Tagja vagyok a “nagy generációnak”, de a Pénzügykutatóban nem tartoztam a lázadó körökbe – összegzi kutatói múltját Schmidt Katalin, hozzátéve, hogy az az időszak ma is sok tanulsággal szolgál számára. Bár inkább szorgalmas, mintsem tehetséges kutatónak tartotta magát, az ezenközben “begyakorolt” modell-alkotói képességét, valamint azt, hogy jól tud struktúrákban gondolkodni, ma kitűnően kamatoztathatja. Mindez remekül passzolt már a Creditanstaltnál végzett kockázatelemzéshez is, mostani szakterülete, az ingatlanfinanszírozás pedig kimondottan “kedveli” e gondolkodásmódot. Ez utóbbi ráadásul sokkal termékenyebb, mint a hosszadalmas kutatások: ugyanúgy komoly elemzéssel indul, de azt gyors döntés követi, a sikerre tehát nem kell annyit várni.
A nagy pénzügykutatós eseményeknél egyébként már csak azért sem volt jelen, mert időközben Moszkvába irányította sorsa. Ott azután a KGST-tagállamok pénzügyminiszterei és jegybankelnökei körüli teendők sok tanulsággal szolgáltak, különösen a szervezési kérdésekben. “Fegyelmet, jó értelemben vett bürokráciát tanultam” – emlékszik vissza. Ennek máig ható következményeit munkatársai is tapasztalják. Mint mondják, nincs olyan irat, amit ha egyszer látott, hír, amit ha egyszer hallott, vissza ne tudna pontosan idézni, meg ne tudná azonnal találni, akár több év múltán is. Ez pedig a kollégákra nézve nem egyszer akár kínos is lehet…
“Jó színvonalú kutatói múlttal, ráadásul nemzetközi pénzügyi gyakorlattal egyaránt rendelkező bankvezető ma igen kevés akad” – hangsúlyozza Bácskai Tamás, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem professzora, aki Schmidt Katalin tanára, majd munkatársa volt. Úgy véli, a vezérigazgató-asszony nyitott személyiség, ily módon képes az ötletek befogadására és az innovációra.
A nemzetközi pénzügyi gyakorlatot hozó moszkvai időket Schmidt Katalin egyébként kifejezetten érdekesként élte át, hiszen Csernyenko és Andropov rövid korszakai után Gorbacsov országlását is közelről nézhette végig. Igaz, a változásoknak kandidátusi disszertációja lett az áldozata. Témája – a KGST-n belüli tőkemozgások vizsgálata – ugyanis időközben végleg elavult. Egyáltalán nem ez a helyzet viszont mindazzal a tárgyalási készséggel, szervezési tudással, amire ott tett szert.
A HVB hazai leánybankjait érintő szervezési elveit illetően Fodor Istvánt, az Ericsson vezérigazgatóját idézi. A tavaly az év menedzserének választott üzletember a siker zálogaként azt jelölte meg, hogy valamennyi munkatársát maga választhatta ki. Igaz, ő több száz alkalmazottat irányít, miközben Schmidt Katalin csapatába a két banknál 15-15-en tartoznak, de ő is vallja: az lehet jó vezető, aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy maga építheti fel a szervezetet. Ez utóbbi pedig véleménye szerint akkor lehet sikeres, ha a felelősségi és jogosultsági körök egyértelműek, ha mindenki tudja nemcsak a maga dolgát, hanem azt is, miként kell a szervezet többi részével megteremtenie az összhangot.
Schmidt Katalin a munkatársait is egyértelmű szempontok alapján verbuválta: csapatmunkára alkalmas, magasan képzett fiatalokat akart maga körül látni. “Óriási a korkülönbség köztem és az intézményi hierarchiában eggyel lejjebb dolgozók között” – mondja nevetve. “Így is a főnökasszony dől ki később” – mondják viszont a beosztottak. Maga is elismeri, hogy – főleg a jelzálogbank alapítása idején – a nap túlnyomó hányada a munkahelyén telt. “Szerencsére a gyerekeim már nagyok, húszon túliak, így a családi életemet mindez nem borította fel” – mondja. “Az említett korkülönbséget ösztönzésre, tanításra használja fel” – fogalmaz Kocsis Péter, a HVB Jelzálogbank ügyvezető igazgatója. Példájával, gyakori személyes beszélgetésekkel, szakmai tanácsokkal motivál, ugyanakkor bőven ad helyet a továbbképzésnek, tanulásnak a bank – nemzetközi – keretein belül, de azon túl, külső iskolákban is.
S hogy mindezzel mi a személyes célja? “A bankban egyetlen cél van, megvalósítani a befektetők elvárását. Ez pedig az új intézmény megalapítása után annak jövedelmezővé tétele.” A tulajdonostól független azonban az a szándék, hogy a HVB Jelzálogbank színesítse a hazai tőkepiacot. A vezérigazgató asszony tehát nem az ingatlanfinanszírozást hangsúlyozza, ilyet számos más hazai intézmény végez; a bank különleges feladatának a megbízható jelzáloglevelek kibocsátását tekinti.
MATOLAY RÉKA
SCHMIDT KATALIN a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1970-ben. Akkor ipar és közlekedés szakokon végzett, amelyek mellett öt évvel később a pénzügy tanszéken doktorált.
Az egyetem után egészen 1988-ig a Pénzügykutató Intézet kötelékébe tartozott, ám 1983-tól Moszkvában élt. A szovjet fővárosban először “feleségi státusban” volt, majd a Pénzügyminisztérium képviselőjeként a KGST titkárságán szervezte tíz ország pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek találkozóit. A szervezet felbomlását is élesben nézhette végig: a nyolcvanas és kilencvenes évek fordulóján a Minisztertanács szakértőjeként a KGST-ért felelős tanácsadóként működött.
Hazatérve az oroszul, németül, franciául felsőfokon, angolul vizsga nélkül, de gördülékenyen beszélő, levelező Schmidt Katalin a bankszférában helyezkedett el. 1990 és 1996 között az akkori Creditanstaltnál kockázatkezelő volt: főosztályvezetői rangban a hitelképesség-vizsgálat felépítését bízták rá. Ezután a mai HypoVereinsbank Hungária következett, ahol a kockázatkezelés mellé épületfinanszírozás is társult, így ma a pénzintézet ügyvezető igazgatója, és az idén ősztől működő HVB Jelzálogbank vezérigazgatója. Tanított a Közgázon, az utóbbi időkben pedig a Bankárképzőben, ezt azonban elfoglaltságai miatt most egy évig szünetelteti.
