Magyarországon már kialakult a nyugat-európaihoz hasonló versenyző piac, annak minden résztvevőjével – mondja Gerő János, a DTZ Hungary ügyvezető igazgatója. Ha azonban más nézőpontból vizsgáljuk a helyzetet, megállapíthatjuk, van még hová fejlődnünk: Bécsben – amely lakosságát tekintve nem sokkal nagyobb Budapestnél – az irodaterület nagysága több mint ötszöröse a budapesti állománynak, a többi nyugat-európai fővárosban pedig még nagyobb ez a szorzószám.
A bérleti díjak tekintetében érdekes kép tárul a szemünk elé: Nyugat-Európa legkedveltebb városában, Londonban (West End) az irodabérleti díjak a budapestieknek több mint négyszeresét is elérhetik, de a kontinens nyugati felének más pontjain már nem ez a helyzet, Brüsszelben például a budapesti árszintet sem érik el az árak.
Abban a régióban azonban – ellentétben a magyarországi tendenciával – a bérleti díjak növekedése várható. A kereslet növekedését főként a pénzügyi szolgáltatásokkal, telekommunikációval és információtechnológiával foglalkozó cégek generálják. Az általuk támasztott speciális igények nagy elvárásokat támasztottak az irodaépületek felé, így a feltételeknek megfelelő irodaházak árai jelentősen emelkedtek – ezt mutatja a DTZ tapasztalata.
Nálunk a bérleti díjak terén megfigyelhető csökkenő tendencia a piacok közeledését jelzi. A Magyarországon a kilencvenes évek elején érvényes magas bérleti díjak és – a nyugat-európaiaknak akár a kétszeresét is elérő, 15 százalékos hozamráták kora lejárt, a jelenleg elérhető 10 százalékos hozamszint már a Nyugat-Európára jellemző, 6-10 százalékos intervallum felső határának felel meg.
Nyugat-Európában egyrészt még mindig nagyon kedveltek a belvárosi irodaházak de – bár kisebb mértékben, mint nálunk – ott is megnőtt a kereslet a külterületi épületek iránt.
