Kiderült, melyik a legstresszesebb foglalkozás Magyarországon

A stressz az egész életre kihat, legyen szó egészségről, magánéletről vagy munkahelyről. Feszültség, ingerlékenység és érzékenység a stresszes életmód jellemzője, de a rossz alvás és a fáradékonyság is a stressz számlájára írható.

Érdemes különválasztani a magánéleti és a munkahelyi stresszt. A KutatóPont által idén júliusban ezer ember megkérdezésével készült reprezentatív kutatás eredményei a munkahelyi stressz kapcsán arra világítanak rá, hogy mely foglalkozás jár a legnagyobb stresszel, és az anyagi körülmények milyen hatással vannak arra, hogy mennyire nyomasztanak minket a problémák.

A kötelezettségek jelentik a legnagyobb stresszforrást a munkahelyen

A munkahelyet érintő stresszhelyzetek közül a legtöbben (14 százalék) a munkahelyi kötelezettségeket és feladatokat jelölték meg a legnagyobb stresszforrásként. Hat százalék említette a főnökét mint stresszt kiváltó tényezőt, négy százalék pedig a szabadság utáni munkakezdést tartja leginkább stresszesnek, de a meetingeken való részvételt/szerepelést is hasonló arányban említették.  Arra a kérdésre egyébként, hogy

mi okozza a legnagyobb stresszt általában, a legtöbben (34 százalék) a bizonytalan jövőt válaszolta, ezt követi a közlekedés, dugók, tömeg hármasa (19 százalék), illetve a sorban állás, várakozás (17 százalék).

A reprezentatív kutatásból kiderül az is, hogy a válaszadók több mint negyedére jellemző, hogy gyakran nyomasztják magánéleti és/vagy munkahelyi dolgok. A kutatásban résztvevők 47 százalékára viszont ez nem jellemző.

A férfiak körében 22 százalék, míg a nőknél 31 százalék válaszolta azt, hogy stresszel magánéleti és/vagy munkahelyi dolgokon. A legstresszesebbek a 30 és 39 év közötti korosztály: közülük 31 százalék válaszolta azt, hogy aggódik. A legkevésbé a 60 év felettiek tűnnek stresszesnek: 39 százalékuk válaszolt azt, hogy egyáltalán nem igaz, hogy aggódnának a magánéleti és/vagy munkahelyi dolgok miatt.

A kutatás azt is megnézte, hogy a különböző anyagi helyzetben lévők mennyire stresszesek. A számokból – nem meglepő módon – az látszik, hogy a nélkülözések között élőkre kimagaslóan jellemző a stressz: 87 százalékuk válaszolta azt, hogy gyakran aggódik magánéleti és/vagy munkahelyi gondok miatt.  Mindössze 5 százalék válaszolta azt, hogy egyáltalán nem aggódik ezen problémák miatt. A hónapról hónapra anyagi gondokkal küzdőkre is jellemző a stressz: 40 százalékuk válaszolta az, hogy jellemző rájuk.

A jó anyagi helyzetben, gondok nélkül élők 68 százaléka nem aggódik magánéleti és/vagy munkahelyi gondok miatt,  mindössze 16 százalékuk válaszolta azt, hogy igen.

A teljes minta arányaihoz képest a diákok (45 százalék) és a nyugdíjasok vagy más betegség miatt munkaképtelenek (49 százaléka) táborából magasabb arányban kerültek ki azok, akik nem érzik magukat gyakran stresszesnek. A háztartásbeliek (52 százalék) és a munkanélküliek/ideiglenesen nem dolgozók (49 százalék) körében több olyan válaszadó volt, akire jellemző a gyakori stressz.

A bolttulajdonosok a legstresszesebbek

Foglalkozásra lebontva a kutatásból kiderül, hogy a leginkább stresszesek a bolttulajdonosok/kisiparosok:  48 százalékuk érzi magát gyakran stresszesnek.

A nem irodai munkát végző alkalmazottak (31 százalék) és a segédmunkások (34 százalék) közül is magasabb arányban kerültek ki azok, akikre teljes mértékben jellemző, hogy gyakran érzik magukat stresszesnek.

Ezzel szemben a cégtulajdonosok (28 százalék), a szolgáltatóiparban dolgozók (38 százalék), a csoportvezetők, művezetők (39 százalék) köréből azonban magasabb arányban jelölték az „egyáltalán nem igaz Önre a gyakori stressz” válaszlehetőséget.

Érdekesség, hogy a mezőgazdaságban dolgozókat megosztja a stressz: míg nagy arányban (49 százalékban) válaszolták azt, hogy nem stresszelnek túl gyakran, addig 33 százalékuk viszont azt válaszolta, hogy igen.

Kissé talán meglepő, hogy az orvosok, jogászok,  mérnökök közel fele válaszolta azt, hogy nem jellemző rájuk gyakori stresszelés (45 százalék válaszolta ezt, 26 százalékuk pedig azt, hogy igen, jellemző a gyakori stressz), ahogy a közszolgáltatást végzők (rendőrök, tűzoltók, stb) több, mint fele sincs gyakori stressz alatt saját bevallásuk szerint (48 százalék válaszolta, hogy nem érez gyakran stresszt, 29, hogy gyakran).

Szponzorált tartalom

A cikk a Magne B6 támogatásával készült.

Kiemelt kép: iStock

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.