A legális működésre kényes üzletemberek körében legalább olyan elégedetlenség tapasztalható a feketegazdaság kiterjedtsége miatt, mint az állami döntéshozók között. Valóban extra az a haszon, amit az ügyeskedők adómegkerüléssel tehetnek zsebre a kurrens élelmiszer-ipari, a szesz- és dohányipari, vagy az olajtermékek forgalmazásával.
A debreceni Metro áruház bezárása – a vámhivatal jövedéki termékkel elkövetett szabálytalanság miatt 10 napra bezáratta az áruházat – a jövedéki törvény alkalmazásának egyik legemlékezetesebb példája volt. Az ügy azért vert fel nagy port, mert az áruházat csak néhány nappal korábban nyitották meg, és emögött sokak a konkurencia ármánykodását sejtették. Ám a VPOP illetékese leszögezte, hogy nem feljelentésről, hanem csupán rutinellenőrzésről volt szó, amin a Metro nem ment át, ezért hát a jelentős üzleti haszonkiesést okozó intézkedés.
A jövedéki törvény szerint a jövedéki ellenőrzést első fokú hatósági jogkörben az a vámhivatal végzi, amelynek illetékességi területén a jogellenes jövedéki tevékenységet elkövették. Minden vámhivatal saját ellenőrzési ütemtervet készít, amelynek során a gyártókat, a nagy- és kiskereskedőket ellenőrzik. Mózs Elek, a VPOP jövedéki ellenőrzési osztály vezetője szerint minden évben legalább egyszer el kellene jutnia a vámhivatalnak a jövedéki termékeket árusító üzletekbe, a termelőket negyedévente kell elszámoltatni, azon belül bármikor számíthatnak ellenőrzésre. A vámhivatali ellenőrzés azt vizsgálja, hogy adózott termékek kerülnek-e a forgalomba. A jövedéki ellenőrzés keretében ellenőrzik, hogy a nagykereskedő és a kiskereskedő megfelel-e a törvényi feltételeknek, vizsgálják az üzlethelyiséget, a raktárat, az árukészletet, az üzleti könyveket és a jövedéki nyilvántartások vezetését, próbaleltárt végeztethetnek a nyilvántartott és a tényleges készletek ellenőrzésére, ellenőrzik a forgalmazott és készleten lévő jövedéki termékek származását, valamint a pénztárgép alkalmazását. A jövedéki ellenőrzés alól elvont termékek után a vámhivatal jövedéki bírságot vet ki. A jövedéki bírság alapját az adott elvont termék kiskereskedelmi árának és mennyiségének szorzata képezi. A bírságalapot a dohánygyártmányoknál 140 százalékos, a szesznél és szeszes italnál 160 százalékos, a sörnél 110, a kávénál 60, a fűszerpaprika-örleménynél 100, a motorbenzinnél, gázolajnál és tüzelőolajnál pedig 120 százalékos szorzóval növelik meg. Ha bármely jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jövedéki terméket engedély nélkül hoz forgalomba, importál vagy exportál, vagy annak eredetét nem tudja igazolni, a vámhivatal a kereskedelmi tevékenységéhez szolgáló helyiséget a cselekmény első elkövetése alkalmával 10 napra, a második és minden további elkövetés alkalmával 30 napra lezárja, illetve a szállítóeszközt zár alá veszi, de bizonyos esetekben a végleges lezárás mellett is dönthet.
A vámhivatalok az üzlethelyiséggel rendelkező nagy- és kiskereskedőkön kívül a KGST-piacokon is rendszeres ellenőrzéseket végeznek. Legutóbb a fogyasztóvédelmi felügyelőséggel, a tisztiorvosi szolgálattal, az APEH-hal és a rendőrséggel végrehajtott közös akció során egy teljes csempészbandát sikerült elkapni. A VPOP illetékese szerint újabban megint elszaporodtak az engedély nélküli közterületi árusítások, amelyeknek a 200-300 fővel végrehajtott ellenőrzésekkel igyekeznek gátat szabni.
Az ellenőrzések során lefoglalt termékeket el kell kobozni, az elkobzásról a vámhivatal a jövedéki bírságot megállapító határozatban rendelkezik. Az elkobzott termékek közül a zárjegy nélküli vagy a hamis, illetve a jogellenesen megszerzett zárjeggyel ellátott dohánygyártmányt, szeszt, szeszes italt, kávét és fűszerpaprika-örleményt a vámhivatal felügyelete mellett meg kell semmisíteni. A megsemmisítés költségeit az elkövetőnek kell fedeznie. Bizonyos esetekben – ha például ismert a gyártó cég – előfordulhat, hogy az elkobzott termékeket újrahasznosítják. Ez esetben ugyanis visszaszállítják a gyártóhoz az árut, amely újra feldolgozza azt. A VPOP osztályvezetője szerint a megsemmisítés költséges eljárás ugyan, de az engedély nélkül forgalmazott termékek piacról történő kivonásával olyan hiány keletkezik, amelyet adózott termékekkel lehet megszüntetni. Ez jó a tisztességesen adózó gyártónak is, hiszen termékei iránt kereslet támad, és jó az államnak is, hiszen adóbevételhez jut.
