Élet-Stílus

A pénteki munkán nincs áldás?

admin
admin

2011. 05. 13. 06:09

Nemcsak Jézus keresztre feszítése miatt gyászos a keresztény kultúrkörben a péntek: a hiedelem szerint ezen a napon esett bűnbe Ádám és Éva, ekkor volt az özönvíz, de például Heródes gyermekgyilkosságai is. A néphit úgy véli, hogy a pénteki munkán nincs áldás, és nem szabad vállalkozásba sem kezdeni. Péntek 13. virradt ránk, a legszerencsétlenebbnek tartott nap.

A hét napjaihoz kapcsolódó népi hiedelmek nagy része eltűnőben van, sokan még ma is aggodalommal várják a pénteket, különösen, ha a hónap 13. napjára esik. A nap balszerencsés volta a keresztény vallásban gyökerezik, azonban az eredete valószínűleg régebbről származik – olvashatjuk a Rosta Erzsébet és Rábai Attila által összeállított Hiedelmek, hagyományok, babonák a világ minden tájáról című lexikonban. A péntekkel kapcsolatos félelmeket azonban például Indiában is megtalálhatjuk.

A keresztény hiedelem úgy tartja, hogy számos jelentős esemény történt ezen a napon. Úgy vélik, Isten pénteki napon teremtette Ádámot, ekkor evett Ádám és Éva a tiltott gyümölcsből és űzettek ki a Paradicsomból, pénteken ölte meg Káin a testvérét, Ábelt, e napon feszítették keresztre Jézust. Több szent halálát is ekkorra datálják: a hiedelem szerint péntekre esett István megkövezése, Péter keresztre feszítése, Pál és Keresztelő János lefejezése. De Heródes betlehemi gyermekgyilkosságai, Izrael fiainak átkelése a Vörös-tengeren, az özönvíz kezdete, a bábeli torony leomlása, valamint a pestisjárvány kitörése Egyiptom földjén szintén pénteken történt – írják a kötet szerzői.

Európában különösen a középkortól terjedt el sokfelé, hogy a pénteki napon rossz, szerencsétlen dolgok szoktak történni. Az írott formában is megjelenő tanácsok legfőképpen attól óvták az embereket, hogy bármilyen új vállalkozásba ezen a napon vágjanak bele. A tilalom egyaránt vonatkozott utazásra vagy házasságkötésre, illetve valamilyen munka elkezdésére. A néphit úgy tartotta: a pénteken kezdett munkában nincs szerencse vagy köszönet.

Babonák alakították a munkát

A magyar néphagyomány szerint több úgynevezett „dologtiltó nap” is volt. Általában nagy szerencsétlenségek elkerülésére tettek az emberek fogadalmat, ezek emléke rögzült a fogadalmi napokban, amelyeken tiltott volt a munkavégzés. Az általános dologtiltás kiterjedt a földművesekre és a mezei munkákat végzőkre, valamint az istállóban dolgozókra, a kocsisokra, az állatok kihajtására és befogására, a pásztorokra, méhészekre. A pásztorok dologtiltó napja Elek és Illés napja volt, a halászoké Nepomuki Szent János és Péter-Pál napja, a tűzoltóké Flórián és Páduai Szent Antal ünnepe. A munkához fűződő babonák elsősorban a mesterek, kereskedők tevékenységére és a házimunkákra vonatkoznak.

A női dologtiltó napokon az asszonyok egyáltalán nem dolgozhattak, néha viszont a mosás és a kenyérsütés megengedett volt. Páduai Szent Antal napján azonban a kenyérsütést is tiltották. Általában mindenfajta munka tiltott volt az asszonyoknak a Mária-ünnepeken, Anna, Luca és György napján. Borbála napján például azért volt tilos fonni, varrni, mert attól féltek, hogy elvarrják a tyúkok fenekét, és azok nem fognak tojni.

A „dologtiltó nap” nem magyar sajátosság: a munkavégzés szempontjából kedvezőtlen napok meghatározása már az ősi kaldeusok és a babiloniak körében is megszokott volt, ez a hiedelem az ókorban és a középkorban is továbbélt.

A muzulmánok kedvelik a pénteket

Ellentétben a kereszténységgel, a muzulmán vallású népek körében kifejezetten szerencsés napnak számít a péntek. Ezt a napot ajánlják a házépítés, az utazás vagy egy ruha elkészítésének megkezdésére, de a palántázásra, vetésre vagy a házasságkötésre is ez a legalkalmasabb időpont. Úgy tartják, hogy szerencsés lesz az a vállalkozás, melybe pénteken kezdenek bele. A mai Afganisztán és Pakisztán határán élő iszlám vallású pastu parasztok körében különösen megbecsült volt ez a nap, ugyanis abban a hitben voltak, hogy a világ teremtését követően, pénteken pihent meg az Isten. Török hiedelem szerint nem helyes dolog a munkába tartó ember előtt átmenni, pláne ha asszony keresztezi az útját, mert ha ez mégis megtörténik, a férfi üzleti tevékenysége sikertelen lesz. Az afgánok szerint nem szerencsés varrni keddenként.

Többnyire kedvező volt a péntek megítélése a szláv népek körében: van egy ilyen nevű istennőjük is, akit a keleti szlávok Szent Paraszkeva Pjatnyicának, a délszlávok pedig Szent Petkának hívnak. Péntek istennőt lenfonó szent asszonynak tartják, mivel ő pártfogolja a szövést, fonást és a varrást. Innen ered az a néphit, mely szerint pénteki napon nem szabad ilyen tevékenységet végezni. Az orosz asszonyok úgy hitték: ha ezen a napon fonnak, bepiszkítják Péntek szemét, és szembetegséget kaphatnak emiatt vagy más balszerencse érheti őket.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.