Vannak, akiket csalódásként ért a tavalyi évben, hogy nem születhetett meg az ország első Orbánviktor vagy Szentistván keresztnevű gyermeke, de ugyanígy elutasították az Aizen és Goten nevekre beadott kérelmeket is. Az Aizen egy japán név, eredeti birtokosa egy főgonosz, míg Goten egy repülni és teleportálni képes szuperharcos. A HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársai idén is a 24.hu elé tárták a 2024-ben beadott névkérelmek listáját, amelyből kirajzolódott egy új trend: egyre többen szeretnének japán vonatkozású nevet adni maguknak vagy a gyermeküknek.
Néhány kérelmezőnek szerencséje volt, így jelen állás szerint akár egy buszra is szállhatnánk (a legvalószínűbb lehetőséget keresve a leggyakoribb magyar vezetéknevekkel mixelve) egy
- Nagy Hirotó,
- Kovács Hideki,
- Horváth Narutó vagy
- Szabó Hime
nevű honfitársunkkal, azonban a kérelmezők bánatára
- Tóth Aizen és
- Varga Goten
biztosan nem kerülnének elénk az elképzelt tömegközlekedési eszközön.
Szerencsére az emberi fantázia határtalan, így mi mégis ezzel az ötfős társasággal együtt lyukasztunk jegyet, de a buszon akár ott ülhetne velünk a már anyakönyvezhető Tóth Hana (vagyis Tóth „virág”), Molnár Keikó (egy „szerencsés” Molnár-lány), Kiss Mikió (férfi név, magyarul Kiss „szép fa”) és Németh Nanae is (női név, jelentése Németh „hét ág” vagy „hét ígéret”).
Az utazással töltött időt olvasással ütjük el, hogy a neveket apropóként használva bepillantást nyerjünk a nyugati kultúránktól idegennek tetsző, hol egészen megható, hol pedig kifejezetten perverz és polipkarokkal átölelt ázsiai világba. Az általunk kitalált Varga Goten egy Dragon Ball című könyvet lapozgat, látszólag hátulról visszafelé haladva. A kezében tartott mese egy manga, vagyis japán képregény, amely olvasási iránya épp a fordítottja annak, amit Európában megszoktunk. Ez nemcsak a mangákra igaz, hanem a hivatalos nyomtatott nyelvre is, így bármilyen egyéb kiadványra, azonban Japánban ugyanúgy balról jobbra, valamint fentről lefelé haladnak, mint mi, csak épp a könyv másik oldaláról kezdik a betűk kisilabizálását.
A másik alapfogalom, amely tisztázásában a Magyar Anime Társaság (MAT) nagyon is valóságos tagjai segítenek, a már leírt anime. Mint lapunknak megküldött válaszukban írják, „összezavaró lehet”, hogy Japánban minden rajzfilmet animének neveznek, ami az angol „animation” szóból ered, viszont a legtöbb nyelv csak a Japánban vagy az ázsiai országgal koprodukcióban készült alkotásokra használja az anime kifejezést.
