Az ipari termelés továbbra is gyorsul: az első három hónapban 21 százalékos bővülést mértek. Nem csupán a meglévő kapacitások jobb hasznosításáról, hanem új exportkapacitások létrejöttéről is beszélhetünk. Az ipari vállalatok egyre javuló konjunkturális helyzetről számolnak be. Legnagyobb mértékben a villamosgép- és műszergyártás bővítette termelését és kivitelét, sőt számottevően növelte belföldi értékesítését is. A tavalyi alacsony bázishoz képest leginkább a tartós fogyasztási cikkek és a tovább-felhasználásra szánt termékek exportja gyorsult.
Egy évvel korábban még tíz feldolgozóipari ágazat termelése csökkent az év elején, az idén azonban csupán a kőolaj-feldolgozás esett vissza. Folytatódott a textília- és textiláru-gyártás fejlődése is. Tíz százalék körül bővült az építőanyagok és az élelmiszerek termelése, visszaesett azonban a bányászati tevékenység és csupán néhány százalékkal nőtt az energetikai ágazatok produkciója. Ez utóbbit az magyarázza, hogy az ország energiafelhasználása januárban még 3,4 százalékkal, de februártól már 5-6 százalékkal kevesebb volt a megelőző évinél.
Az építőipari vállalkozások az első negyedévben növelték termelésüket – részben az alacsony bázisnak, de egyértelműen a magasabb megrendelésállománynak köszönhetően is. Legnagyobb mértékben az épületgépészeti szerelés volumene nőtt, több mint 20 százalékkal. Bár az első három hónapban több épületet adtak át, mint tavaly ilyenkor, a negyedév második felében a szerződésállomány 10-15 százalékkal alacsonyabb volt a bázisnál. –
BOROSS NORBERT, az Elmű kommunikációs igazgatója. “A villamosenergia-fogyasztás jó barométere az ipari konjunktúrának. Az új ipari létesítményekben már energiatakarékos rendszereket telepítenek, ennek ellenére a hazai áramfogyasztásból még mindig tökéletesen meg lehet állapítani, mekkora fejlődésen ment keresztül a felhasználói réteg. A Budapesten és Pest megyében tevékenykedő Elmű a többi áramszolgáltatónál némileg jobb helyzetben van. Területén az ipari felhasználói üzletágban körülbelül 5 százalékkal bővült a fogyasztás, ami hozzávetőleg 10 százalékos ipari termelési növekedésnek felel meg. A legnagyobb mértékben, csaknem 20 százalékkal, a kiskereskedelmi és a szolgáltatási ágazat által felhasznált áram mennyisége nőtt. A lakossági kereslet stagnált.”
