Élet-Stílus

A kedvenc sorozataink szabják meg, hogy kire szavazunk?

A társadalomtudósok rengeteg elméletet kidolgoztak már arra, hogy pontosan meg lehessen határozni, hogy egy egyén honnan szerzi a pártprefenciáit. És bár mindegyik elmélet fel tud mutatni részsikereket, teljes igazságot egyetlen teória sem tud tenni. A politikai hovatartozás kérdése egyszerűen túl komplex ahhoz, hogy minden körülményét le lehessen írni egyetlen szabályszerűséggel.

Manapság az egyik legérdekesebb ilyen teória a magyar származású Geroge Gerbner által 70-es években megalkotott kultivációs elmélet, amely szerint az ideológiai, politikai és minden egyéb gondolkodást leginkább meghatározó tényező a tömegmédia, egészen pontosan

a televízió.

A médiatudomány által már rég meghaladott kultivációs elmélet manapság újra értelmet nyer. Az internet és a közösségi média megjelenése teljesen átírta a szabályokat, a televízió már közel sem akkora tényező, mint amilyen mondjuk a 80-as években volt, virágkorukat élik viszont a sorozatok, amelyeket bizonyos szempontból hasonlóan fogyasztunk, mint anno a tévéműsorokat.

George Gerbner

A Budapesten született Gerbner felsőfokú tanulmányait Kaliforniában kezdte, majd 1942-ben újságírói diplomát szerzett a Berkeley Egyetemen, mindeközben a San Francisco Chronicle-nél dolgozott, mint pénzügyi rovetvezető. Gerbner ezután 1943-ban belépett az amerikai hadseregbe, ahol Magyarországon teljesített szolgálatot. 1946-ban, megismerkedett Kutasi Ilona, színésznővel, akit később feleségül vett. A háború után szabadúszó újságíróként és publicistaként dolgozott, mellette pedig a John Muir College-ban (ma Pasadena City College) tanított. Gerbner ezután számos főiskolán és Egyetemen megfordult, sőt, az Egyesült Államok egyik vezető kommunikációs szaklapjának szerkesztője is volt. A szakember nevéhez rengeteg kutatás és tudmányos mozgalom is kapcsolódik. 2005. november végén rákos megbetegedést diagnosztizáltak nála, majd december 24-én a philadelphiai lakásában hunyt el.

Gerbner elmélete szerint azok, akik erőszakos műsorokat néznek, maguk is erőszakossá válnak. Ez a gondolatmenet rendkívül egyszerűen magyarázható: a világot erőszakos, veszélyes helynek bemutató műsorok azt az érzetet keltik a nézőben, hogy a világ a valóságban is egy sötét, erőszakos hely. A kommunikáció kutató szerint ebben a pszichózisban az emberek nyitottabbak lesznek a szélsőségekre, könnyebben vásárolnak fegyvert, fogékonyabbak lesznek az egyszerű válaszokra.

A kedvenc sorozataink szabják meg, hogy kire szavazunk? 1
Televíziózás

Gonosz világ

Gerbner ezt a pszichózist Mean World Syndrome-ként, azaz gonosz világ szindrómaként írja le. Érdekesség, hogy a kutatás szerint az életüket féltő, a sötét, erőszakkal teli környezettől rettegő emberek nagyobb gyakorisággal támogatják a halálbüntetést, mint a társaik. Amerikában a TiVo nevű rendszernek köszönhetően ma már pontos mérések is vannak arról, hogy milyen kábeltévés sorozatokat néznek az egyes pártszimpatizánsok. Íme a top 5-ös lista:

Clinton szavazók

  1. Crazy Ex-Girlfriend-CW
  2. The Good Wife-CBS
  3. The Mysteries of Laura-NBC
  4. Madam Secretary-CBS
  5. Telenovela-NBC

Republikánus szavazók

  1. The Mysteries of Laura-NBC
  2. NCIS-CBS
  3. NCIS: New Orleans-CBS
  4. Limitless-CBS
  5. Rosewood-FOX

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a Clinton-t pártolók valamivel kevesebb krimit, bűnügyi sorozatot néznek, mint azok, akik Donald Trump szimpatizánsai közé sorolják magukat. Gerbner elmélete tehát részben igazolva lett, hiszen a fegyvertartást és a halálbüntetést hagyományosan pártoló, vagy legalábbis nem teljesen elvető republikánus szavazóknál megtalálhatók olyan műsorok, mint a NCIS és az NCIS New Orleans, amelyekben részről részre erőszakos gyilkosságokat mutatnak be. Ezzel szemben a demokratáktól begyűjtott adatokból látszik, hogy a potenciális Clinton szavazók alig néznek bűnügyi sorozatokat.

A kérdés tehát nem is az, hogy van-e összefüggés a sorozatnézési szokások és a párthovatartozás között, hanem inkább, hogy a kettő ok-okozati összefüggésben áll-e egymással. Hiába tűnik úgy, hogy a kultivációs elmélet működik, az mégsem tökéletes, mivel nem vesz figyelembe sem társadalmi, sem szociológiai szempontokat, amelyek nagyban befolyásolják az ideológiák iránti fogékonyságot.

Szerinted attól, ha valaki erőszakos műsorokat néz, attól maga is erőszakossá válik?

Forrás: Konbini/Wikipédia

Ajánlott videó

Olvasói sztorik