Élet-Stílus

A hegy, amelyből eltűnt egy méter, de egy centivel sem lett alacsonyabb

Azt hihetnénk, hogy 2019 elejére végre pontosan tudjuk, milyen magas a Kékes. De egyrészt tévednénk, másrészt pedig nem most először fordul elő, hogy a Kékessel kapcsolatban hasonló számzavarok merülnek fel. Magyarország legmagasabb csúcsáról nincsen igazán sok korai turisztikai emlék, de már 1897-ben is ezt írta róla a Mátrai kalauz:

A Mátra és Közép-Magyarország legmagasbb pontja a Mátra toronynál 1012 m, van ugyan egy ennél magasabb pont is, nyugat felé vagy 300 lépésre a 7-es határdombnál 1015,57 m, de ezt alig ismerik. A lapos, fával benőtt hegytetőtől kilátás csak a Mátra Egylet által 1888-ban épített és keményfán felül 1200 frt-ba került Mátra-Toronyról élvezhető. Eme nagyszabású, 20 m magas, kényelmes, 80 lépcsőn megmászható toronyból a Mátra gerinczének irányát kivéve, szabad kilátás nyílik minden irányban a Határ-kárpátokra le a végtelen alföldre… Kékestető nem is csúcs, de lankás lejtőjű hegytető.

És meg is becsüljük. De kezdjük az elejéről, mert ennél is fontosabb, hogy egyáltalán miért Kékes?

Erre a legjobb tippet egy 1960-ban íródott útikalauzból kaphatjuk, amelyben ez a szöveg a Csonka János, a porlasztó feltalálója által finanszírozott kékesi szanatóriumról:

Nyers terméskőből épült, a kövek közötti hézagokat kitöltő, kékesre festett habarcs azonnal megérteti az ideérkezővel, hogy csakis a Kékesen lehet. Kéknek tűnik az épület, kékesen csillog a szanatórium mellett meghúzódó, ragyogóan tiszta vizű strandfürdő is, kék a napozószékek vászonhuzata, kék a mátrai égbolt.

A Mátra turistaközpontként betöltött fontos szerepét ugyanannak köszönheti, akinek a magyar turizmus általában is rengeteget. Hanák Kolos jogász volt, aki a XIX.-XX. század fordulóján aktív szerepet vállalt a magyar turizmus kiépítésében. Nem csak a Magyar Turista Egyesületet alapította viszont meg, hanem a Kárpát Turistaegylet Mátra Osztályát, a mai Magyarország első turistaegyletét is, amely ezzel a Mátrát a legelső hivatalos magyar turistahelyek közé emelte, amit igazából azóta sem vesztett el.

Később a síelők is felfedezték maguknak a környéket, és a Kékes a magyar sísport egyik központja lett. Az 1920-as évektől a második világháborúig itt tartották a jelentősebb síversenyeket, ám ez később megváltozott, így már csak a jelentősebb sportegyesületek edzőtáborai maradtak itt.

És mi a helyzet azzal a hiányzó egy méterrel?

A Kékes magassága, illetve annak változása érdekes pont. Ha a régi méréseket nézzük, akkor 1015, ha az újakat, akkor 1014 méter. Valahol tehát a Kékes elvesztett a magasságából egy métert. De természetesen nem a hegy lett kisebb, csak a mérés változott meg.

A Kékes tengerszint feletti magasságát régebben az Adriai tenger szintjéig mérték. Ez a második világháború után megváltozott. Igazából a szovjetuniónak köszönhető, hogy egy métert elvesztett a magasságából a Kékes. 1953-ban kellett átállni a szovjetek által használt tengerszintre, a Balti-tenger Kronstadtnál mért szintjére, ami 0,675 m-rel magasabb az Adria középszintjénél. Emiatt tűnt el egy méter a hegyből, amelyik valójában egy centivel sem lett kisebb.

Újra 1015 méter magas

A Kékes izgalmas történetének legújabb fejezetét a Nissan Navara írta. A masszív pick-up, képességeit kihasználva 1 méterrel megemelte csúcsot, ami így újra 1015 méteres lett. A május 5-ig látható új csúcskő és az akcióról készült film látványos bizonyítékai annak, hogy kitartással, kemény munkával és megfelelő eszközzel bármi lehetséges.

  A kiemelt kép forrása: Wikimedia. 

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.