Maga Jacques Chirac lehetne a megmondhatója, hogy gazdaságdiplomáciai, vagy inkább politikai megfontolásokból jelent-e meg február végén az amerikai Motorola, a holland Philips és a francia-olasz STMicroelectronics (STM) által létrehozott hipermodern csipfejlesztő központ átadásán a Grenoble melletti Crolles-ban.
|
Az Intel egyik alapítója, Gordon Moore az 1980-as évek elején fogalmazta meg az azóta csak Moore-törvényként emlegetett tételét, mely szerint a mikroprocesszorok hatékonysága minden másfél évben megkétszereződik. A jövendölés azóta is érvényes, s hogy továbbra is az maradhasson, intenzív kutatásra és fejlesztésre van szükség. A crolles-i szövetség tagjainak elsődleges célja, hogy az Intelhez hasonlóan maguk is hamarosan 90 nanométeres tranzisztorokból felépülő lapkákat gyárthassanak a mai 130 nanométeresek helyett, illetve új, a nanotechnológia tudományára épülő eljárásokkal öt éven belül 32 nanométerre csökkentsék az egyedi tranzisztorok méretét (1 nanométer a milliméter ezredrésze). Mindez természetesen gyorsabb és hatékonyabb, alacsonyabb energiafogyasztású mikrocsipek (memóriák és mikroprocesszorok) kialakítását teszi lehetővé, éppen olyanokat, amilyeneket a Philips és a Motorola is igényel egyéb termékeiben. A teljesítmény növelésével egy időben a lapkák mennyiségének megduplázására alkalmas eljáráson is dolgoznak a fejlesztők: a már meg is indult kísérleti termeléssel az áramköröket nem a korábbi 200 milliméter átmérőjű szilícium szeleteken, hanem az azoknál jóval nagyobb, 300 milliméteres lemezeken alakítják ki.
A jelenleg heti 2500 szilíciumszelet (ez 2,5 millió csip előállítására alkalmas) megmunkálására felkészült steril helyiség 5 ezer négyzetméteren terül el. A külvilágtól gyakorlatilag teljesen elzárt terem légmentesen szigetelt, a benne dolgozók oxigénszükségletét a szabad levegő szennyezőanyag-mennyiségének egymilliomodát tartalmazó mesterséges gázkeverék elégít ki, amelynek hőingadozása nem érheti el az egytized fokot, a páratartalom pedig csupán 2 százaléknyit változhat. A termet befogadó épületet tartó tucatnyi oszlopot 25 méter mélyen rögzítették a földben a kilengések elkerülése végett, maga a steril szoba pedig egy külön lengéscsillapító rendszeren nyugszik, amelynek feladata, hogy kiküszöbölje az áramkörök kialakításánál alkalmazott maratásos (fotoligráfiás) eljárásokat zavaró rezgéseket.
A három cég 2005-ig összesen mintegy 1,4 milliárd dollárt költ majd el a központban, egyebek közt azért, hogy a jelenleg pangó félvezető-piacon megszorongathassák vetélytársaikat. Scott McGregor, a Philips Semiconductors vezérigazgatója szerint az Intel és az ázsiai csipgyártók ellen csak a crolles-ihoz hasonló szövetségek vehetik fel sikeresen a versenyt, mert ilyen, több milliárd dolláros beruházást a vállalatok – talán az Intelen kívül – képtelenek egyedült vállalni. A vezérigazgató úgy véli, a közös fejlesztések eredményeinek még 2005 előtt jelentkezniük kell. Úgy számít ugyanis, hogy a félvezető iparág addigra magára talál, így már nemcsak a 90, hanem a 65, sőt a 45 nanométeres technológián alapuló tranzisztorokat is gyártani kezdik. Az új csipek legnagyobb felvevői pedig már nem a PC-k, hanem az intelligens háztartási gépek, a mobilkommunikációs és szórakoztató elektronikai eszközök előállítói, valamint a gépkocsi-gyártók lesznek.