meg. Az Adoc-vállalkozások tulajdonosa, Doktor Ferenc a kezdetektől nyilvánvalóvá tette: csak ideiglenesen segít a szerkesztőségnek, amíg nem találnak tőkeerős új tulajdonost. Több külföldi befektető is érdeklődött a magát középen álló politikai napilapnak tituláló újság iránt, de végül senki nem mondott igent. Két hónapja azonban Széles Gábor is megkereste a tulajdonosokat. A vállalkozó úgy döntött, az értelmiségi rétegnek szánt információs csatorna, az Echo Hungária Tv (a társaságot vejével, az új csatornán kulturális műsort készítő Vasvári Csaba színésszel együtt alapította 500 millió forint jegyzett tőkével), valamint hírügynöksége mellé lapot is vásárol. Ezt nem egyedül tette: a médiatörvény korlátozása miatt (országos terjesztésű televíziója és országos napilapban döntő része egyszerre senkinek nem lehet) csak 24 százalék került a vállalkozó saját birtokába, 51 százalékot a Műszertechnika Rt. vezérigazgató-helyettese, Vissi Mária vásárolt meg.


A szeptember 15-én debütált, műholdon – és kábelen is – fogható Echo Tv-ről először az terjedt el, hogy tulajdonosa gazdasági adónak szánja. Később Széles ezt cáfolta, miként azt is, hogy a Hír Tv-nek akarna konkurenciát teremteni. Mindenesetre a televízió vezérigazgatói székébe a jobboldalinak elkönyvelt Hír Tv-től átigazolt Gulyás Istvánt ültette, hírigazgatónak pedig a korábban szintén a hírtelevíziónál műsorvezetőként dolgozó Kóczián Pétert nevezte ki. Ugyanakkor a kiegyensúlyozás szándékát mutatja, hogy a csatornához tartozik Kocsi Ilona, a Világgazdaság, illetve a Magyar Hírlap korábbi főszerkesztője, valamint az is, hogy a Szubjektív című műsort Tamás Gáspár Miklós, Szentmihályi Szabó Péter, Gyurkovics Tibor, Fiala János és Sándor György szerkeszti. Széles egyik munkatársa a Figyelőnek – név nélkül – azt mondta, főnökét nem egy minél nagyobb médiabirodalom építése izgatja, sokkal inkább üzletemberként vásárol: ha már van egy televíziója, egy hírügynöksége, azt nézi, mit tud még venni, amivel a már meglévő infrastruktúrát jobban ki tudja használni. A Figyelő úgy tudja, az összes médiacéget egy zuglói irodaházba akarja költöztetni a vállalkozó (a tévé szerkesztősége és a hírügynökség már ott van), aki vásárlásainál azt is figyelembe vette, hogy egy másik üzleti érdekeltsége, a Műszertechnika Rt. tulajdonában lévő épület a lehető legnagyobb kihasználtsággal működjön.


Ennek jegyében tervezi még egy csatorna létrehozását. Az életmóddal foglalkozó Vital Tv elindítására a tervek szerint akár még ebben az évben sor kerülhet, ahogyan a Magyar Hírlapnak a Széles-irodaházba költöztetésére is. A lap bezárását követő nélkülöző időszak (úgy tudjuk, függetlenedése óta az újság 40 milliós adósságot halmozott fel) véget érni látszik. Széles első körben, tulajdonosi hitel formájában, 100 millió forinttal segíti ki a lapot, az összeg később azonban a Magyar Hírlapot kiadó cég alaptőkéjeként fog megjelenni.


vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Swedish 15-year-old girl Greta Thunberg holds a placard reading "School strike for the climate" during a protest against climate change outside the Swedish parliament on November 30, 2018. - In more than hundred cities across Sweden, environmentalists have organised protests, partly inspired by Greta Thunberg, who strikes every Friday against climate change outside the parliament since several months. UN's annual climate talks which this year will take place in Poland starts on December 2, 2018. (Photo by Hanna FRANZEN / TT News Agency / AFP) / Sweden OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.