A múlt heti noszvaji újboros, libás hétvége után, ismét az egri borvidéket vesszük célba, annak is központját, Egert. Abból a borzasztóan egyszerű megfontolásból térünk vissza ide, ugyanis itt lesz a hétvége egyik legjobb rendezvénye. Ez pedig nem más, mint a Palóc Fesztivál, amire november 19-20-án kerül sor a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Palócországból és a felvidékről özönlenek majd ide a hangszeres szólisták és népdalénekesek, hogy a 16. Országos Minősítésen részt vegyenek, és kellemes perceket okozzanak nekünk egyszerű művészetkedvelő, utazgató embereknek is.
Forrás: programturizmus.hu
Persze Eger városa azért többet érdemel, mint egy egyszeri fesztivál-látogatást és aki nem feltétlenül (vagy csak részben) ragaszkodik a népzenei mulatírozáshoz, annak is bőven akad itt program, látnivaló. Elsőként természetesen a vár jut mindenkinek az eszébe, de ez teljesen normális, hiszen Gárdonyi Géza remekét tán még a könyvet kevésbé forgató közönség is olvasta, de a belőle készült filmet szinte biztosan megtekintette már.
Forrás: eger.hu
A Dobó féle csapat 1552-be jól ellátta a törökök baját, és hát az sem csoda, hogy azok úgy megijedtek, mikor meglátták a vörösbortól megfestett szakállakat – melyről a legenda szerint azt hitték, hogy a magyar legények biza bikavért ittak a csata előtt, ez lenne a bor nevének egyik története – hogy aztán hanyatt-homlok menekültek, egészen 1596-os (akkor már számunkra verességgel végződő) visszatérésükig.
A későbbi török hódoltságnak meg is maradtak a nyomai bőven és azért, ha mostani szemmel tekintünk erre a történetre, akkor turistaként óriási nagy szerencsénk, hogy ez így alakult, különben a hazánkban található elég csekély számú minaretekből, nem csodálhatnánk meg például az óvárosban magasodó építményt – közvetlenül a Ketkhuta dzsámi mellett.
Forrás: eger.hu
Az óvárosra amúgy külön is érdemes kitérni, a különböző korok ugyanis bőven ott hagyták a rájuk jellemző épületeket, ezzel is teljesen egyedi hangulatot adva a városnak, hát még az itt sétálgató bámészkodóknak. Ilyen többek közt az eredetileg egyetemnek épült – bár ezt a szerepet végül soha be nem töltő – XVIII. századi Líceum, melynek keleti szárnyában, a kupolában található a csillagászati múzeum és a planetárium, valamint az egyik legizgalmasabb látványosság, az 1779-ben épített camera obscura – egy optikai eszköz, amelynek segítségével a kupolaterem aljában található fehér asztalra vetítik a város látképét. Akkor is csodájára jártak a népek, ma meg mi tesszük ugyanezt.
Forrás: flickr.hu
Természetesen, ha említést tettünk a dzsámiról és a minaretről, akkor nem mehetünk el azon tény mellett sem, hogy Eger városa bizony Érseki palotával, sőt Bazilikával is rendelkezik, melyet 1837-ben szenteltek fel. Történelmi szerepének megfelelően a városban található még számos egyéb egyházi létesítmény: a Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom, a ciszetrciekhez tartozó Szent Bertalan templom, a mostanra már a Művészetek Háza kezelésében kulturális intézményként működő zsinagóga, vagy, hogy a legdíszesebbet említsük, a Dobó téren álló, barokk stílusú Minorita templomot sem érdemes kihagyni.
Forrás: eger.hu
Persze ennyi áhítat és sétálás után már jócskán megszomjazik az ember gyermeke, és aki nem éri be vízzel, annak egyértelműen vagy a belváros egyik hangulatos borozóját érdemes betámadnia, vagy irány a Szépasszony-völgy és a híres egri borpincék varázslatos világa, no meg a finom erjesztett szőlőlevek.
Forrás: utazzitthon.hu
Azért a pirosposgás arcra szert tett kedves látogatók, mindenképp ugorjanak még vissza néhány előadás erejéig a cikk apropójaként is szolgáló Palóc Fesztiválra, de legalább a szombat esti Batyus-bált ne hagyják ki! Ha pedig egy kis felüdülésre vágynak a sétában és borozásban megfáradt látogatók, akkor vastagabb pénztárcájú versenyzők Egerszalókon, a szerényebb büdzsével dolgozók, pedig Demjénben pancsolhatják ki magukat a várostól nem messze található gyógyfürdők egyikében.
