A német Mannesmann februári felvásárlásakor a Vodafone AirTouch brit mobilszolgáltató fejenként 12,4 ezer dollárt fizetett riválisának az előfizetőkért. Elemzők úgy vélték, hogy Chris Gent, a Vodafone vezérigazgatója túlköltekezett – ő azonban nem állt meg itt. Alig három hónappal a Mannesmann ellenséges átvétele után lélegzetelállítóan magas összeget, 8,7 milliárd dollárt fizetett ki Nagy-Britanniában a sokak által megszerezni akart újgenerációs mobiltelefon-szolgáltatási engedélyek egyikéért.
Néhány évvel ezelőtt az ilyen nagyvonalú költekezés a befektetőket menekülésre késztette volna. Manapság, a távközlési szektor robbanásszerű fejlődésének korszakában már más a helyzet. Noha Gent óriási tétekkel játszik, a május 31-én zárult tizenkét hónap alatt a Vodafone AirTouch árfolyama 28 százalékkal emelkedett. A maga 278 milliárd dolláros piaci kapitalizációjával a vállalat a globális mezőny élbolyába ugrott, tőzsdei értéke szerint a 6. helyet foglalja el a Business Week idei Global 1000-es listáján. A befektetők olyan jónak tartják a Vodafone üzleti döntéseit, hogy nem akarják elszalasztani a nyerési esélyt.
TÁVKÖZLÉSI DIADAL. Az idei listát nézve az egyik legfeltűnőbb jelenség a szárnyaló távközlési cégek diadala. A genfi központú Morgan Stanley International által összegyűjtött adatokat felhasználva a Global 1000 huszonkét ország társaságait rangsorolja a május 31-én érvényes, dollárban számolt piaci kapitalizáció alapján. A listát áttekintve világossá válnak a globális befektetési tevékenység új tendenciái. Különösen jól érzékelhető, ahogyan a globális olajtársaságok előretörnek, a japán vállalatok újra felemelkedőben vannak, az Egyesült Államokban pedig gyengélkednek a márkás fogyasztási cikkeket előállító, egykor szebb napokat látott cégek.
A legnyilvánvalóbb azonban a távközlési szolgáltatók és a létfontosságú távközlési eszközöket – mobiltelefonokat, hálózatokat és hasonlókat – gyártó társaságok ereje. A lista első huszonöt vállalata közül tíz a telekommunikációs ipar szereplője, szemben a tavalyi öttel. Az erősödés annál is inkább figyelemre méltó, mivel kora tavasszal a befektetők hatalmas hullámban szabadultak meg távközlési és technológiai részvényeiktől.
Az élmezőnyben most európai társaságok dominálnak: a Vodafone mellett a Deutsche Telekom, a France Télécom, az Ericsson és a Nokia. A digitális forradalom legújabb korszakát Európa vezeti. Peter Richardson, a Gartner Group távközlési tanácsadó cég londoni irodájának vezető elemzője szerint a következő három évben Európában a mobiltelefonok és az interaktív televíziók válnak az internet-hozzáférés fő eszközeivé, és az elektronikus kereskedelem 40 százaléka ilyen úton bonyolódik majd le.
HATÁRVONAL. A digitális játszmában a pozícióharc a határokon átnyúló egyesülési láz fokozódásával jár, s ez az átrendeződés valószínűleg tovább folytatódik. “Világos határvonal lesz látható a néhány tiszta nyertes és a többiek között” – vélekedik Marco De Benedetti, a gyorsan növekvő Telecom Italia Mobile első embere, akinek vállalata a tavalyi 95. helyről idén a 60. pozícióra ugrott előre. “Számos kisebb szereplő beolvad majd a nagyobbakba.” A Vodafone-Mannesmann ügyleten túl az idén a France Télécom (a 25. helyen áll) 37,5 milliárd dollárért felvásárolta az Orange brit mobilszolgáltatót, a KPN holland távközlési vállalat (130.) pedig meghatározó érdekeltséget szerzett a német E-Plusban.
Mindezzel együtt persze az internetes forradalom első szakaszát vezető Egyesült Államok még mindig markánsan jelen van a Global 1000 listán. Továbbra is a rangsor elején tanyázik sok olyan amerikai vállalat, amely a digitális világhoz szükséges eszközöket biztosítja. A hálózatok kiépítésével foglalkozó Cisco Systems óriáscég például az idén a 3. helyre jött föl a tavalyi 9. pozícióból. A mikroprocesszorokat gyártó Intel (2.) árfolyama pedig május végéig több mint 130 százalékkal emelkedett.
A digitális forradalom során azonban nemcsak Európában tűnnek föl új nyertesek, hanem Japánban is. Az ország vezető mobilszolgáltatója, az NTT DoCoMo a múlt évben még a 27. volt, az idén már a 8. helyen áll. A mobil internet-kapcsolatot biztosító i-mode nevű szolgáltatására 1999 februárja óta közel 8 millióan fizettek elő. Jövő májustól a mobiltelefon-tulajdonosok rácsatlakozhatnak egy új lehetőségeket nyújtó nagysebességű rendszerre, melynek segítségével többek közt videotartalom is letölthető lesz. “Mobiltelefonjainkban egy mindenes szoftver fog működni, amely elintézi nekünk a részvényjegyzést vagy a bevásárlást” – mondja Enoki Keiicsi, a DoCoMo i-mode részlegének igazgatója.
A DoCoMo csak az egyike az idén jól szereplő japán társaságoknak. A nyertesek közt vannak az ország elektronikai óriásvállalatai, melyek számára kedvező fejlemény az export fellendülése, a memóriacsipek és más high-tech eszközök iránti kereslet erősödése, valamint csúcstechnológiai kiadások látványos emelkedése a japán cégek körében. A Hitachi szép visszatérést produkált, ám a legnagyobb nyertes mégis a Fujitsu. Az elnöki tisztséget két évvel ezelőtt átvevő Akikusza Naojuki irányítása alatt a Fujitsu átalakult: kevéssé emlékeztet már a csipek és az úgynevezett mainframe számítógépek gyártásával foglalkozó nehézkes vállalatra, ehelyett agilisan nyomul az internettel összefüggő szolgáltatások terén, melyek jelenleg a teljes árbevétel 40 százalékát adják. Az ügyfelek megannyi szolgáltatás közül választhatnak, az egyszerű internet-kapcsolattól a részvénykereskedelmen át az aukciókig.
A technológiai és a távközlési cégek diadalmenete éles ellentétben áll a “régi gazdaság” számos vezető cége sorsának alakulásával. A közel két évtizednyi szerkezetátalakítás után a nagyvállalatok mára kipréselték magukból a költségmegtakarítások legnagyobb részét. Az alacsony infláció közepette viszont nehéz emelni az árakat.
E körülmények jócskán megnyirbálják sok, a világ háztartásaiban ismerős nevű társaság nyereségét, és a befektetők szemében – legalábbis pillanatnyilag – rossz fényt vetnek rájuk. A menedzsmenten belüli zűrökkel és profitcsökkenéssel küszködő Coca-Cola a rangsorban 11. helyről a 26. sorig csúszott vissza. A cincinatti központú Procter & Gamble kénytelen volt a nyereség romlásáról szóló figyelmeztetést közzétenni – és megválni elnökétől. Az élelmiszer-ipari cégeknek úgyszintén “melegük van”, különösen mivel a fogyasztók már nem hajlandók többet fizetni a jól ismert márkákért. “Többé nem lehet magasabb árakkal kikövezni a prosperálás útját” – panaszolja William R. Johnson, az H. J. Heinz elnök-vezérigazgatója. A május 31-én zárult 12 hónapban a Heinz részvényei 18 százalékkal gyengültek. “Túl sokáig hagyatkoztunk az áremelkedésre, magasabbra mentünk, mint ahol az áraknak lenniük kellene” – magyarázza Johnson.
OLAJKIRÁLYOK. A rangsor alakulásába az árfolyam-ingadozások is belejátszanak. Az euró tartós gyengesége több jelentős cég nyereségét lerontja. James R. Cantalupo, a McDonald’s alelnöke arra számít, hogy vállalatánál, melynek az Egyesült Államokon kívül Európa a legnagyobb piaca, az euró értékvesztése az idén több mint 65 millió dollárral visszaveti a nettó profitot.
Mindazonáltal még a régi gazdaság szereplői közt is akadnak olyan társaságok, amelyek esetében kiváló eredményekkel sikerült elkerülni a befektetői kiábrándulást. Kiemelkedik közülük a Toyota Motor, amely drámai mértékű javulással a 21. helyre ugrott előre. A kilencvenes évek közepe óta a vállalat kénytelen volt szembesülni hazai piaci részesedésének csökkenésével, és azért harcolni, hogy helyreállítsa a nem túl sikeres modellek miatt megromlott hírnevét. A jen erőssége nem tett jót a nyereségnek. A Toyota azonban visszavágott, s az új modellek sorával – köztük a rendkívül népszerű Vitz kisautóval – 42 százalékos részesedést biztosított magának a japán piacon. Az Egyesült Államokban a Tundra terepjárónak köszönhetően szintén javult piaci pozíciója. A befektetők díjazták is az autógyár teljesítményét: a piaci kapitalizáció 70 százalékkal, 170 milliárd dollárra nőtt.
KONSZOLIDÁCIÓ. Mindent egybevéve a globális blue chip cégek háza táján nem csak rossz hírek járnak. Az olajiparban például a folyamatos konszolidáció révén igazi monstrumok születtek, miközben az olajár emelkedése nem várt nyereséget eredményez. Az ágazatból a két amerikai nagyágyú egyesülésével létrejött Exxon Mobil található az élbolyban, az 5. helyen. Az Exxon régi riválisa, a Royal Dutch/Shell nagy fordulatot hajtott végre az utóbbi években. A társaságnál sok gond származott az önelégültségből és a pénzügyi fegyelem hiányából, Mark Moody-Suart elnök azonban rendezte a sorokat, és visszametszette a költségeket.
Az olajárak csökkenése gyorsan megváltoztathatja a rangsort. Ugyanilyen következménnyel járhat az is, ha az Európán, majd a világon átsöpörni készülő távközlési forradalom valamilyen váratlan okból késést szenved. A gyorsan növekvő globális piacokon a befektetők nem fogják eltűrni a sokmilliárd dolláros baklövéseket. Viszont busásan honorálni fogják a kifizetődő húzásokat.
