Magyarországi pályára terelik át az osztrák vasúti áruszállítás egy részét. Nemcsak a síelők, de a magyar vasutasok is a szívükbe zárhatják a Semmeringet, amely miatt fejlesztések kezdődnek nálunk. Az osztrák hegységet ugyanis a tehervonatok két mozdonnyal megerősítve is csak lépésben tudják megmászni, s így eddig megkerülhetetlen akadályként tornyosult a vasúti közlekedés elé Bécs és Graz között. A megoldást egy Magyarországon vezető alternatív útvonal kiépítése jelenti, amelyről a Figyelő információja szerint a magyar és az osztrák közlekedési államtitkár július 15-én ír alá szándéknyilatkozatot.
Az új vasúti folyosó – Bécs, Ebenfurth, Sopron, Szombathely, Szentgotthárd, Graz útvonalon – mintegy 60 kilométerrel hosszabb lenne a semmeringi vonalnál, ám mivel síkságon haladna, mégis gyorsabb és gazdaságosabb. Az alternatív útvonal a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) Rt. hálózatán épülne ki. A társaság törzsvonalát a nevében szereplő települések alkotják. E mellé a Sopron-Szombathely vasútvonalat néhány éve átvették a MÁV-tól üzemeltetésre.
Ezzel egy időben a magyar állam tulajdonát képező vasúti pálya kezelői jogát is átadta a kincstár. A lerobbant vasútvonalat a GySEV több milliárd forintért felújította, villamosította, de ennek gazdasági haszna csak részben érezhető, mert a pálya úgyszólván zsákutcában végződik. Szombathely és Szentgotthárd között ugyanis a pálya katasztrofális állapota miatt csak vicinális döcög, legfeljebb óránkénti 40 kilométeres sebességgel. Ez a vasútvonal pillanatnyilag még a MÁV-hoz tartozik, de a most kidolgozott koncepció szerint a GySEV veszi át üzemeltetésre.
Szombathely és Szentgotthárd között 53 kilométernyi vasútvonalat kell korszerűsíteni, ami az előzetes számítások szerint 60 millió euróba, azaz mintegy 15 milliárd forintba kerül. A töltés megerősítése, a pálya felújítása, a biztosító berendezések felszerelése és a villamosítás hozzávetőleg három évig tart. „A beruházás költségeit a magyar és az osztrák állam együttesen állja, s számítunk uniós forrásokra is” – közölte lapunkkal Szabó András, a GySEV elnöke. Arról viszont nem kívánt részleteket elárulni, hogy az érintettek milyen arányban finanszírozzák a vállalkozást. Ez további alkuk tárgya, de egyébként is üzleti titokként kezelik.
 |
|
Profiltisztítás
Az üzemi szinten erősen veszteséges GySEV Rt.-nél a most kiadott éves jelentés szerint az árufuvarozásból származó bevételek mintegy 7 százalékkal nőttek, ugyanakkor a kiadások csökkentek, s mintegy 10 százalékos létszámleépítést hajtottak végre. A cég székhelyét Budapestről Sopronba helyezték át, és a párhuzamosságokat más területen is felszámolták. „Az osztrák és a magyar üzemágak elkülönülését megszüntettük, egy-egy szervezetbe tartozik az infrastruktúra, a kereskedelem és az árufuvarozás, függetlenül attól, hogy a tevékenységet mely ország területén gyakorolják” – magyarázta Szabó András elnök, aki szerint a racionális gazdálkodást az is segíti, hogy a nem kellő hatékonysággal működő tulajdonaiktól megválnak. Ennek jegyében hamarosan a négycsillagos Hotel Sopront is meghirdetik. |
|
|
|
|
A GySEV szakértői úgy számolnak, hogy a semmeringi vasútvonalat tehermentesítő nyugat-magyarországi pálya üzembe helyezése után évi 2 millió tonna áruval bővülhet a forgalmuk. Tekintettel arra, hogy a vasúttársaság számára az igazi hasznot az árufuvarozás hozza, ez igencsak komoly tételnek számít. Ennek ellenére Szabó András nem akart jóslásokba bocsátkozni arról, hogy hány év alatt térülhet meg a beruházás. „Talán 10-15 év is eltelhet addig. A vasútnál csak hosszú távon mérhető a haszon. De azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a személyszállítás feltételei is javulnak, és a villamosítás után a környezetet sem szennyezzük” – mondta az elnök.
A GYSEV eddig elsősorban a kelet-nyugati tranzitvonal előnyeit használta ki, míg a most kiépítendő pálya az észak-déli tranzitszállítást szolgálná. Így már a kibővített soproni rendező pályaudvar is igazi fordítókorongként működhetne, ahol a világ négy égtája felé induló tehervonatokra rakhatnák át az árut.
