Élet-Stílus

Szirtes Tamás: A tévé irányít

admin
admin

2011. 06. 04. 15:01

A tehetségkutató óriási energiát ad, József Attilát ismerni kell, a musical pedig minden fajta művészet befogadásának együttes élményét adja. Interjú Szirtes Tamással.

Sikeresen zárul az idei évad a Madách Színházban. Május 22-én volt a Spamalot századik előadása, ami a bemutató óta folyamatosan telt házas estéket produkál. De a Macskákra, vagy az Operaház fantomjára sem könnyű jegyet kapni. A kormányzat megszorításai – amik egyébként a kulturális szférát fokozottan érintették – ezek szerint nem hátráltatták a színház működését. Vagy csak a színfalak mögött?

Az előadó-művészeti törvényben van egy színházakat nagyon kedvezően érintő passzus, nevezetesen az, hogy a teátrumok a jegybevételük nyolcvan százalékáig elfogadhatnak adományt, amit a felajánló a saját társasági adójából le is írhat. A Madách biztonságát ezeken a támogatásokon kívül a kiemelkedően magas jegybevételünk adja, így jelenleg a színház működése kiegyensúlyozott.

Tehát a mecenatúra, a törzsközönség támogatása elengedhetetlen a működőképességhez?

Valóban, és az intézkedés – ami ezt lehetővé teszi – a mindenkori kormánytól nagy gesztus. Lehetőséget ad arra, hogy a színházak támogathatók legyenek, és ne csak állami forrásból gazdálkodjanak.

Vajon a Jézus Krisztus Szupersztár is bekerül a sikerprodukciók közé?

Ez a darab nyitotta az idei évadot, egyelőre annyit tudunk, hogy óriási sikere van. Jelen pillanatban ez a legvonzóbb, leghúzóbb darabunk, ha élhetek ezzel a csúnya színházi szlenggel.

Sokan ismerik ezt a művet szerte a világon, így a színháznak megvolt az az előnye, hogy nem kellett külön felhívni rá a figyelmet.

Itthon azért más a helyzet, mint külföldön. Budapesten több mint huszonöt éve nem játsszák ezt a darabot, annak idején még a Rockszínház mutatta be a nyolcvanas évek elején. A darab zenéje kétségkívül rocklegenda, ezért sokan nagyon várták már az új bemutatót. A mi előadásunk pedig mind formai világában, mind pedig tartalmi üzenetében különleges.

A Madách Színház jó néhány éve a musicaleket helyezi előtérbe. Miért épp a zenés színházi műfajt?

Hét évvel ezelőtt vettem át a Madách Színház irányítását. Ez a határozott és egyértelmű váltás már az én igazgatói korszakomhoz köthető, de természetesen a színháznak korábban is jelentős zenés hagyománya volt, gondoljunk csak a Macskákra.

Miért volt szükség az irányváltásra?

Ennek egyik oka az én rendkívüli vonzalmam a zenés színház felé. Csodálom, gyönyörködöm és el vagyok tőle ragadtatva! A döntés másik oka a fővárosi erős színházi verseny. A Madách Színház a prózai színházak versenyében egyértelműen nem állt az élen, és várhatóan nem is tudott volna oda kerülni. Ezen a területen viszont a Madách primátusa nehezen vitatható.

Hogyan lehet összeegyeztetni a Madách repertoárjához szükséges kompetenciákat? A fő vonalat vivő zenés darabokhoz ugyanis színészi adottság éppúgy szükségeltetik, mint zenei érzék, tánctudás és megfelelő állóképesség. Vagy ezekkel egy jó színész mind rendelkezik?

A zenés színházi műfaj sikerének egyik záloga éppen változatosságában rejlik. Csodálatos fiatal színészeink vannak, de nagy prózai szerepeket nem biztos, hogy rájuk bíznék. A nagy prózai szerepeket játszó színészek ugyanakkor nem mernek belépni egy zenés színház színpadára. A nézők itt rendkívüli képességű embereket látnak a színpadon, mert a meséhez az is hozzátartozik, hogy aki előadja, többet tud, mint az átlagember.

Fotó: Földi Imre / MTI

Fotó: Földi Imre / MTI

Mostanában fel-felmerül a népszínház kontra művészszínház ellentét is. A musical magas kultúrát közvetít, vagy inkább csak széles tömegeket ér el? Netán ezek jól megférnek egymás mellett egy estén?

Úgy érzem, korunk igazi összművészeti élményét a nézők felé a zenés színház adja. Olyan színházi teljességet nyújt, amit prózai darab ritkán. Látványt, zenét, színészetet, dinamizmust és korszerűséget ad, amiket így egyben csak a zenés műfaj képvisel.

Itt-ott azért felbukkan egy-egy drámai műfajú darab is a műsorfüzetben. Azért erre számíthatunk a következő évadban is?

Igen. Pusztán csak ezekkel a nagy zenés darabokkal ilyen hatalmas előadásszámot nem tudnánk produkálni. A színház fennmaradásához szükség van kisebb prózai darabokra is, nem beszélve arról, hogy jelentős az igény is rájuk.

Mit gondol a Fidesz-kormány színházakat érintő intézkedéseiről? Számos példa van rá, hogy politikai szempont alapján változtattak a színházvezetésen. Szerencsés, ha a politika befolyásolja egy kulturális intézmény vezetését?

Nem szeretnék megnyilvánulni politikai kérdésekben. Nem értek hozzá, én a színházhoz értek. Rendező a foglalkozásom és színházigazgató vagyok, így csak szakmai kérdésekről nyilatkoznék.

Alföldi Róbertet rendezései, a Nemzeti Színház működtetése nem üthette ki az igazgatói székéből. Legutóbb egy balul sikerült elszólása miatt ingott meg a pozíciója. Ön helyes lépésnek tartotta volna leváltását?

No komment. A kérdés egyébként is szerencsére időközben tárgytalanná vált.

Akkor vissza a szakmához. Június 9-én mutatják be a Madách musicalpályázat első helyezettjét, a „Csoportterápiát”. Mitől különleges ez a premier?

Azért nyerte meg a pályázatot ez a darab, mert ez volt a legjobb nemcsak a zsűri, hanem a közönség szerint is. Sőt még a versenytársszerzők is így nyilatkoztak, ezért jó szívvel hirdettük ki győztesnek. Nagyon korszerű, aktuális és minden ízében a mai magyar világból megszólaló darab. Szellemes és mulatságos, de nem nélkülözi a fájdalmasabb rétegeket sem.

Új bemutatók

A Madách musical pályázat nyertes műve a Csoportterápia, mely a beharangozó szerint „mjuzikelkámedi két részben”. Szövegkönyvét és a dalszövegeket Szente Vajk és Galambos Attila írta, zeneszerzője pedig Bolba Tamás. Vígjáték lélekről, esendőségről, vágyakozásról, útkeresésről, azaz rólunk, emberekről.
A Madách Színház következő évadának egyik első bemutatóján József Attila versei megzenésítve szólalnak meg. A darab egy fiatal szerzőpáros: Tóth Dávid Ágoston és Vizy Márton szerzeménye.

Most, hogy lezárult a musicalpályázat, összességében milyennek ítéli?

A Madách nagy sikereként könyvelem el ezt a másfél éves, munkás időszakot. Önmagában az, hogy egy pályázaton nyert darab aztán bemutatásra is kerül egy fővárosi színház nagyszínpadán, rendkívüli színházi esemény. Soha nem volt eddig Magyarországon a musical műfajában erre példa.

A pályázat során felbukkant egy darab József Attiláról is, amit szintén színpadra fognak állítani. A vers manapság mostoha műfaj, miért próbálkoznak mégis ilyen merész vállalkozással?

életút

Szirtes Tamás 1968-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1973 óta dolgozik a Madách Színházban rendezőként, ugyanitt 2004 februárjától ügyvezető igazgató. 1977 és 2005 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára és docense volt. Többek között Jászai Mari- és Kossuth-díjas, de kitüntették a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével is.

Ezzel a darabbal kapcsolatban a zsűri nagyon megosztott volt. Én végig támogattam, mert úgy éreztem, az lehetetlen, hogy József Attiláról, aki a magyar költészet egyik vitathatatlan csúcsa, ne legyen darab. Egyrészt mert az élete rengeteg olyan drámai elemet tartalmaz, ami egy színpadi szituációban is megállja a helyét, tehát az ő személye alkalmas – ha úgy tetszik – darabhősnek. Másrészt a költészete kamaszkorom óta meghatározó élmény. Mind a mai napig sűrűn veszem le a kötetét és csodálkozom rá a hihetetlen időntúli érvényességére. Nagyon fáj az, hogy a fiatal generáció egyre kevésbé ismeri és főleg egyre kevésbé mélyül el benne.

Ezért próbálják a megzenésített versekkel megkönnyíteni a befogadást?

Igen, erős érv volt a darab mellett, hogy József Attila csodálatos versei megzenésítve szólalnak meg. Meggyőződésem, hogy így könnyebben eljutnak a fiatalokhoz. Ez egyfajta kulturmisszió is, mert József Attilát ismernie kell annak, aki a Kárpát-medencében él, a fiataloknak meg főképpen. Tudnunk kell, miket gondolt és mondott hitről, szerelemről, háborúról vagy békéről. József Attila iránti szenvedélyem miatt döntöttem tehát a darab mellett. Sokat dolgozunk még a bemutatóig, de biztos vagyok benne, hogy az előadás nagy hatással lesz a nézőkre.

Gyakran előfordul egy rendező életében, hogy a szenvedélyét, a szerelmét viheti színpadra, vagy ez most csak egy szerencsés konstelláció?

Minden rendező életének fényes pillanata az, amikor olyan darabot vihet színpadra, amivel valami személyes mondanivalója van. De ha a darab nem is ilyen, akkor is arra kell törekedni, hogy az ember önmagát megtalálja akár a darabnak egy kis rejtett zugában. Én mindig ezt tartom szem előtt, és amikor ez sikerül, az az igazi boldogság.

Hol van a következő rejtett zug? Van-e olyan darab, aminek a rendezését már régóta dédelgeti?

Andrew Lloyd Webber számomra a leginspirálóbb zeneszerző, ráadásul régi barátság fűz minket össze. Sok darabját játszottuk már el sikeresen, de azóta megírta az Operaház fantomjának folytatását is, azt szívesen megrendezném.

A rendezésen kívül most zsűritag egy tehetségkutató műsorban. A fiatalok elérése, a tehetségek felkutatása, felfedezése nem új műfaj az ön számára, hiszen évtizedeken keresztül oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Mégis más egy tehetségkutató műsor. Nem túl nagy felelősség pár másodpercben adott esetben egy élet munkáját értékelni?

Kezdetben pontosan emiatt féltem a feladattól. Nem egyszerű húsz másodpercben összefoglalni egy produkció lényegét. Fő szempont a mondandónkban, hogy olyan legyen, ami előre is visz, megfogalmazza a lényeget, van benne valami építő és segítő, de akár bírál is, ha arra van szükség. Tudomásul kellett vennem, hogy a televízióban adott idő van mindenre, nem lehet egy kiselőadás terjengősségével értékelni. Valójában ezért vagyok hálás a műsornak, mert megtanultam megfogalmazni a lényeget három mondatban. Mára rendkívüli módon élvezem.

Olvasópróbán. Fotó: Kollányi Péter / MTI

Olvasópróbán. Fotó: Kollányi Péter / MTI

A „Ki mit tud?” több mint negyven éve milliókat ragasztott a tévékészülékek elé. A „Csillag születik” egyfajta modern változata ennek. Harsány, színes, csillogó, de a lényege mégiscsak a tehetségek felkutatása. Mennyiben más ez a műsor, mint közel fél évszázados elődje?

Igen, hasonlít az elődjéhez. Mindenesetre ez a műsortípus is nagyon jó, mert rendkívül professzionális. Igazán jó szakemberek csinálják, ahogy körbenézek, mindig azt látom, hogy nagy műgondot fordítanak a részletekre, és mindennek van gazdája.

Mi a műsor népszerűségének oka?

A tehetségkutatásban az emberek egyfajta karriertörténetet néznek végig, mert teljesen váratlan dolog, hogy valahonnan a világ egy eldugott zugából, vagy egy teljesen a reflektorfényen kívül álló ember hirtelen odakerül és egy-két hét alatt máris egy ország érdeklődésének a középpontjában van. Ebben van valami meseszerű, és szerintem ezért nézik. Mert a mese kell.

Elfér még ebben a kicsiny országban ennyi tehetség?

Kétségkívül ez a visszatérő kérdés, hogy mi lesz a tehetségekkel. De mi lesz azokkal a tehetségekkel, akik elvégeznek egy orvosi egyetemet vagy akik festők, színészek, zenészek. A karrierért folytatott küzdelmet egy televíziós műsor nem tudja helyettesíteni, de óriási előnyt ad. A népszerűség és az ismertség előnyét, amivel például a Színművészeti Egyetemet – akár nagyon jó eredménnyel – elvégzett fiatal nem rendelkezik. Nem rendezi a résztvevők életét hosszú távon, de az induló energia, amit ad, hatalmas.

Nem okoz törést önben, hogy azóta ismerik igazán, amióta ebben a műsorban szerepel?

Az ismertség érzése nagyon jó, én ennek kifejezetten örülök és élvezem. Az viszont valóban fájdalmas, hogy csak a televízió tudja megadni ezt a népszerűséget. Semmi más ehhez fogható médium nincs, sajnos a színház önmagában közel sem tud ilyen ismertséget adni.

Pedig pont a Madách az egyik legnépszerűbb teátrum.

A Csillag születik egyetlen adását közel kétmillióan látják, ennyi ember a Madáchba hat-nyolc év alatt jut el. Nálunk – és gondolom, más országokban is – az van, ami a televízióban van, és ezt el kell fogadnunk.

A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.