Élet-Stílus

Elhunyt a legendás cseh filmrendezõ

admin
admin

2011. 09. 16. 10:06

Elhunyt Otakar Vávra világhírû cseh filmrendezõ és forgatókönyvíró. A februárban századik születésnapját ünneplõ alkotó csütörtökön egy prágai kórházban halt meg, ahol egy másfél hónapja elvégzett apróbb mûtét után kezelték - jelentette a cseh közszolgálati rádió pénteken.

Otakar Vávra 1911-ben, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején a kelet-csehországi Hradec Královéban született. Már a két világháború közti Csehszlovákiában sikeres filmrendezõ lett belõle; a II. világháború alatt forgatott a nácik által megszállt Cseh Protektorátusban, egyik meghatározó filmese volt a csehszlovák kommunista rendszer négy évtizedének, s forgatott az 1989-es rendszerváltás utáni új politikai-gazdasági rendszerben is.

Elsõ és utolsó filmje között majdnem nyolc évtized telt el. Egész estét betöltõ filmalkotásainak a száma meghaladja az ötvenet. Zsánerük, színvonaluk jelentõségük eltérõ. A nagystílû történelmi freskók mellett forgatott intim románcot, népszerû komédiát, tendenciózus háborús filmet is. Több alkotása a cseh filmszakma legjobbjai közé tartozik, s külföldön is sikert aratott.

A harmincas évek elején avantgárd kisfilmekkel kezdett, amelyekre azonnal felfigyelt a szakma, majd forgatókönyveket írt. Elsõ játékfilmjét 1936-ban forgatta a híres Hugo Haasszal együtt. Az Átmegy a teve a tû fokán máig is vetített és népszerû komédia. A negyvenes években készített filmjeit – például a Krakatit Karel Capek regénye alapján – szintén máig vetítik a filmmúzeumok és a televíziók.

A tehetséges filmes az ötvenes években sem veszett el. Akkor született meg a kor sablonos eszméinek megfelelõ, de máig is gyakran vetített és közismert huszita trilógiája: Husz János, Jan Zsizska és a Mindenki ellen. A csehszlovák iskolások számára kötelezõ filmek voltak.

Amikor a hatvanas évek felszabadultabb légkörében megjelent az úgynevezett új csehszlovák film, Vávra ismét új erõre kapott. Az új hullám legjobb filmeseinek – például Jirí Menzel, Milos Forman vagy Vera Chytilová – egyébként Vávra a tanáruk volt a prágai filmakadémián. Több remek filmet forgatott, s az 1968-ban készült Boszorkánypert Otakar Vávra és a múlt századi csehszlovák film egyik legjobb alkotásaként jegyzik a történelemben.

A Boszorkányperben Vávra ismét a történelembõl merített, az egykori boszorkányperek kísérteties hasonlóságot mutattak a sztálinista perekkel, s jól példázták, hogyan tudja összetörni a korszerû állami masinéria az embert.

Nem véletlen, hogy a “prágai tavasz” elfojtása után Vávrának újra bizonyítani kellett szocialista elkötelezettségét. Ennek eredménye egy újabb történelmi trilógia: Az árulás napjai, Szokolovo, Prága felszabadítása – tehát az 1938-as müncheni szerzõdés napjainak, a szovjetunióbeli csehszlovák hadtest megalakulásának és a csehszlovák fõváros szovjet felszabadításának a megfilmesítése.

Az 1989-es rendszerváltás után is forgatott. Jó filmet készített Jan Ámos Komenskyrõl, s több dokumentumfilm szerzõje.

Otakar Vávra életét és mûvét nagyon eltérõen értékelik. Hívei a cseh és a csehszlovák filmiskola atyjaként, megalakítójaként tisztelik, aki remekül értette a szakmát. Ellenfelei ideológia hajlékonyságát, szerintük “gerinctelenségét” bírálják, aki mindig csak saját ambícióival volt elfoglalva.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.