Változások a turizmus irányításában – Egy polccal feljebb

Kevés a turista, aki pedig mégis Magyarországra jön, az nem költ eleget. Az idegenforgalmi szakma ennek dacára bizakodva tekint a jövő elé. A kormányzat ugyanis jelentős változásokat helyezett kilátásba, többek között a turisztikai vállalkozások közterheinek mérséklését ígéri. Teljesült a szakma régi óhaja, a turizmus lényegében önálló irányítás alá került: a választási programban foglaltaknak megfelelően ma már a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) vezetője felelős az idegenforgalommal kapcsolatos feladatok ellátásáért, s Pál Béla, a turizmusért felelős politikai államtitkár – aki korábban az országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöki posztját töltötte be – az ágazat minden jelentősebb képviselőjével konzultált, és azóta is rendszeres kapcsolatot tart velük.

VÁRAKOZÁSOK. Áprilisban az idegenforgalomból származó devizabevételek csak a tavalyi megfelelő időszakban befolyt összeg négyötödét tették ki, s az új kormány intézkedései csak részben kompenzálják a visszaesést. Kurucz János, a Vista Utazási Irodák igazgatója is óvatos várakozásokkal értékeli a kezdőlépéseket. Szerinte a döntő végül is az lesz, hogy Pál Béla államtitkár a turizmus irányításának új helyszínén ,,közelebb lesz-e a tűzhöz”, s ezáltal, több pénzt tud-e szerezni az ágazatnak.

Márpedig a központi pénzeknek jelenleg csak a hűlt helyét látni: az előző kormány az idei közel 28 milliárd forint turisztikai célelőirányzatból mindössze 4,6 milliárdot hagyott hátra, ami júniusban a legnagyobb jóindulattal sem mondható időarányos felhasználásnak. Ráadásul Matolcsy György korábbi gazdasági miniszter döntésének következtében ezen összegből 2,6 milliárd átkerülne a turisztikai kisvállalkozások fejlesztésének célelőirányzatába. Igaz, Pál Béla arról tájékoztatta lapunkat, hogy a pénzügyminiszter nem járul hozzá ehhez az átcsoportosításhoz. A MeH mindemellett emelni szeretné az idei turisztikai célelőirányzat összegét, s azt is el szeretné érni, hogy az ágazati bevételeket minél nagyobb arányban megtermelésük helyén használják fel fejlesztésekre.

Az államtitkár több megoldást is lát a turisztikai vállalkozások helyzetének javítására. Egyrészt az általános könnyítések egy része – mint az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) bevezetése, a személyi jövedelemadó csökkentése, az egészségügyi hozzájárulás és a televízió előfizetési díj eltörlése, amely a szállodákat érinti komolyabb mértékben – a turizmust is kedvezően érinti. E mellett a tervek szerint adó-, hitel- és befektetésigarancia-kedvezményeket is kidolgoznak. Lehetővé tennék például, hogy amennyiben a vállalkozó felújítja mondjuk a szállodáját, a bekerülési költséget – vagy annak egy részét – leírhassa a nyereségadójából. A falusi vendégfogadással foglakozók jelenleg 400 ezer forintig kaphatnak adómentességet, Pál Béla ezt az értékhatárt is felemelné. Az így kieső közpénzek szerinte megtérülhetnének, ha több turista jönne, s ezáltal a bevételek is emelkednének. Van tehát miről egyezkednie a Pénzügyminisztériummal, s ennek érdekében szeretné, ha a két tárca közös munkacsoportot állítana fel.

IRODAI BIZTONSÁG. “Szeptemberig leteszünk egy javaslatot az államtitkár asztalára, amelyben azt is felvetjük, hogy az utazási irodák árait tetemesen megemelő, s ezzel versenyképességüket rontó 25 százalékos áfát 12 százalékosra kellene csökkenteni” – mondja Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Közvetítők Szövetségének elnöke. A jelenleg hazánkban alkalmazott forgalmi adó ugyanis a legnagyobb mértékű Európában, az e tekintetben második helyen álló Svédországban 22 százalékot írnak elő. A szakmai szövetség vezetője egy több ezer fő befogadására alkalmas budapesti kongresszusi központ létesítését is sürgeti – az erre kiírt pályázaton ugyan meghirdették a nyertest, de a beruházás nem kezdődött el. Molnár Gabriella szerint a Hungexpo vásárterülete – amely az évenként megrendezett Utazás kiállításoknak is helyet ad – elavult és rosszul megközelíthető, a fővárosnak viszont szüksége lenne egy korszerű vásárközpontra, amely a turisztikai vonzerejét is növelné. Molnár Gabriella jogszabály-módosításokat is szorgalmaz; szerinte az utazási irodákról szóló rendeletet teljesen át kell dolgozni. “Mindig az utazók védelmében változtattak rajta, pedig az irodák biztonságát sem szabadna figyelmen kívül hagyni. Gondoljunk csak a Swissair csődjére, de említhetnék a szállodákkal kapcsolatos problémákat is” – érvel a szakember.

“Ebben a kormányzati ciklusban megalkotjuk a turizmusról szóló törvényt, amely rögzíti az állam és az önkormányzatok feladatait, s meghatározza az érdekelt szervezetek együttműködésének kereteit is” – ígéri Pál Béla. A MeH továbbra is fenntartja a pályázati rendszert, de átvizsgálják, melyek azok az elemek, amelyeket célszerű megszüntetni, melyek azok, amelyeket folytatni kell, s új területeket is felvesznek a repertoárba. Az államtitkár a szakmával történő egyeztetés előtt ez utóbbiról egy konkrét példát említett: a falusi vendégfogadásra kiírandó tendereket. Szándékaik szerint a jövőben az eddiginél jóval szorosabban együttműködnek a területfejlesztéssel, hogy mindkét fél hatékonyabban használja fel a rendelkezésére álló öszszegeket. Pál Béla ez ügyben már beszélt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárával, hangsúlyozva: a szakma tapasztalatainak alapján a vállalkozók egy részének nyelvtudása és üzleti ismeretei is fejlesztésre szorulnak.

Az év első harmadában a kereskedelmi vendégéjszakák 45 százalékát a belföldi szállásfoglalók igénylései adták. A MeH turizmusért felelős államtitkára úgy véli, a beutazások növelése mellett a belföldi turizmust is erősíteni kell, kiemelten megcélozva a fiatalokat. Ezért a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztériummal közösen a fiatalok számára egy csekkes támogatási rendszer kidolgozását tervezik, hogy az ifjúság alacsonyabb áron vehesse igénybe a turisztikai szolgáltatásokat. Sokat mond ebből a szempontból, hogy az érintetteknek jelenleg csak a negyede jut el szakmai, illetve szabadidő eltöltésére szolgáló nyári táborokba. Az ifjúsági kedvezmények azért is fontosak, mert ha így sikerül megnyerni ezt a korosztályt, akkor felnőttként is hozzátartozik majd az életéhez a turizmus. Egy másik adat arról tanúskodik, hogy tavaly a magyar lakosság csaknem kétharmada nem üdült. A belföldi turizmus bővítése végett Pál Béla növelné az üdülési csekk adómentes értékhatárát, elfogadóhelyeinek számát, s egyszerűsítené a megszerzésével kapcsolódó adminisztrációt. A nagycsaládosok, a gyeden és gyesen lévők, valamint a nyugdíjasok és fogyatékosok üdülésének támogatási keretösszegét mintegy 800 millió forintra kívánja bővíteni.

FŐVÁROSI ADU. Lényeges tényező Kurucz János szerint az is, hogy a turisztikai vezetés milyen fontosságot tulajdonít majd az ország “legütősebb” idegenforgalmi adukártyája, Budapest megkülönböztetett fejlesztésének. A kilencvenes évek első felében a Közép- és Kelet-Európát választó utazók számára Budapest volt az első számú célpont, ám egy ideje egyre inkább Prága van ilyen előnyös helyzetben.

A Vista igazgatója szerint ennek az az oka, hogy a csehek jókora pénzeket mozgósítottak Prága belső magjának kicsinosítására, miközben a pesti belső területeken még sok helyütt második világháborús belövések éktelenkednek a házfalakon. “Tudomásul kell venni, hogy a távolabbi európai országokból vagy a tengerentúlról csak akkor csábítható hozzánk több turista, ha az idegenforgalmi marketing könynyebben fogható üzenetet küld, azaz egyelőre csak egy vagy két vonzerőt állít rivaldafénybe” – húzza alá a Vista igazgatója.