Sok fejlesztőt megihletett a tintasugaras nyomtató mechanikája, egyszerű működési elve. Így készültek már ételfestékkel édes ostyalapokra nyomtatott ehető fényképek, vagy „betonból printelt” házak is. Brit kutatók azonban most transzplantációra alkalmas emberi szöveteket állítottak elő a tintasugaras eszköz segítségével: ezeket testbarát anyagból készült lapokra, sejteket tartalmazó „festékkel” nyomtatták.
Tintasugaras nyomat. Jönnek az élőképek?
A ma fejlesztés alatt álló, a sérült vagy hiányzó csontok, esetleg bőr javítására szánt implantátumok hátránya, hogy nem szolgálnak tökéletes vázként. A sejtek ugyan benövik azokat, ám általában csupán a felületüket, így még akkor sem tökéletes a végeredmény, ha biodegradábilis anyagból készülnek, amely később, miután elvégezte feladatát, feloldódik. A printelés ezzel szemben sűrű és tartós szövetet ad, mert valójában három dimenzióban működik: a megfelelően vezérelt nyomtató ugyanis először rétegenként felépíti a tetszőleges alakú mátrixot, amelybe aztán emberi sejteket tartalmazó, tápanyagban is gazdag oldatot juttat. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a nyomtatást különböző típusú sejtekkel is elvégezhessék, és így összetett struktúrákat, például csontot, vagy akár teljes szerveket állítsanak elő.
A módszer persze elsősorban a bőr pótlására lehet alkalmas. Így például jól jöhet égési sérülések gyógyításakor, de plasztikai sebészeti beavatkozások során is. A nyomtató technológiával ugyanis pontosan rekonstruálható például az arccsontok helyzete, így tökéletesen illeszkedő, a sejtek növekedéséhez ideális szövet kerülhet a beteg fejére.
