Az aranyér fájdalmas tud lenni, és valljuk be, ijesztő is, amikor a végbélből vér szivárog, és ércsomók türemkednek ki. Mindkét nemet egyformán érinti, bár kialakulásának esélye az életkor előrehaladtával nő, de teljes biztonságban a fiatalok, sőt a gyerekek sem érezhetik magukat. Ráadásul egyik kiváltó oka, a kötőszöveti gyengeség az életkorral nő, és öröklődhet, illetve halmozódhat is a generációk során. Így pedig elmondhatjuk, hogy az aranyér nem csak népbetegség, hanem olyan probléma, amely a család bármely tagját potenciálisan érintheti.
Nagyon tömören fogalmazva, az aranyér egy kötőszövetbe ágyazott érköteg a végbélben, a végbélnyílás közelében. Szükség szerint kitágul vagy elernyed attól függően, hogy le kell-e zárnia az utat a külvilág felé, vagy épp ellenkezőleg, meg kell nyitnia annak, ami kifelé igyekszik. Ha a kötőszövet megduzzad, az érköteg kitágul és begyulladhat, ami viszketéssel, fájdalommal, vér szivárgásával is járhat. Súlyosabb esetben az egész kitüremkedik a végbélnyíláson, és a fájdalom egyre kínzóbb lesz.
Az aranyérbetegség kiváltó okai közt a genetikai adottságokon túl életmódbeli tényezőket találunk, amelyek nemtől és kortól függően eltérőek lehetnek.
Gyerekeket is érint
Ritkán, de gyerekeknél is előfordulhat aranyeresség, és a legfőbb kockázati tényező náluk is a helytelen életmód. Például a válogatós gyerekeknél a rostokban szegény étrend következménye, a kemény széklet és az ezzel összefüggő WC-n való erőlködés okozhatja, de az elhízás és a mozgásszegény életmód szintúgy.
Gondot okozhat az is, ha a gyerek rendszeresen nem képes az óvodában vagy az iskolában elvégezni a nagydolgát. A sokáig, akár csak 1-2 napig tartogatott széklet is már annyira megkeményedhet, ami képes aranyeres tüneteket kiváltani, sőt, erősebb nyomás hatására külső aranyér megjelenése sem kizárt.
Későbbi életkorban egyre inkább érdemes a mozgásra fókuszálni. Az elhízott emberben ugyanis, legyen gyerek, fiatal vagy idősebb felnőtt, megnő a hasüregi nyomás, ami folyamatosan „nyomja kifelé” az aranyérköteget. A mozgásszegény életmóddal kéz a kézben jár a túlsúly és a sok ücsörgés, márpedig utóbbiak szintén aranyérhez vezethetnek.
Apa sörpocakja
Fentiek a felnőttekre ugyanúgy érvényesek, ám az ő esetükben további rizikótényezők is jelentkeznek, nem egyszer a nemek szerint eltérő mértékben. Az apák például jellemzően gyakrabban végeznek nehéz fizikai munkát vagy olyan sporttevékenységet, amely elősegítheti a betegség kialakulását. Elsősorban a függőleges törzzsel végzett, főként a has és a hát izmait igénybe vevő mozgásokra kell gondolni, mint a rakodás vagy a súlyemelés.
A férfiakra jellemző emellett az állandósuló és jelentős hasüregi nyomást fenntartó sörhas, illetve az, hogy előszeretettel ücsörögnek hosszasan a WC-n. Utóbbi esetben ebben a testhelyzetben a gravitáció végzi el lassan, de biztosan a „piszkos munkát”, melynek kellemetlen eredménye az aranyér lehet.
Szülés és a nagyszülők
Nőknél az aranyér legfontosabb, „nemre specifikus” kiváltó oka a terhesség és a szülés. Emellett sok nő végez az ugyancsak hajlamosító tényezőnek tekinthető ülőmunkát: ilyenkor a kismedencei izmok megkeményednek, ami szorulást eredményezhet, illetve a belek is renyhébbek lesznek.
Ami a nagyszülőket illeti, természetesen rájuk is igaz minden, idáig felsorolt kockázati faktor, csak éppen az életkorukkal tovább „súlyosbítva”. Idővel ugyanis a kötőszövetek egyre lazábbá válnak, ezzel nő az esélye az aranyér megcsúszásának. Ökölszabályként azt mondhatjuk, a betegség esélye 10 évenként tíz százalékkal növekszik.
Patikában kapható gyógyászati segédeszközök
A cikk a Phytotec Hungária támogatásával készült.
