Az elmúlt negyven évben csaknem kétszeresére, 1,1 milliárdra nőtt a magas vérnyomásban szenvedők száma a világon. Egy nemzetközi kutatócsoportnak a Lancet című tudományos lapban megjelent tanulmánya szerint ez a változás a népességnövekedéssel, illetve az idősebb emberek arányának növekedésével magyarázható, de jelentősek a regionális különbségek.
A vérnyomás átlagos értékei a nyugati világ fejlettebb államaiban az elmúlt évtizedekben komolyan csökkentek, míg a szegényebbekben – Dél-Ázsia országaiban, a Szaharától délre fekvő afrikai országokban – jelentősen növekedtek. A hipertóniában szenvedők lakossághoz viszonyított aránya a gazdag országokban csökkent leginkább.
A Majid Ezzati, az Imperial College London tudósa vezette kutatócsapat csaknem ezerötszáz, 1975 és 2015 között készült olyan tanulmányt elemzett. A magas vérnyomásról szóló adatok alapján arra jutottak, hogy 2015-ben világszerte a férfiaknak a nőknél magasabb volt a vérnyomásuk.
A magas vérnyomás többé nem a jólétben élők betegsége, mint ahogyan még 1975-ben az volt, hanem ma már komoly, a szegénységgel összefüggő probléma
– mondta Ezzati.
A kutatók azt még nem tudják pontosan, hogy a vérnyomás miért a szegényebb országokban nő elsősorban. Feltételezik, hogy a gazdagabb államokban trenddé váló, több gyümölcsöt, zöldséget tartalmazó táplálkozás és az összességében is jobb egészség áll a háttérben, ráadásul ezekben az országokban gyakrabban felismerik, kezelik gyógyszerekkel a magas vérnyomást. Fontos tényező lehet a szegényebb országokban a gyerekkori hiányos táplálkozás.
Egyre több dolog utal arra, hogy az első életévek rossz táplálkozása a későbbiekben megnöveli a magas vérnyomás kockázatát. Ez magyarázatot adhat arra, miért egyre nagyobb probléma ez a szegényebb országokban
– véli a kutató. A magas vérnyomás növeli a szívroham, az agyvérzés kockázatát. A tartósan magas vérnyomás károsíthat olyan létfontosságú szerveket, mint a vesék és a szemek.
Drámai számok
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a magas vérnyomás miatt 2010-ben világszerte 9,4 millióan haltak meg. A rizikófaktorok között szerepel a túlsúly, a túl kevés mozgás, az egészségtelen, sóban gazdag táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás és a stressz. A vérnyomás a kor előrehaladtával is fokozatosan nő.
Magyarországon a 8,3 millió felnőtt lakosból 3,5 millióra becsülhető a magas vérnyomásban szenvedők száma.
A szám a lakosság idősödése miatt idehaza is folyamatosan nő, a 75 éven felüliek több mint 80 százaléka hipertóniássá válik, elsősorban az érrendszeri meszesedés miatt.
A Magyar Hipertónia Társaság által 2002-ben létrehozott hipertónia-regiszter idén márciusban közölte, hogy a magas vérnyomásban szenvedők több mint 30 százaléka már a cukorbetegség “kapujában áll”, a csaknem egymillió cukorbeteg fele már emelkedett vagy magas vérnyomásban szenved.
Megfigyelhető, hogy a célvérnyomást el nem érő hipertóniás betegek egyéb szív- és érrendszeri paraméterei átlagosan rosszabbak, mint amilyenek az azt elérő betegek esetében. A különböző kezeléseken túl az ellátásban kiemelt fontosságú a rendszeres, naplószerűen vezetett otthoni vérnyomásmérés és a célvérnyomás elérése, ami a szakmai irányelvek szerint 140/90 Hgmm alatti vérnyomást jelent. A helyes táplálkozás mellett a fizikai aktivitás növelése, a testsúly és a sófogyasztás csökkentése vérnyomáscsökkentő értékkel bír.
