Élet-Stílus

Ez nem a jövő, ez a múlt

Nagyjából egy hónap telt el azóta, hogy a Nike piacra dobta az önbefűzős cipőjét, az Adapt BB-t. A technológiával alaposan felturbózott kosárcipő elég hamar népszerű lett: sztárjátékosok kezdték használni az NBA-ben, nagy hype alakult ki körülötte. Január végén a Puma is bejelentette a saját önbefűzős termékét, a Fi-t (Fit Intelligence), amit elsősorban szabadidős célokra, hétköznapi használatra terveztek.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a következő évek az önbefűzős cipőkről fognak szólni, a kérdés már csak az, hogy ez tényleg a jövő, vagy valami egészen más?

Az orosz ceruza

Amikor a NASA elkezdett asztronautákat küldeni az űrbe, hamarosan rájöttek, hogy a golyóstoll nem működik gravitáció nélkül. Hogy megküzdjenek ezzel a súlyos problémával, NASA-kutatók kifejlesztettek egy olyan tollat, ami ír gravitáció nélkül, fejjel lefelé, víz alatt, és majdnem minden felületen, valamint fagypont és 300°C között bármilyen hőmérsékleten. Mindez egy évtizedbe és 12 milliárd dollárba került. Az oroszok ceruzát használtak.

Ez az itthon is rendkívül népszerű történet az egyik legismertebb hidegháborús legenda, ami a szovjet oldal leleményességét mutatja be az amerikaiak ötlettelen pénzszórásával szemben. Annyi igazság azért van a propagandában, hogy az amerikaiak valóban készítettek egy űrben is tökéletesen működő tollat, de azt nem az amerikai kormányzat, hanem egy magánvállalkozás, a Fisher fejlesztette ki. A projekt megközelítőleg sem került 12 milliárd dollárba, ráadásul a tollak kivitelezése és forgalomba kerülése között sem telt egy évnél több idő. Fisher tolla olyan jól működött, hogy a NASA rögtön 400 darabot rendelt tőlük összesen ezer dollár értékben.

Paul C. Fisher találmánya annyira bevállt az űrkutatásban, hogy még szovjetek is szereztek be belőle és dobták az addig használt híres ceruzáikat.

A fenti példa jól mutatja, hogy a folyamatos technológiai fejlődés mennyire fontos az emberiség történetében. Vagy akár egy ország történetében. Az Egyesült Államok a holdraszállással összességében megnyerte az űrért folytatott versenyt, nagy lépést téve ezzel a hidegháborús győzelem felé, ami, mint tudjuk, végül a Szovjetunió összeomlását okozta.

Mängelwesen

Az emberi faj számára a technológia létfontosságú, hiszen anélkül nem vagyunk egyebek, mint lassan futó, rosszul látó, gyenge szaglású, alkalmazkodásra képtelen, védtelen, csupasz lények, akik megfagynak a hidegben és megfőnek a hőségben. A filozófiai antropológia az előbb sorolt okok miatt hiánylényként (németül: mängelwesen) jellemzi az emberi fajt. A hiánylény kifejezés leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az ember egy olyan lény, amely születéskor még nincs kész. A biológiai és az alkalmazkodással kapcsolatos képességeink hiánya miatt szükségünk van kultúrára és nem utolsósorban technológiára, vagyis egy második természetre, hogy túl tudjunk élni egy olyan világban, ahol szinte minden élőlény erősebb, gyorsabb és ellenállóbb nálunk.

Ezért van szükségünk ruhákra, cipőkre, szemüvegre, autóra, vonatra, mobiltelefonra, számítógépre. Mert bár szeretünk ezekre az extenziókra, vagy kiegészítésekre úgy tekinteni, mintha nem tartoznának az alapvető emberi léthez, pedig valójában ezek azok a dolgok, amik a föld legsikeresebb fajává tesznek minket.   

Az emberiség történetének legfontosabb találmányai mind jobbá tették az életünket, vagy legalábbis valamilyen irányba mozdították a történelmünket. Ilyen volt például az írott szöveg megjelenése, majd a könyvnyomtatás feltalálása, de említhetnénk a penicilint, az ipari forradalmat, a tömegkommunikációt, vagy akár az információáralmást forradalmasító internetet is. A folyamatos fejlődéstől vagyunk azok, akik, de honnan tudhatjuk, hogy egy újdonság tényleg előremutató fejlesztés, vagy csak öncélú trend?

Nem érek oda, lemerültek a ruháim

Önbefűzős cipőt először 34 évvel ezelőtt láthattak az emberek a népszerű Vissza a jövőbe trilógia második részében, amikor Marty McFly beledugta a lábát egy Nike edzőcipőbe, mire az rögtön befűzte magát.

  • Zseniális pillanat volt
  • tökéletes termékelhelyezés
  • elsőosztályú scifi-élmény.

Ez a pillanat inspirálta a tervezőket? Minden bizonnyal. Adott ez valamiféle víziót a jövőre nézve? Minimum kérdéses.

Pedig a scifi műfaja kifejezetten alkalmas arra, hogy előre megjósoljon dolgokat, pláne technológiai újításokat.

Isaac Asimov 1951-es Alapítvány sorozatának első részében Dr. Hari Sheldon gyakorlatilag egy tableten mutogatta a fiatal tanítványának azokat az egyenleteket, amelyek a teljes gazdasági és társadalmi összeomlást jelezték előre a galaxisban. De ez csak egy apróság. Asimov azt is gondolta, hogy a távoli jövőben az információáramlás elképzelhetetlen mértékben fel fog gyorsulni, ráadásul mindez egy mindenki számára elérhető rendszer segítségével fog megvalósulni (internet).

Ehhez képest kicsit szomorú az önbefűzős cipők története, amely inkább azt mutatja meg, hogy 40 éve mit gondoltunk a jövőről, nem pedig azt, hogy valójában mit hozhat a jövő.

Ez nem a jövő, ez a múlt 2

A legnagyobb baj, hogy Nike és a Puma önfbefűzős cipőjének nincs valódi vízijója, nem tudni, milyen előnyünk származhat abból, ha eddig jól működő, egyszerű koncepciókat bonyolítunk meg relatíve bonyolult szerkezetekkel. Akármennyire igyekeznek a gyártók, benne lehet a pakliban, hogy a motorizált felső részek meghibásodnak, idő előtt lemerülnek, vagy egyszerűen tönkremennek. A Nike állítása szerint nem történhet olyan, hogy valaki nem tudja levenni a cipőt, mivel a motorban mindig marad majd annyi energia, hogy a fűzők elengedjék a lábfejet.

Akárhogy is, az önbefűző cipők evolúciója még nagyon az elején jár. Lehet, hogy előbb vagy utóbb többet vagy gyorsabban tudunk majd velük sétálni, esetleg nyáron hűtik, télen pedig fűtik majd a lábunkat, vagy szólnak, ha rendellenességet észlelnek a testtartásunkon, esetleg sípolnak, ha rossz technikával futunk, vagy rossz ütemben ugrunk fel zsákolni.

Amíg ezek a funkciók, vagy legalább egy töredékük nem lesz elérhető, addig viszont ez az egész inkább sajnos csak a múlt és nem a jövő.

Ajánlott videó mutasd mind

Csodák történtek a Felházban

Március 15-én nagyszabású záróalkalmat rendezett a Tüskecsarnokban az Orbán Gáspár nevével fémjelzett keresztény mozgalom. A folytatásról kérdeztünk felházasokat és az egyik vezetőt. Videó.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.