Gazdaság

BEFEKTETŐI TANÁCS – Eggyel beljebb

admin
admin

1998. 04. 22. 00:00

A nemzetközi vállalatok növekvő érdekérvényesítési igényét jelzi, hogy több hazai szövetségük mellett egy újabb ilyen jellegű kezdeményezést hívtak életre. A legnagyobb tőkét idehozó cégek részvételével létrejött Befektetői Tanács (BT) minden eddigi szervezetnél messzebbre jutott a kormányzati együttműködésben. A testület lényegében a kabinet és a multik közötti közvetlen tárgyalások terepe.

Eddig is sejthető volt a nemzetközi vállalatok idegenkedése a klasszikus magyar munkaadói érdekképviseletektől, de a BT megalakítása egyértelműen jelzi: a legnagyobb multik lehetőleg közvetlenül a kormányfővel, a pénzügyi vagy az ipari tárca vezetőjével akarnak tárgyalni, és nem mondjuk az Érdekegyeztető Tanács tagjaival. Az új formának már van előzménye. A nagy jövedéki cégek és a Pénzügyminisztérium által létrehozott Jövedéki Tanács – átlépve a hagyományos egyeztetési mechanizmusokon – minden korábbinál jobb lobbyterepet nyújtott a multik számára, amit az is mutat, hogy az aktív szereplésükkel elkészült jövedéki törvényről elégedetten nyilatkoztak. A lobby szó persze még ma is szinte tabu a magyar érdekérvényesítési zsargonban. Így van ez a BT esetében is.

Nem lobbyszervezetről van szó – kommentálta a Figyelőnek a BT megalakulását Fáth Péter, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ügyvezető igazgatója. A tanács egyik életrehívója szerint a testület állandó párbeszédre kínál terepet az itteni multik és a kormányzat között, annak érdekében, hogy a tőke továbbra is az eddigiekhez hasonló mértékben vonzódjon Magyarországhoz. Ilyen magas szintű párbeszéd eddig nem volt a kormány és a befektetők között. A végrehajtó hatalom részéről a tanács tagja a miniszterelnök, a pénzügyminiszter, valamint az ipari és a külügyi tárca vezetője, míg a beruházókat 27 nagybefektető, az AmCham és a Német Kereskedelmi Kamara képviseli.

Az invesztorokkal való intenzívebb együttműködés jó propaganda lehet majd az országnak. Erre valószínűleg a továbbiakban is szükség lesz, hiszen a privatizáció csaknem teljesen lezárult, míg a szomszédos államokban jelentős magánosítási kínálatra van kilátás. Éppen ezért a tőkecsábításban ma már elsősorban az itt jelenlévő cégek jeleskedhetnek, hiszen a gazdaság szempontjából létfontosságú, évi nettó 1,5-2 milliárd dolláros befektetés ezen vállalatok pótlólagos tőkeinvesztíciójától, valamint az általuk idevonzott külföldi beszállítói körből várható.

Mint megtudtuk, a tanács első ülésén az európai uniós csatlakozás volt a téma; a cégek felajánlották segítségüket egyes hatástanulmányok elkészítésével kapcsolatban. Az AmCham ügyvezető igazgatója a mezőgazdasági termékek vámjait említette példaként, amelynél a kormányzatnak – az államigazgatási szakemberek hatásvizsgálatai mellett – jól jöhet a multik európai tapasztalata. A tanácsban egyébként évente kétszer tartanak plenáris ülést, szűkebb körű egyeztetés azonban gyakrabban lesz a társelnökök – Medgyessy Péter pénzügyminiszter és Mosonyi György, a Shell Hungary elnök-vezérigazgatója – részvételével.

Az itteni multinacionális vállalatok több szervezetet hoztak már létre érdekeik érvényesítésére. Ezek közül a legjelentősebbek a mintegy 400 céget számláló, a Sugár András által elnökölt Joint-Venture Szövetség (JVSZ); a 46 vállalatot képviselő, Rudnay János által vezetett Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (NVMT); az AmCham (amely nevétől eltérően 15 ország beruházóinak érdekeit védi); valamint egyes országok kamarái, amelyek az adott állam cégeinek képviseletét látják el. Jelenleg nehéz eldönteni, hogy az újonnan alakult BT egyfajta ernyőként maga alá gyűjti a többi szerveződést, illetve azok képviseletét, vagy egy új, a korábbiak számára “versenytársat” is jelentő érdekérvényesítési formáról van szó. Mindenesetre a 27 tanácsbéli vállalat többsége tagja a JVSZ-nek, és néhányan közülük tagok a NVMT-ben is (lásd táblázatunkat).

A hétfős “apparátussal” működő JVSZ abban különbözik a többi szervezettől, hogy ebben az egyesületben a kisebb cégek is képviseltetik magukat – húzta alá Toldy-Ősz Iván, a szövetség ügyvezető elnöke. A JVSZ és a BT közötti együttműködés zökkenőmenteségéhez hozzájárulhat, hogy Mosonyi György az előbbiben alelnöki pozíciót tölt be; igaz, szerepet vállalt az NVMT-ben is. A JVSZ és az NVMT különleges szerepe már a nemrégiben aláírt Beszállítói Chartában is manifesztálódott, amelyet a kormány képviselői mellett e két szervezet vezetője írt alá.

A JVSZ két oldalról is érdekelt abban, hogy a kis- és középvállalkozások bekapcsolódjanak az ipari tárca által kezdeményezett háttéripari célprogramba. Számos példa van ugyanis arra, hogy a hazánkban jelenlévő multik első számú beszállítói hálózata szintén külföldi tulajdonú vállalkozásokból áll. A “nagyokat” összefogó BT szerepe pedig a “fogadó” oldalon válik jelentőssé. Hosszabb távon közös érdek, hogy a multik köré szerveződő háttéripari cégek közül minél több a minőségi követelményeket betartó és pontosan szállító magyar vállalkozások közül kerüljön ki.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.