A második világháború utáni időszakban a sertés után a bálna volt a második leginkább fogyasztott húsféleség japánban. A gazdaság fellendülésével fokozatosan háttérbe szorultak a tengeri emlősökből készült ételek, így ma már a japán társadalom 95 százaléka egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán fogyaszt bálnát.
Japán ennek ellenére 2019-ben kilépett a kihalás szélére került bálnák vadászatát szabályozó Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) nevű szervezetből, 2020-ban pedig a japán kormány ötmilliárd jennel (közel 14 milliárd forinttal) támogatta a bálnafeldolgozóipart – írja a Mirror című brit bulvárlap.
A bálnafogyasztás népszerűsítésére több kísérlet történt: a bálnahúst bevezették az iskolai menzákon, államilag reklámoztak bálnarecepteket, és egy létrehoztak egy weboldalt, amelyik a bálnahúst is felszolgáló éttermeket népszerűsítette. Eddig egyik terv sem ért el különösebb eredményt, ezért a Kyodo Senpaku nevű bálnafeldolgozó újabb projekttel próbálkozik.
Automatákat állítanak fel, melyekből fagyasztott bálnahúst, illetve feldolgozott bálnakonzerveket lehet venni. A tesztüzem decemberben, Tokióban zajlott, február közepén több nagyváros számos pontjára helyeznek ki bálnaautomatákat.
Környezetvédő szervezetek szerint a lépés csak arra jó, hogy egy szűk, de befolyásos kör ezzel igazolhassa a bálnavadászat létjogosultságát. Bár a kereskedelmi célú bálnavadászatot 1986-ban betiltották, Japán, Norvégia és Izland azóta sem hajlandó lemondani a tengeri emlősök vadászatáról.
A környezetvédők hangsúlyozzák, hogy ezek az országok annak ellenére folytatják a kihalás szélére került bálnák legyilkolását, hogy a tengeri tápláléklánc csúcsán lévő emlősök fontos szerepet töltenek be a törékeny ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásában, ráadásul mivel a kékbálnák egyedenként átlagosan 33 tonnányi széndioxidot kötnek meg évente, fontos szerepük van a klímaváltozás elleni harcban is.
