 |
| Magánkórházi szoba. Támogatott luxus. |
Rémülten konstatálta a Dimenzió Egészségpénztár egyik tagja, hogy egyágyas, az átlagosnál jobb felszereltségű kórteremben helyezik el a Szent Imre Kórházban. Tiltakozni kezdett, mert pénztárcája nem engedte meg, hogy extra szolgáltatást vegyen igénybe, amikor felvilágosították: neki ez egy fillérbe sem fog kerülni, a számlát az egészségpénztára állja. „A betegfelvétel során ugyanis a munkahelye neve elárulta, hogy annak a pénztárnak a tagja, amely szerződött partnere a kórháznak” – meséli az esetet Zólomy Orsolya, a szóban forgó Dimenzió Egészségpénztár ügyvezető-helyettese.
 |
A pénztár ugyanis speciális megállapodást kötött több kórházzal arról, hogy tagjai kiemelt (VIP) szolgáltatásban részesülnek, így az alapellátást a társadalombiztosítás finanszírozza, míg az extrákat a pénztár fizeti, így a tagnak térítésmentes. Ráadásul ez megoldja a mindenki számára kínos paraszolvencia problémáját is, ugyanis a szerződött orvosoknak és nővéreknek szigorúan tilos további pénzt elfogadniuk a páciensektől; ha mégis ezt tennék, kizárnák őket a programból.
| Egyéni előnyök |
 |
| A pénztári befizetés akár gyógyüdülésre is felhasználható. |
Befizetései után az egyén adókedvezményt vehet igénybe. A tagok az egészségpénztárba befizetett összeg 30 százalékát visszaigényelhetik a személyi jövedelemadójukból. További 10 százalék kedvezmény jár azután az összeg után, amelyet az egyéni számlán 2 évre lekötnek, vagy amit prevenciós (egészség-megőrzési) szolgáltatásokra költenek. Az összes kedvezmény mértéke azonban nem haladhatja meg a 100 ezer forintot, a 2020. január elseje előtt öregségi nyugdíjkorhatárt elérőknél pedig a 130 ezer forintot. További megkötés, hogy ha valaki önkéntes nyugdíjpénztárnak is tagja, akkor a pénztári tagdíjak utáni kedvezmény összege együttesen nem lehet több 120 ezer, illetve az idősebbek esetében 150 ezer forintnál. És természetesen az szja-fizetési kötelezettségnél nem lehet több adót visszaigényelni. A pénztártag olcsóbban juthat hozzá számos egészségügyi szolgáltatáshoz. A pénztárak egy része ugyanis több szolgáltatóval is megállapodást kötött, így a tagok 10-30 százalékos kedvezményt kaphatnak.
Tekintsük át mindezt egy példa segítségével. Egy pénztártag havi 10 ezer forintot fizet tagdíjként az egyik egészségpénztárba, így összesen 120 ezer forintot áldoz erre évente. Ebből 91 százalék, azaz 109,2 ezer forint kerül az egyéni számlájára, 1 százalék a likviditási alapba, 8 százalék a működési költségekre megy. A tag a számláján lévő összes pénzt elkölti úgy, hogy 21 ezer forintért szemüveget vásárol, 27 ezerért sílécet, 45 ezerért fitneszbérletet, 16,2 ezer forintért pedig gyógyszereket. A 120 ezer forint 30 százalékát, azaz 36 ezer forintot visszaigényelhet az adóból, így csak 84 ezer forintot kellett nettóban befizetnie, míg 109,2 ezer forintot költhetett. (Most eltekintünk attól a hozamtól, amitől elesik amiatt, hogy az adókedvezményt nem a tagdíjfizetéssel egy időben érvényesíti, hanem csak az szja-bevallásban igényelheti vissza a következő év tavaszán.) További megtakarítást jelent, hogy a pénztártag a szemüvegre 30 százalék kedvezményt kapott (eredeti ára 30 ezer volt), a sílécre és a fittneszbérletre 10-10 százalékot, így összesen 17 ezer forinttal került volna többe a fenti költés, azaz tulajdonképpen 126,2 ezer forint értékű áruhoz (szolgáltatáshoz) jutott hozzá 84 ezer forintért. |
|
NEM CSAK KEZELÉSRE. Több egészségpénztárnál lehetőség van arra is, hogy a tagok kívánságára kössenek szerződést egészségügyi intézményekkel (legyen az magánkézben lévő, vagy a tb által finanszírozott), a szolgáltatás árát ekkor a tag számlája állja. S nem csupán betegellátásra használható fel a befizetett pénz, hanem gyakorlatilag minden, az egészség megőrzésével és helyreállításával kapcsolatba hozható szolgáltatás és termék megvásárlására; így például gyógyszer, sporteszköz, uszoda- és más sportbérlet, gyógyüdülés, gyógyászati segédeszköz, szemüveg, kontaktlencse megfizetésére.
Ez év januárjától változott az önkéntes pénztárakat szabályozó törvény. Míg korábban a tagok befizetésének jelentős része (mintegy fele) a szolidaritási alapba került, és ezt természetbeni juttatásokra kellett fordítani (általában kivizsgálásokra költötték), most már a tag maga dönthet arról, mire használja fel az egyéni számláján lévő összeget. Ugyanakkor külön kormányrendelet szól azokról a megkötésekről, amelyeket figyelembe kell venni a felhasználáskor. Mindazonáltal ezek a korlátozások számos problémát vetettek fel, ezért információink szerint éppen lapzártánkkal egy időben egyeztet a szaktárca a piaci szereplőkkel a módosításokról, így remélhetőleg a pénztártagok költéseit kevésbé korlátozza majd az új jogszabály, mint ahogy azt a jelenlegi az átmeneti idő lejártával, június elsejétől tette volna.
Visszatérve az előnyökre, a legfőbb érv a pénztári tagság mellett az, hogy az adókedvezménynek köszönhetően a befizetett összegnél többet költhetünk el, és árkedvezményt is kaphatunk. Itt nincs várakozási idő, a számlánkon lévő pénzből azonnal vásárolhatunk nemcsak magunknak, hanem közeli hozzátartozóinknak is (szülőknek, gyermekeknek, testvéreknek, házastársnak vagy élettársnak).
VÁLASZTÁSI SZEMPONTOK. „Érdemes végiggondolni, hogy egy évben mennyi pénzt költ el a patikában egy három-négytagú család, vagy hogy a sportolás mennyibe kerül” – mutat rá Zólomy arra, hol kezdjük a számolást. Hiszen a tagok a legtöbb pénzt gyógyszerre fizetik ki. Pénztárt is az alapján érdemes választani, hogy várhatóan mennyit tudunk, vagy mennyit kell áldozni a családnak azokra a kiadásokra, amelyeket elszámolhat a pénztári számlája terhére. Ezért fontos a havi tagdíj összege, amit minden hónapban ki kell fizetni. Természetesen azon felül is befizethetünk, de nem érdemes annál többet áldozni, mint amekkora összeg után az adót vissza tudjuk igényelni, hiszen a tagságnak költségei is vannak. Általában a befizetésünk mintegy 90 százaléka kerül az egyéni számlánkra, míg 8-9 százalék körüli részt a működési költségek emésztenek fel, és 0,5-1 százalék pedig a likviditási alapba kerül. Vannak pénztárak, ahol a befizetés emelkedésével sávosan nő az egyéni számlára kerülő összeg, és van, ahol a tagdíjon felüli teljes befizetés a saját számlát duzzasztja.
Először tehát ki kell számolni, mennyi adókedvezményt tudunk igénybe venni, s ehhez, illetve a teherbírásunkhoz kell igazítani a befizetést, majd megtalálni azt a pénztárat, amelyik a lehető legtöbbet írja jóvá egyéni számlánkon az összes befizetésünkből. Érdemes azt is megnézni, hogy hány, és milyen típusú szolgáltató szerződött partnere a pénztárnak, és ezek mekkora árengedményt adnak a tagoknak. Bár a pénztári számlánkra hozamot is kapunk, ez alapján nem érdemes válogatnunk, hiszen a pénz döntő részét, vagy egészét úgyis elköltjük. (A tapasztalatok szerint átlagosan 60-70 százaléka fogy el a számlán parkoló összegeknek.)
| Munkáltatói előnyök |
| Ha a munkáltató fizeti a dolgozója után a pénztári tagdíjat, akkor az a minimálbér 100 százalékáig, azaz havi 53 ezer forintig adó- és járulékmentes. Ha pedig a munkáltató egyszerre több önkéntes pénztárba is befizet, akkor a minimálbér 130 százalékát, azaz 68,9 ezer forintot adhat úgy, hogy az után nem kell közterheket fizetnie. Sok munkáltató ajánlja fel az úgynevezett cafeteria-rendszer (béren kívüli juttatások) keretében a lehetőséget arra, hogy önkéntes egészségpénztári hozzájárulást fizet. Ez kedvezőbb számos más, szja-köteles és társadalombiztosítási díjjal terhelt felhasználásnál. Például ha 120 ezer forintot költhet el a dolgozó, és azt üdülési csekkben kéri, akkor mindössze 70 ezer forint körüli összegben kap ilyen csekket, a többi pénzt a közterhek viszik el. Míg ha egészségpénztárba utaltatja át, akkor nem kell közterhet fizetni belőle, így a költségekkel kurtított rész jelenik az egyéni számlán, pénztártól függően 90 százalék körüli mérték. |
|
NYITOTTAN. A választási lehetőség elég bőséges, hiszen a múlt év végén már 40 egészségpénztár működött mintegy 210 ezer taggal, s többségük nyitott bárki előtt; az elérhetőségek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján megtalálhatók (www.pszaf.hu).
A pénztárak előnyeit egyre többen ismerik fel, tavaly is közel 40 százalékos volt a tagszám bővülése, az idén pedig újabb jelentős számú belépőről számoltak be a Figyelő által megkérdezett piaci szereplők. „A kedvező feltételek ismeretében egyre több munkáltató fizet tagdíjat a dolgozóinak béren kívüli juttatásként” – mondja Busa Klára, a Tempo Egészségpénztár elnöke. Éppen ezért inkább a munkáltatói tagok növelik a létszámot, így nagy ugrás jellemzően az év elején tapasztalható, amikor erről döntenek a cégvezetők és a dolgozók.
A piac a jövőben bővülni fog, hiszen az emberek az alapellátáson felül egyre több és színvonalasabb egészségügyi szolgáltatást vesznek majd igénybe, ezekre pedig áldozni kell. Hazánk uniós csatlakozása e téren is új helyzetet teremt, hiszen a törvény nem tiltja, hogy a pénztári számlánk terhére költsünk a többi tagországban. „Szeretnénk az országhatáron kívülre is kiterjeszteni a hatókörünket, ehhez azonban idő kell” – mutat rá Kollarik István, az OTP Egészségpénztár ügyvezetője arra, hogy belépésünk pillanatától még nem várhatók drasztikus változások e téren.
