Nem volt meglepő a piac számára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) múlt hét végi 50 bázispontos kamatcsökkentése, hiszen a hét eleji jegybanki kötvény jegyzésénél 11 százalék körüli hozam alakult ki. Az MNB és a piac közti “harc” múlt heti fordulójában a központi bank a 2 hetes futamidejű betéti kamatát 11,75 százalékról 11,25 százalékra mérsékelte. Amennyiben nem került volna sor erre a kamatvágásra, az MNB kötvénykibocsátása értelmét vesztette volna, hiszen a kereskedelmi bankok a magasabb hozam mellett továbbra is jegybanki repóban kamatoztatták volna szabad pénzeiket.
Az MNB az overnight aktív repót 13,25, az overnight betéti kamatát 9,25 százalékra mérsékelte, a forint és devizaforrások után képzett forint tartalékra fizetett jegybanki kamatláb pedig 5,50 százalékra csökkent. Döntését a központi bank a folytatódó hozamcsökkenéssel indokolta – bár az utóbbi napokban a hozamszint közel 50 bázisponttal növekedett, és a külföldi tőkebeáramlás is mérséklődött -, továbbá a jegybanki számítások szerint igen kedvező, 7,8 százalékos maginflációval. Egyes piaci szereplők további kamatcsökkentést tartanak valószínűnek, annak időpontja szerintük a következő jegybanki kötvényaukció eredményétől függ.
Az utóbbi hónapok piaci eseményei erőteljes felértékelődési nyomást gyakoroltak a forintra, és az árfolyamvédelem jelentős összegekbe kerül az MNB-nek. Éppen ezért sokan arra spekulálnak, hogy a jegybank nem vállalja tovább a magas költségeket, és engedve a piaci nyomásnak, kiszélesíti a forint árfolyamsávját, szabad utat engedvén ezzel az erősödő forintnak.
Hivatalos körökből azonban folyamatosan cáfolják a sávszélesítés lehetőségét. A múlt csütörtökön a Joint Venture Szövetség közgyűlésén Járai Zsigmond pénzügyminiszter is azt hangsúlyozta, hogy a kormány és a jegybank vezetése között teljes egyetértés van abban, hogy jelenleg sem sávszélesítésről, sem a jelenlegi árfolyamrendszer feladásáról nem érdemes beszélni. A pénzügyminiszter elmondta, hogy a csúszóleértékelés megszüntetése ugyan 3 százalékra vinné le az inflációt, ez azonban a forint felértékelődésén keresztül kiszorítaná a magyar cégek termékeit a hazai piacról. Az árfolyamrendszer változtatására legkorábban 2001-ben lehet számítani. Járai az állampapírpiaci hozamcsökkenés hatásait fiskális szemmel értelmezte: ennek köszönhetően ugyanis az államadósság finanszírozása olcsóbbá vált, ami az idén 15 milliárd, jövőre pedig – ha a folyamatok továbbra is így alakulnak – akár 60-70 milliárd forinttal is mérsékelheti az erre fordítandó költségvetési kiadásokat. Az azonban még mindig kérdéses, hogy ezek az előnyök meghaladják-e az MNB-nek a nemzeti valuta védelmére elköltött forintmilliárdjait. –
