David Whipple úgy gondolja, az övé a világ legöregebb hamburgere. Valószínűleg igaza van, hiszen miért őrizgetne bárki is húsz éven keresztül egy gyorséttermi szendvicset? Ő sem akarta, csak elfeledkezett róla – mesélte a utahi férfi egy helyi híradónak.
Whipple 1999. július 7-én vett meg egy hamburgert egy logani McDonald’s étteremben. Nem megenni akarta, hanem előadásokon használta, hogy az enzimek működését és a megromlás folyamatát demonstrálja. A becsomagolt hamburger aztán egy dzseki zsebébe került, a dzseki egy furgon hátuljába, majd egy szekrénybe. Aztán jött egy költözés és a dzseki a szendviccsel együtt szépen elfelejtődött.
A vásárlás után 14 évvel aztán Whipple véletlenül ráakadt a hamburgerre. Kibontotta és meglepve látta, hogy alig mutatkoznak rajta a romlás jelei. Készített a burgerről egy videót a YouTube-ra, ami iszonyatosan nézetté vált. Whipple és a hamburgere híradókban, tévé-, és rádióműsorokban szerepeltek. Az egyik stáb most ismét felkereste a férfit, hogy megkérdezzék tőle, megvan-e még az ősrégi szendvics.
Whipple természetesen azóta is őrzi a hamburgert, stílszerűen egy hamburgerformájú fémdobozban. A szendvics húsz év után sem néz ki rosszul, a szaga sem kellemetlen, leginkább kartonra emlékeztet. Csak a számlát kellett laminálni, mert az nem bírta olyan jól, mint az étel.
A McDonald’s többször közölte már, az ételei nem azért nem romlanak, mert tartósítószer van bennük, hanem azért, mert sütés közben szinte minden nedvesség távozik belőlük, víz nélkül pedig nem tudnak elszaporodni bennük a romlásért felelős mikrobák.
