Bár a tavaszi fáradtság hosszan elhúzódhat, érdemes gyanút fognunk, ha a húsvéti szünet, a finom sonka és a sok főtt tojás után sem érezzük magunkat kipihentebbnek, energikusabbnak. Az állandó fáradtság – természetesen számos más állapot mellett – ugyanis a vashiány tünete is lehet.
Vas nélkül nem működik a szervezetünk
A vas az egyik olyan mikrotápanyag, amely elengedhetetlen a testünk megfelelő működéséhez. Annak ellenére, hogy a felnőttek szervezete mindössze 3-4 grammot (harmadannyit, mint egy aprócska, nyolcmilliméteres vasszeg) tartalmaz belőle, a hiányát nagyon is megérezzük. A vas a vérképzésben, egyes enzimrendszerek működtetésében, a sejtek anyagcsere-folyamataiban és az immunrendszer működésében egyaránt nélkülözhetetlen. Fő alkotóeleme a vér oxigénszállításáért felelős hemoglobinnak és az izmok oxigénellátását biztosító mioglobinnak is.
Ezek a vashiány főbb okai
Napi 1-2 mg vasvesztéssel minden egészséges embernek számolnia kell (a hajhullással, a körömvágással, a bőr hámlásával, az izzadsággal és a széklet- vagy vizeletürítés útján is veszítünk vasat). Ezt a mennyiséget sok esetben pótolni tudjuk a kiegyensúlyozott, vegyes étrenddel bevitt táplálékvassal. Ha azonban tartósan túl kevés vasat viszünk be, vagy fokozott vasvesztéssel járó állapotban vagyunk (bármilyen vérzés miatt), esetleg megnövekedett a szervezetünk vasigénye, netán valamilyen alapbetegség akadályozza a vasfelszívódást, az fokozatosan kimerítheti a vasraktárakat.
A tünetek sok esetben nem egyértelműek
A vashiány különböző panaszokat okozhat, amelyeket eleinte nehéz lehet elkülöníteni más betegségek tüneteitől. Ezért is fontos vashiány gyanúja esetén laborvizsgálatot kérnünk: a kezeletlen vashiány ugyanis súlyos egészségi problémát, vashiányos vérszegénységet is okozhat. Mutatjuk a vashiány fokozatait és jellemző tüneteit!
Enyhe vashiányál az állandó, ólmos fáradtság lehet az első és legmarkánsabb tünet. Kifejezett vashiánynál már azt is észrevehetjük, hogy sápadtak vagyunk, hullik a hajunk, töredezik a körmünk. Ennek az oka, hogy kifejezett vashiánynál csökken a hemoglobinszint, így kevesebb oxigén jut a testünk olyan „határvidékeire”, mint a hajhagymák vagy a körömágy. Ha a fenti tünetek mellett gyakran fáj a fejünk, könnyen kifulladunk, légszomjat vagy heves szívdobogást tapasztalunk, illetve nehezen gyógyulunk ki különféle fertőzésekből, akkor ne halogassuk tovább a kivizsgálást – ezek a tünetek ugyanis már vashiányos vérszegénységre utalhatnak. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a panaszaink mögött vashiány áll-e, az itt elérhető tünetellenőrző segíthet a gyanúnk megerősítésében.
Ezt jelenti a laboreredményünk
Ha megjött a vérvizsgálat eredménye, a kiértékeléshez és a diagnózis felállításához mindenképpen kérjük szakember segítségét. Orvosunk a többi között az alábbi paramétereket fogja figyelembe venni.
Ferritinszint (FE): a vas raktározásában részt vevő, ferritin nevű fehérje szintjéből az derül ki, milyen a szervezet vassal való telítettsége. Vizsgálatával már egészen korán megállapítható a vashiány – még azelőtt, hogy kórosan csökkenne a hemoglobinszintünk. Nőknél 4, férfiaknál 16 mg/l alatti ferritin szint jelezhet enyhe vashiányt, amelynek kezelésére napi 50-100 mg elemi vas bevitelére is szükség lehet.
Hemoglobin (Hgb): ez a vörösvértestekben található fehérje adja a vér vörös színét, és a sejtek működéséhez nélkülözhetetlen oxigén ehhez kapcsolódva jut el a vérkeringéssel a tüdőtől a szövetekig. Ahogy fentebb már jeleztük, alapvető alkotóeleme a vas. A csökkent hemoglobinszint már kifejezett vashiányra utal, és azt jelzi, hogy kimerülőben vannak a vasraktáraink. Nőknél 120, férfiaknál 135 g/l alatti hemoglobinérték utal kifejezett vashiányra. Ebben az esetben szintén napi 50-100 mg vas bevitele válhat szükségessé.
Vörösvértest (vvt): oxigénszállítás nem képzelhető el a csontvelőben képződő vörösvértestek nélkül. Az alacsony vörösvértestszám súlyos vashiányt jelez, ami az oxigénszállító kapacitás csökkenésével jár. Ilyen esetben már vashiányos anémiáról beszélünk (ez nőknél 4,2, férfiaknál 4,7 T/l alatti értéket jelent). 100-tól akár napi 300 mg vas bevitelére, sőt vénás vaspótlásra is szükség lehet.
Ilyenkor kell mindenképpen vaspótló gyógyszert szednünk
Tüneteket mutató, azaz kifejezett vashiány esetén már nem elég vasban gazdagon étkeznünk vagy étrend-kiegészítőket szednünk. Mivel a bevitt vasnak csak a töredéke szívódik fel, így a hiányzó nyomelem pótlásához mindenképpen magas elemivas-tartalmú vaspótló gyógyszerre lesz szükségünk. Ráadásul, mivel a legtöbb esetben lassan, fokozatosan kialakuló hiányállapotról van szó, a vasraktárak feltöltése is időigényes feladat. Ehhez válasszunk olyan készítményt, amely biztonságos és hatásos, és a szedése kevesebb kényelmetlenséggel jár!
Pótoljuk a vasat a saját ízlésünk szerint a Maltoferrel!
Mivel a vasraktárak feltöltése hosszadalmas folyamat, ezért hasznos, ha olyan gyógyszerformát választunk, amellyel a saját ízlésünkre hangolhatjuk a vaspótlást. Ebben segít a Maltofer szirup, amely a Maltofer rágótabletta mellett már vény nélkül kapható. A szirupot a saját ízlésünk szerint, gyümölcslébe vagy tejbe keverve is bevehetjük: ezzel nemcsak az emésztőrendszeri mellékhatások, hanem a fogak elszíneződése is mérsékelhető. Sem a Maltofer szirup, sem a Maltofer rágótabletta nem lép reakcióba a gyakoribb étel- és italösszetevőkkel, gyógyszerekkel, sőt, étkezéssel egy időben bevéve jobban is hasznosul. Mindkettő magas vastartalmú, klinikailag igazolt hatású vaspótló. Véletlen túladagolásuk sem jár veszéllyel, mert szabályozottan, a vashiány mértékétől függően szívódik fel belőlük a vas, a felesleg pedig kiürül.
Vény nélkül kapható, vas(III)-komplex-tartalmú gyógyszerek / Fotó: Phytotec Hungária Bt.
