Élet-Stílus

Évi ezermilliárd a tét

admin
admin

2010. 12. 09. 19:57

A szakminisztereken a sor Mexikóban: ha most nem tudnak megállapodni alapvető kérdésekben, akkor szinte teljesen elúszott az esély egy nemzetközi összefogásra a klímaváltozás megfékezésére. Tizenöt vagy ötven százalék, 2013. vagy 2020. legyen a végcél, illetve évi 100 milliárd dollár – ezek a legfontosabb kérdések. India, Kína és Brazília pedig bekeményített.

Még két nap van hátra a cancúni klímakonferenciából, amely során a résztvevő kormányküldöttségeknek még meg kellene egyezniük egy ambiciózus, kiegyensúlyozott és jogilag is kötelező nemzetközi klímamegállapodás alapjaiban. Ez alapvető annak érdekében, hogy a jövő év végén aláírhassanak egy részletesen kidolgozott egyezményt, ami 2012-től felválthatja a kiotói megállapodást.

Eddig csak ölbe tett kézzel ültünk

A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak korlátázására az ipari forradalomtól számítva 2020-ig maximum 1,5 fokos felmelegedés lenne elfogadható, ám máris közel 0,8 foknál tartunk – értékelte a klímatárgyalások jelen állását az fn.hu-nak a WWF Magyarország. Hivatalosan ugyan pénteken ér véget a konferencia, ám a felek várhatóan a hétvégén is folymatosan tárgyalni fognak. A két legfőbb dokumentumtervezetről, és az abban megfogalmazott célszámokról immáron a miniszterek tárgyalnak zárt ajtók mögött.
A két ad-hoc munkacsoport által előkészített dokumentum egyike a Kiotói Egyezmény meghosszabbításának lehetőségeit taglalja, míg a másik a hosszútávú kibocsátás-csökkentési vállalásokkal és egyéb nemzetközi együttműködési kérdésekkel foglalkozik. Ez utóbbiban a 15 százalékostól az 50 százalékos kibocsátás-csökkentési célig számos verzió szerepel. A különböző módozatokban bázisévként 1990. szerepel a 2013-2017 illetve a 2020-as időszakra vonatkozóan.

Ez azt jelenti, hogy a csökkentést az 1990-es év kibocsátásához képest kell elérni, méghozzá a vagy a 2013-2017. időszakban, vagy a 2020. évre. A végső célszámokban most a Mexikóban tárgyaló szakminisztereknek kellene megegyezniük.

klímakonferencia az fn.hu-n

A WWF Magyarország jóvoltából nap mint nap friss híreket közlünk a novembr 29. és december 10. között zajló klímakonferencia helyszínéről, a mexikói Cancun városából. Az előző részekben arról írtunk, hogy az ENSZ egy nagyon egyszerű módszert javasolt, amivel kiválthatnánk a világ széntüzelésű erőműveinek negyedét. Japán pedig beleragadt a konferencia legnépszerűtlenebb szerepébe.

Éles vitát váltottak ki a finanszírozással kapcsolatos kérdések is: lassan egyértelművé válik, hogy a fejlett országok által fizetendő évi 100 milliárd dollár, melynek célja a fejlődő országok zöld gazdaságra történő átállása, nem lesz elég. A Világbank jelentése szerint is ma már legalább évi 110 milliárd dollárra lenne ehhez szükség. A tárgyalások során meg kellene egyezni egy „Zöld Alap” létrehozásának részleteiben is, azonban még abban sem sikerült megállapodni, hogy ezt az alapot milyen részletességgel dolgozzák ki még Cancúnban.

Honnan teremtik elő a pénzt?

Az USA például halogatná a részletek kidolgozását, míg a fejlődő országok többsége még idén be is indítaná az együttműködést. Ami a forrásokat illeti Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára megbízott egy szakértői csoportot azzal, hogy vizsgálják meg a klímafinanszírozásra fordítandó források bővítésének lehetőségeit. Az elkészült tanulmányban olyan megoldások szerepelnek, mint a nemzetközi hajózás és repülés megadóztatása, a banki adók valamint a regionális fejlesztési bankoknál lévő alapok megnövelése, vagy az államkincstárból való finanszírozás.

Fotó: WWF/Benkő Dániel

Fotó: WWF/Benkő Dániel

Bár a magánbefektetésekre is igen nagy szükség lenne, a tanulmány ezt bizonytalannak látja. Az egyik kulcsterület az emisszió-kereskedelem lehet – a kibocsátási kvóták aukciója és a tranzakciók megadóztatása. A szennyezés megdrágítása ráadásul éppen a megfelelő üzenetet hordozza, a kibocsátások csökkentésének irányába hat. Természetesen ezeknek a megoldási lehetőségeknek csakis politikai háttértámogatással van létjogosultságuk.

Azonban amíg a fejlett országok főleg a bankok megadóztatásának ötletét támadják, addig a fejlődő országoknak, így például a kis szigetállamoknak más okozna problémát. Ők a hajózás és a repülés megadóztatásától félnek, hiszen kereskedelmük alapvetően a vízi szállításra épül, míg a másik nagy bevételi forrásuk, a turizmus pedig a légi közlekedésre. Attól félnek, hogy e két iparág megadóztatása csökkentené jövedelmüket.

Bekeményítenek

A finanszírozás kérdése azért is égető, mert a fejlődő államok bejelentették, hogy addig nem hajlandók véglegesíteni semmilyen megállapodást Cancúnban, amíg a gazdag országok nem fizetik ki a régóta ígért segélyt. A beígért segélyek folyósítása a BASIC (Brazília, Dél-Afrika, India, Kína) országok egyik legfontosabb követelése. Három kérdésben nem hajlandók kompromisszumra: A Koppenhágai Egyezményben vállalt 30 milliárd dolláros „gyors kezdőkifizetés” folyósításának felgyorsítása; a Kiotói Egyezmény folytatása; a technológiai együttműködési mechanizmus létrehozása.

A BASIC országokra mindenképpen érdemes odafigyelni. Tavaly, a koppenhágai tárgyalások során többek között az ő határozott fellépésüknek volt köszönhető az egyeztetéseket lezáró egyezményben helyet kapó 30 milliárd dolláros klíma-segély. Ezt a fejlett országok biztosítanák a fejlődő országoknak amennyiben azt igazolhatóan – egy nemzetközi szervezet „ellenjegyzésével” – a gazdaságuk zöldítésére fordítják. Ez a pont azonban további vitákra adott okot, miszerint nem volt egy olyan, mindenki által elfogadott igazoló rendszer, amely a pénzek felhasználásának útját egyértelműen képes lett volna végigkísérni.

A probléma megoldására az idei tárgyalások egyik központi elemévé vált egy hiteles rendszer kialakítása, amit „MRV”-nek neveznek. Az „MRV” a figyelemmel kísérni (Monitor), jelenteni (Report) és ellenőrizni (Verify) fogalmakat rejti.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.