“Eddig 17 megyei és a budapesti igazgató kinevezése történt meg, a posztok felénél a korábbi főtitkárt új vezető váltotta. Bács-Kiskun és Tolna megyében továbbra sincs kinevezett állandó igazgató, noha mindkét esetben érkezett be érvényes pályázat. Ezekben a megyékben a korábbi főtitkár megbízottként látja el a feladatokat” – mondta az MTI-nek adott interjúban a sportvezető. “Ezzel lezárult a három fázisra osztható átalakítási folyamat első szakasza, amely sikeresnek tekinthető. A cégbíróság törölte valamennyi megyei szövetséget a nyilvántartásból, a szervezeti, jogi és pénzügyi integráció pedig úgy zajlott le a rendelkezésre álló szűk határidő ellenére, hogy mindez az igazgatóságok működését nem akadályozta. Az egyesületek részére biztosítottuk a folyamatos ügyintézést”.
Az operatív igazgató hozzátette: az igazgatók kiválasztása egy olyan mérföldkő, amely nem egy folyamat végét, hanem sokkal inkább egy új szakasz kezdetét jelenti, mert az igazi munka most kezdődik. Roskó a megyei igazgatók juttatásaival kapcsolatban kifejtette, hogy azok egységes elvek alapján kerültek meghatározásra és megyénként szűk sávban változnak, a béreket a feladat mennyisége és összetettsége befolyásolja, hogy hány bajnokság, egyesület és igazolt játékos van az adott megyében.
“Az igazgatóságok önálló költségvetéssel rendelkeznek, ami továbbra is nagyfokú autonómiát biztosít számukra, így a megyei támogatások és szponzori bevételek helyben maradnak, azaz a helyi futballra szánt források nem a nagy közösbe kerülnek bele. Az integrációval több, főleg kiszolgálói tevékenységet az MLSZ biztosít, így például központilag történik a bérszámfejtés és az adózással kapcsolatos feladatok ellátása. Az átlagosan 3-7 fős apparátus bérköltsége azonban az igazgatósági büdzsét terheli” – mondta az igazgatósági költségvetésekről Roskó, aki úgy vélekedett, az igazgatóságok bevételének 80-90 százaléka a beszedett díjbevételekből származik, a fennmaradó rész pedig a szponzoroktól.
Az igazi előrelépést ugyanakkor az átalakítási folyamat második és harmadik szakasza jelenti majd Roskó szerint. Előbbi lényege az egységesítés és a “legjobb gyakorlat” megosztása az igazgatóságok között a működés valamennyi területén, utóbbié 3-5 éves időintervallumban a labdarúgás tömegbázisának növelése és az amatőr futball feltételrendszerének érzékelhető javítása, fejlesztése.
“Eddig húsz megye húszféleképpen működött, legyen szó könyvelésről, vagy versenyszervezésről. Minimális volt köztük az együttműködés. Most viszont minden hónapban van igazgatói értekezlet, melynek célja, hogy az igazgatóságok összehangoltan és egységesen működjenek, ezáltal növelve a hatékonyságot. Az értekezleten mindenki elmondja a tapasztalatait és módszereit, s a legjobbnak vélt opció amolyan iránymutatóként szolgál minden igazgatóság számára. A lényeg, hogy együttműködés legyen és ne rivalizálás” – mondta Roskó, aki szerint ennek az őszi bajnokságok kiírásakor lesz kézzel fogható eredménye.
Roskó arról is beszámolt, hogy az első negyedév végére szeretnének kialakítani egy teljesítménymérő rendszert, amely lehetővé teszi az igazgatóságok értékelését objektív szempontok alapján. Ilyen mutatóként említette például az igazolt játékosok számának változását egy kijelölt időszak alatt, vagy hogy a települések hány százaléka indult a bajnokságokban, de ide sorolta az igazgatóságok pénzügyi gazdálkodásának értékelését is. Hozzátette, természetesen figyelembe veszik, hogy a megyéknek mások a lehetőségeik és az adottságaik. Az MLSZ felső vezetésének határozott elvárása, hogy a teljesítménymérő rendszer az egész szövetségre kiterjedjen, de az egyes szakterületeken más-más szempontok alapján.
Az átalakítás harmadik fázisa már szorosan kötődik az MLSZ hosszútávú stratégiájához, amely jövő hétfőn a Magyar Labdarúgás Fórumán kerül terítékre, amely külön fejezetet szentel az amatőr futballnak. Az MLSZ a stratégiát társadalmi vitára bocsátja, így ahhoz bárki javaslatot fűzhet. Roskó az amatőr futball helyzetértékelése kapcsán nem számít nagy vitára, mert a problémák mindenki számára ismertek: ez az alulfinanszírozottság, az alacsony szervezettség, a szakemberhiány és a szegényes infrastruktúra
“Az integráció harmadik szakasza már arról szól, hogy a közösen megalkotott akcióprogramokkal egyrészt elérjük a tömegbázis növelését, másrészt többen és jobb körülmények között futballozhassanak, harmadrészt a közönség is jobban élvezze a játékot, igazi családi program legyen kilátogatni a helyi csapat meccsére.”
Ehhez Roskó szerint “be kell vonni minden szereplőt, azaz szoros együttműködésre van szükség az igazgatóságok, a társadalmi elnökség, a bizottságokban tevékenykedő társadalmi aktívák és az egyesületek között”. Utóbbiakat külön kiemelte, mondván kulcsszerepük van a programok megvalósításában.
Az MLSZ operatív igazgatója hangsúlyozta, hogy a megyei labdarúgás a profi futball háttérországa, sőt közvetve és hosszútávon a válogatottak eredményességére is hatással van. Ezért tartja fontosnak, hogy az amatőr futball fejlesztési stratégiája megfelelő hangsúlyt kapjon az MLSZ hosszútávú fejlesztési tervében.
