Az egész világot sokkolta a hír, hogy július közepén a Linkin Park énekese öngyilkosságot követett el. Chester Bennington – depressziója ellenére – egészen optimistán nyilatkozott a jövőről a halálát megelőző hónapokban. Egy tavaszi interjúban például azt mondta, hogy az új lemez elkészítése és a terápia kirángatta legsötétebb időszakából és újra értelmet adott az életének. A nyáron sokfelé koncerteztek, többek között Magyarországon, a VOLT Fesztiválon is felléptek, ahol a rajongók szerint vidám és lendületes volt a zenész.
Bennington mindig nyíltan beszélt depressziójáról és függőségéről, az énekes felesége Talinda Bennington pedig azóta is egykori férje példáját követi. Chester halála óta depresszióval és az öngyilkosság gondolatával küzdőknek próbál segíteni, igyekszik felhívni a figyelmet a mentális betegség lefolyására. Ez motiválta, hogy nemrég feltöltött egy videót a Twitterre, amelyen az egykori zenész fiával együtt vidáman nevetgél, miközben különleges ízesítésű cukorkákkal kísérleteznek.
Chester feleségének megállapításával az általunk megkérdezett klinikai szakpszichológus csak részben tud egyetérteni. Kovács Réka szerint valóban ismert a depressziónak olyan típusa, amit erős hangulatingadozások jellemeznek. Időnként megfigyelhető a már-már harsányságig fokozódó jókedv (vagy annak látszó érzelem), illetve a depresszió mögül olykor előbukkan az ember eredeti személyisége, de a képet egészben kell nézni, és nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani a boldognak látszó pillanatoknak.
Kezdjük onnan, hogy a depresszió orvosi meghatározása nagyban különbözik a borús időjárás okozta rosszkedvtől, a depiként becézett búskomorságtól. A szakértő szerint huzamosabb ideig, legalább két hétig kell tartania a mély lelki állapotnak, amiben megfigyelhető a csökkent érdeklődés, öröm érzése, de emellett legalább öt tünetnek fent kell állnia a következők közül:
- testsúlyváltozás (csökkenés vagy gyarapodás, mely a testsúly több mint 5%-t jelenti);
- alvásproblémák (túl sok alvás, vagy épp fordítva, inszomnia jelentkezik);
- testi szinten megjelenő nyugtalanság, vagy gátoltság;
- fáradtság vagy energiahiány;
- érdektelenség érzése;
- inadekvát bűntudat;
- csökkent gondolkodási, vagy koncentrációs képesség,
- illetve a halállal kapcsolatos gondolatok.
A felsorolt tünetek közül néhányat könnyebben észrevesz a környezet, mivel látványosabbak, például a testsúly változása, az érdektelenség és a motiváció hiánya, de vannak rejtettebb tényezők. A halállal kapcsolatos gondolatok nehezen kerülnek felszínre, hiszen erről igen ritkán beszélünk a mindennapokban, de a csökkent koncentrációs képesség vagy a fáradtság is félrevezető lehet. A betegség esetenként olyannyira alattomos, hogy maga az érintett sem azonosítja.
Van olyan páciensem, akinél finoman kellett beadagolnom a diagnózist. Őt egyenesen meglepte, hogy depressziós. Hiába érezte magát gyakran sírósnak, kedvetlennek, nehezen kelt fel vagy vette rá magát dolgokra, de ennek ellenére eszébe sem jutott, hogy mentális betegsége van.
A depresszió nem ritka kórkép Magyarországon. Az Eurostat frissen közölt adatai szerint hazánkban vallják magukat a legtöbben depressziósnak a közösség országai közül. Egészen pontosan a 18 éven felüliek 10,5 százaléka. A szükséges pszichiátriai kezelést és gyógyszereket mégsem kapja meg mindenki, és ennek több oka is van. Egyrészt lelkiállapotunk kifejezése a külvilág felé még mindig tabu,
Harmadrészt a magyar egészségügy tragikus állapota a legkevésbé sem segíti elő a pszichiátriai jóllétét. Az országos mentálhigiénés, a lelki egészség védelmét szolgáló program hiányára tavaly a Magyar Pszichiátriai Társaság is felhívta a figyelmet.
Bár nem jellemző, hogy szó szerint elhangzik a segélykiáltás, az úgynevezett cry for help gyakran megjelenik. A betegek így vagy úgy, de kifejezik, hogy értelmetlen az életük, sötéten látják a jövőt, ám a külvilág általában nem veszi komolyan ezeket a kijelentéseket, inkább legyintenek. Gyakran hangoznak el olyan mondatok, hogy «ugyan nézz, körül, milyen szép életed van», pedig ilyenkor fontos, hogy az érintettet valóban meghallgassuk és akármilyen rémisztő is, amiket mond, legyünk vele. A tény, hogy valaki meghallgatta őket nagy megkönnyebbülést hoz
– mondja Kovács Réka, majd egyből hozzáteszi, a depressziót és a halállal kapcsolatos gondolatokat nagyon fontos lenne komolyan venni, mert az öngyilkosság aktív és passzív formája is gyakori kimenetel. Aktív esetben az önpusztítás konkrét tettekben nyilvánul meg, passzív esetben az élethez nélkülözhetetlen tevékenységeket hanyagolják el. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint Európában Magyarország bír a második legrosszabb mutatókkal.
A lelki elsősegély telefonszolgálatok önkéntesei szinte naponta találkoznak a depresszióval, függetlenül attól, hogy valaki tisztában van-e a tünetei okával vagy sem – mondja Rénes László a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének alelnöke. A vonal végén ülő segítők nem pszichológusok vagy pszichiáterek, de a célzott kérdéseikkel nagy eséllyel fel tudják mérni, hogy a hívó mekkora krízist él át.
Mielőtt valaki beül a telefon mögé, 100-120 órás képzést kap, aminek keretein belül önismeretet, és elméletet tanul, illetve helyzetgyakorlatokon vesz részt. Krízishívások esetében akár másfél órán át is eltarthat egy beszélgetés, ami alatt az önkénteseink megpróbálják kinyitni a hívót. Ha valaki elmeséli, hogy mostanában csak kudarcok érik, és ezeket nehezen dolgozza fel, vagy zavarja, hogy minden hétvégén szórakozni hívják, ezért direkt nem veszi fel a telefont, legszívesebben senkivel sem találkozna, izolálódik, nem mozdul ki otthonról, alig tud aludni, és így tovább, akkor a segítőink viszik tovább ezt a fonalat, és óvatosan rávezetik, hogy forduljon orvoshoz.
Mindezt tényleg nagyon finoman teszik, mert Rénes rendszeresen találkozik azzal a laikus vélekedéssel, hogy a pszichiáterek rá akarják szoktatni a betegeket a gyógyszerekre. Szerinte különös, hogy a szomatikus betegségek esetében alig kérdőjelezzük meg a tabletták szükségességét, pedig egy cukorbetegnek ugyanúgy az élete múlik az inzulinon.
A szövetség 18 központot működtet, amiből egyszerre 8-9 biztosan nonstop tudja fogadni a hívásokat, bizonyos időszakokban pedig még többen vannak szolgálatban. Tavaly a 45 ezer telefonhívásuk kicsit több mint 10 százalékában merült fel az öngyilkosság gondolata, és nem egyszer sikerült már lebeszélniük a hívókat a végzetes lépésről, de időnként sajnos olyan is előfordul, hogy a hívó nem működik együtt, nem adja meg a címét, vagy éppen megadja, de a segítség már késve érkezik.
Kiemelt kép:Rich Fury/Getty Images/ iHeartMedia
