Szeretnénk kiszervezni egy tevékenységünket; teljesen mindegy, hogy a világ melyik pontjára viszik, csak oldják meg a feladatot – mondta egy leendő ügyfél Keshab Pandának, az indiai Satyam Computer Services (SCS) Európáért felelős igazgatójának. A kiszervezésben gondolkodó vállalatok egyre kevésbé érdeklődnek a megoldás módja iránt, pusztán szolgáltatást akarnak vásárolni, földrajzi kikötések nélkül.
Az SCS elnöke
Világverseny
A helyi és az európai viszonyokat ismerő, jól képzett munkaerő teremthet versenyelőnyt – nyilatkozta lapunknak Ramalinga Raju.
India az elmúlt évtizedben az informatikai kiszervezések célországa volt, most azonban épp az indiai társaságok jönnek Európába, így Magyarországra is. Mi változott?
Ramalinga Raju: bizonyos megrendelőinkhez földrajzilag is közelebb kell lennünk. – Való-ban, alapvető változások mennek végbe a piacon, különösen az ezredforduló óta. Az olyan indiai vállalatok mérete, mint a Satyam mára összevethe-tővé vált a világ legnagyobb-jaival. A kilencvenes években a vezető cégek főleg olyan feladatokat helyeztek ki Indiába, amelyeknél az információk feldolgozása volt a legfőbb cél. Mára azonban már túlléptünk ezen, teljes körű megoldásokat tudunk nyújtani az ügyfeleinknek, és közvetlenül is elkezdtünk versenyezni a legnagyob-bakkal. Ezt az évtizedet mi már úgy tekintjük, mint a piacvezetők kiválasztódásának időszakát. Autóipari példával élve, a kilencvenes években alkatrész-beszállítói voltunk a nagy – főleg amerikai – gyártóknak, az utóbbi években kezdünk kilépni ebből a szerepből, mivel magunk is gyártók lettünk. Ez viszont azt jelenti, hogy Indián kívül is erős jelenlétet kell kiépítenünk, mert csak így tudunk versenybe szállni azokért a megrendelésekért, amelyekhez bizonyos okok miatt földrajzilag is közelebb kell lennünk.
– Az informatikai kiszervezések ma már sokfélék lehetnek, ezek közül milyen jellegű munkákat fog végezni a budapesti központ?
– Igyekszünk lefedni minden olyan területet, amit a vállalat kínálni tud. Erősek vagyunk például a tanácsadásban, a vállalatirányítási rendszerek bevezetésében és üzemel-tetésében vagy a különböző informatikai rendszerek integrációjában is. Szükségünk van magasan képzett munkaerőre, amely a helyi és európai viszonyok ismeretével előnybe tud hozni minket.
– Hogyan lehet mindezt elvégezni a kezdeti 50-60 fővel? Egyáltalán, van-e már ügyfele a magyarországi központnak, vagy első lépésben csak a Satyam szellemi kapacitásának áthelyezéséről van szó?
– Rugalmasan mozgatjuk az alkalmazottainkat, olyan gárdát alakítunk ki, amelynek tagjait be lehet vetni a különféle megrendeléseknél. Lesznek nálunk informatikusok, de mérnökök vagy projekt menedzserek is. Egyelőre még nem megfelelő az időpont arra, hogy az első olyan ügyfeleinkről nyilatkozzunk, amelyeket Budapestről szolgálunk ki.
Az indiaiak a kiszervezések világpiacán egyre gyakrabban használt – az angol off-shore szóból eredeztetett – near-shore megoldással élnek: közel mennek a célba vett piacokhoz, de olyan országba, ahol a munkaerő olcsóbb. A Satyam még tovább játszik a szavakkal, amikor saját megoldását right-shore-nak hívja, arra utalva, hogy mindig a legjobb helyre tudja vinni a megrendelést. „Közvetlen versenytársat kaptunk a Satyammel, csaknem ugyanazokat az informatikai kiszervezési megoldásokat kínáljuk, hasonló ügyfélkörnek” – értékelte a Figyelőnek a fejleményeket Vári László, a Tata Sons holding magyar fiókvállalatának üzletfejlesztési igazgatója. A verseny olyan közeli, hogy szép időben még integethetnek is egymásnak a Tata és a Satyam dolgozói, az utóbbi ugyanis szintén a fővárosi Infoparkba költözött be, néhány száz méterre riválisától. Vári László szerint a Tata Magyarországhoz fűzött reményei beváltak, 2001-ben nem egészen 50 fővel indult a budapesti cég, s a létszám mára 270-re bővült. Gazdasági eredményeit a Tata nem közli, ügyfeleinek neveit pedig mindkét cég üzleti titokként kezeli. A Tata egyetlen nyilvánosan ismert nagyobb ügyfele a General Electric.
A Satyam szerint a kiszervezés európai piaca a mostani évi 1,1 milliárd euróról 2009-re 3,6 milliárdra nő. A megrendelések értékének 78 százaléka Indiába vándorol, s csak 20 százalékra tehető az Európán belül maradó rész. A francia, a német és a skandináv országok cégei Magyarországot és Csehországot az elsők között említik a célpontok között. A világpiacot az indiaiak emellett három részre osztják. Az évi 9,5 milliárd dolláros szolgáltatási exportot felmutató India mellett „vezetőnek” számít az amerikai cégeknek jó célpontot jelentő, 8 milliárd dollár forgalmú Kanada. A „versenytársak” csoportjába olyan évi 300-700 millió dolláros informatikai exportot elérő országok kerültek, mint a Fülöp-szigetek, Kína és Oroszország, a „kihívókat” pedig Mexikó, Csehország és Magyarország képviselik. A magyar informatikai szolgáltatásexport 2003-ban 22 millió dollár volt, amit további 10 millió dollár egészít ki az ide kihelyezett üzleti folyamatok elvégzéséből.
A Satyam budapesti megnyitóján a felszólalók nem hagyták ki Kőrösi Csoma Sándor indiai utazásának méltatását és a két ország egyformán csípős ételeinek említését, a – nyilvánosságra nem hozott összegű – beruházás helyszínének kiválasztásánál azonban sokkal prózaibb okok döntöttek. Az infrastruktúra minőségét Magyarországon találták a legjobbnak a térségben, a munkaerőt pedig Csehország után a második helyre tették, Budapest így nyert összesítésben.
