Horváth Lóránt ügyvezető alelnök tavaly januárban még azt hitte, hogy mindössze három hónapra veszi át az MTV irányítását, miután az akkori kuratórium a pazarló gazdálkodás miatt menesztette Peták István elnököt. Csakhogy azóta sem sikerült új első embert választani, ráadásul júniusban a kuratórium elnöksége is lemondott. Márpedig ez utóbbi grémium híján az MTV mindenkori elnöke nem köthet 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződéseket, nem vehet fel hitelt, nem adhat el ingatlanokat, de még arról sem dönthet, hogy az MTV1 és az MTV2 – ahogy ezt Horváth Lóránt takarékossági okokból tervezte – nyáron közös műsort gyártson és sugározzon.
Az MTV adósságállománya az 1997 végi közel 3 milliárd forintról mostanra 8-9 milliárd forintra duzzadt. Pontos összeget nem lehet tudni, mert a televíziónak nincs napra kész kimutatást produkáló információs rendszere. Horváth Lóránt hangsúlyozza, hogy a növekedés döntően a múlt terhei miatt következett be (Figyelő, 1998/43. szám), így például 1998-ban 4 milliárd forintot kellett kifizetni az előző évi teljesítésekre; 1,5 milliárd forintos terhet jelentett az atlétikai Európa-bajnokság, amelyben évekkel korábban vállalt közreműködést az MTV; s a választások is pluszkiadást okoztak. A költségeket azonban tavaly 60 százalékra csökkentették az előző évhez képest, s további lefaragásokat is terveznek. Közben azonban a bevételek is drasztikusan visszaestek. Míg 1997-ben 17,8 milliárd forint folyt be reklám és szponzoráció címén a kasszába, tavaly – a kereskedelmi televíziók által támasztott verseny következtében – ez az összeg nem végleges adatok szerint nem érte el a 6 milliárd forintot (lásd a grafikont). A reklámbevétel-csökkenés következménye az is, hogy közel egymilliárd forinttal kevesebb általános forgalmi adót igényelhetett vissza az állami televízió az előző évihez képest, az áfa-mentes bevételek (így az üzemben tartási díj) arányában ugyanis nem lehet visszaigényelni, miközben az MTV szinte minden kifizetése tartalmaz forgalmi adót. A közszolgálati televízió csaknem 13 milliárd forintos bevétel mellett végezte feladatait, s eközben havi több százmillió forinttal növelte adósságát. Ugyanakkor a kereskedelmi TV2, – a TV East Europe című szaklap közlése szerint – működésének első teljes évében ennél kisebb, mintegy 9 milliárd forint árbevételre tett szert, s emellett pozitív cash flow-t produkált.
A Magyar Televízió a tavalyi év végére 1,1 milliárd forint tb-tartozást halmozott fel, ennek jó részét átütemezték, s a részletek fizetése a megállapodás szerint történik. Az adóhivatalnak 1 milliárd forinttal tartoznak, ennek behajtására több számlán is inkasszó van. Az adhatóság felmérte az MTV ingó vagyonát, ám ezt lefoglalni egyenlő lenne a műsorkészítés megszüntetésével. Elvben bejegyezhetnének jelzálogot az ingatlanokra, ez azonban – bár korábban ilyen hír jelent meg a Magyar Hírlapban – a földhivatali nyilvántartás szerint nem történt meg. Mint Horváth Lóránt elmondta, minden hitelezővel tárgyalnak, s május közepére szeretnék megkötni a megállapodásokat a fizetések átütemezéséről.
Így megbeszélések folynak az Antenna Hungáriával (AH) is, amellyel szemben szintén csaknem egymilliárd forint a tartozás. Bár az idén könnyebbséget jelent, hogy a költségvetés teljes egészében magára vállalta a műsorszórás költségeit (tavaly ennek csak egy részét, igaz, a nagyobbikat állta a büdzsé), s a pénzt a tévé vezetésének igazolása alapján közvetlenül átutalja az AH-nak, az alkalmi közvetítővonalakért (például egy vidéki sportközvetítés esetén) az MTV-nek kell fizetnie. Tárgyalások folynak más szolgáltatókkal, így a Matávval, a mobiltelefon-társaságokkal, a vízművekkel és az elektromos művekkel is.
Az alkudozásnál a “királyi tévének” viszonylag kedvező pozíciót jelent az állami háttér: ahogy nehéz elképzelni, hogy egy kórháznál elzárják a vizet, ugyanúgy a szokásosnál jobban megfontolják a közműszolgáltatók, hogy a Magyar Televízióval szemben milyen szigorúan lépjenek fel. A Matávnál például az az általános gyakorlat, hogy a számla lejárta után 4-5 nap múlva küldik ki a felszólító levelet a nemfizetőknek, akiknek egyúttal egyirányúsítják (csak hívhatóvá alakítják) a vonalát, ha 90 ezer forintnál nagyobb tartozásuk van vonalanként. Újabb 30 nap múlva jön a felszólító levél 15 napos fizetési határidővel, s ekkor már a tartozás összegétől függetlenül egyirányúsítanak. Ha azonban az ügyfél bármiféle készséget mutat a fizetésre, tárgyalnak vele, s – bár a tartozást semmi szín alatt nem engedik el – ennek során különös figyelmet kapnak bizonyos fogyasztók, amelyek kiemelt helyzetüknél fogva azokban az időkben is korábban juthattak telefonhoz, amikor abból még hiány volt.
Hasonló módon az elektromos műveknél is meggondolják, kinél kapcsolják ki a villanyt. A törvény 90 napos türelmi időt ír elő, majd felszólítást küld a szolgáltató, s csak ezután jöhet a kikapcsolás, ha ezt a fogyasztás jellege lehetővé teszi. Az MTV-t azonban aligha lehet áram nélkül hagyni, vele tárgyalni kell. Ugyanakkor a tévétársaság is jobban függ a közműszolgáltatóktól, mint más beszállítóitól. Az utóbbiak közül többen felszámolási eljárást kezdeményeztek az MTV ellen, az elmúlt öt hónapban havonta egyet, januárban kettőt is (lásd táblázatunkat a 15. oldalon), vélhetően azért, mert nem láttak más lehetőséget arra, hogy a pénzükhöz jussanak. A módszer eddig bevált, az MTV kifizette a milliárdos költségvetéséhez képest kis összegeket, ha a követelést jogosnak ismerte el. A nagy beszállítónak számító Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. ugyanakkor azt a módszert választotta, hogy nem ad többé benzint az MTV saját kútjába, így a tévés kocsik is rendes benzinkutaknál, készpénzért kényszerülnek tankolni. A megegyezés lapzártánkkor már közelinek látszott.
A leginkább kiszolgáltatott helyzetben a dolgozók vannak, akiknek bérét most úgy fizeti az MTV, hogy az ORTT az üzemben tartási díjat egy inkasszóval nem terhelt számlára utalja, s ez elvben fedezetet nyújt a bérekre. Igaz, információink szerint így is vannak, akik egy-két hónapja nem vehették fel a fizetésüket. Az MTV külföldre is tartozik, főként filmekért, s nem fizette be a tagdíjat az európai közszolgálati rádiók és televíziók szervezetének, az EBU-nak sem.
A 8-9 milliárd forintos adósságot puszta költségcsökkentéssel az MTV nyilvánvalóan nem tudja ledolgozni. Mindenesetre továbbra is spórolnak. Szabó László Zsolt nemrég kinevezett általános alelnök szerint e téren vannak még tartalékok: lefaragnak a költségekből, lesz létszámleépítés is. Az utóbbit megkönnyíti, hogy az ezzel kapcsolatos végkielégítéseket a költségvetés az idén ismét magára vállalta. A bevételeket is igyekeznek növelni. Ez a legnehezebb feladat, hiszen – mint Horváth Lóránt elmondta – az idén már csak 3 milliárd forint reklámbevételre számítanak.
Végleges megoldást egy válságkezelési program kidolgozása és végrehajtása jelentene, ezt azonban csak a tulajdonosi testület hagyhatná jóvá. Több változat is készül, ezekben szerepel például szolgáltató részlegek leválasztása és önálló társasággá alakítása, amelyek a piac más szereplőitől is kaphatnának megrendeléseket. Van olyan elképzelés, hogy bizonyos, az alaptevékenységhez nem szükséges részlegeket, így a gépjárműtelepet egyszerűen el lehetne adni. Nem került le a napirendről a székházcsere sem, tehát az, hogy az MTV eladja a Szabadság téri épületet és kiköltözzön például a Bojtár utcai telepre – a menedzsment azonban erről sem dönthet. A társaságon belül szintén eltérnek a vélemények a létszámleépítés szükséges mértékéről; van, aki szerint ezer fővel is működhetne a most 2600 embert foglalkoztató közszolgálati televízió.
Horváth Lóránt szerint két dolog elengedhetetlen a válságból való kilábaláshoz. Az egyik a legitim tulajdonosi testület, amely jóváhagyhatna egy azonnali és egy többéves átalakítási programot. A másik pedig új médiatörvény megalkotása, amely szerint a költségvetésnek a szükséges mértékben vállalnia kellene az MTV finanszírozását. Mint az ügyvezető alelnök rámutatott, az európai közszolgálati televíziók mindegyike nagyobb támogatást kap, mint az MTV; az osztrák ORF-nek például 4,5 milliárd schilling állami pénz jut a közel 5 milliárd schillinges reklámbevétel mellett.
Kétségtelen, hogy Horváth Lóránt megpróbált mindent megtenni azért, hogy nagyobb állami támogatást eszközöljön ki. Tavaly év végén 6 milliárd forintot kért az alaptőke felemelésére előbb a költségvetés kulturális bizottságától, majd magától a miniszterelnöktől is, de ezt nem kapta meg. Pedig láthatóan igyekezett megnyerni a kormányzat jóindulátát, ennek jele például az új alelnökök kinevezése (lásd külön írásunkat a 13. oldalon), de a nagy nézettségű, ám a kormánynak nem tetsző Nap-kelte című műsor eltávolítása is. A kormányhoz közel álló új alelnökök sorából csak Kiss T. Anna lóg ki, akinek több mint egy hónapig titokban tartották a kinevezését – arra egyébként állítólag azért került sor, mert megígérte, hogy hitelt szerez az MTV-nek. Ezt a feltételezést látszanak igazolni Kiss T. Anna kijelentései is; például a Népszavának úgy nyilatkozott, hogy a tervezett hitelfelvétel éppen azért hiúsult meg, mert Horváth Lóránt visszavonta a kinevezését. Tény, hogy az MTV nem kapott hitelt, de meglepő is lett volna, ha Kiss T. Anna személye pótolni tudta volna a kuratóriumi elnökség hozzájárulását. A vitatott legitimitású alelnök mindenesetre jelentést írt arról, hogy az MTV csődhelyzetben van, s ezt megküldte a Miniszterelnöki Hivatalnak. Ott azonban csak annyi történt a feljegyzéssel, hogy a miniszteri kabinet egyik munkatársa elolvasta. A kormány tehát láthatóan nem e dokumentum alapján kíván dönteni a köztévé sorsáról.
Kérdéses azonban, hogy kíván-e az MTV-vel kapcsolatban bármiről is dönteni a kabinet. Egyvalami pedig elengedhetetlen lenne, nevezetesen, hogy az ellenzék által sem vitatott legitimitású elnökség kerüljön az MTV kuratóriumának élére. A mostani négyfős, tehát a parlament által fele létszámmal megválasztott, kizárólag kormánypárti delegáltakból álló kuratóriumi elnökségnek a múlt héten megtörtént bírósági bejegyzését ugyanis a Magyar Szocialista Párt megtámadta, s fennáll a lehetősége, hogy a bejegyzést 15 napon belül törlik. A csonka elnökség miatt az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a legfőbb ügyész már korábban kérte a médiatörvény erre vonatkozó paragrafusának megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól.
Egyes vélemények szerint a válságkezelési programot a jelenlegi, vitatott jogállású kuratóriumi elnökséggel is jóvá lehet hagyatni, s akár bírósági perekkel párhuzamosan is meg lehet valósítani. Ha így is van, biztos, hogy ez esetben a végrehajtás jóval többe kerülne, mint egy nyilvánvalóan legitim elnökség mellett. Aligha lenne ugyanis olyan, az üzleti életben megbízhatónak számító partner, aki felár és különleges garanciák kikötése nélkül hajlandó lenne vállalni a kockázatot például a tervezett székházcserében való közreműködésre.
