Élet-Stílus

Instantsztárok hódítanak Magyarországon

admin
admin

2010. 05. 09. 06:28

Manapság a sztár fogalma teljes átalakuláson megy keresztül. Már nem csak az elérhetetlen idolok kapják meg ezt a státuszt, de olyan celebek is, akiknek a hajviseletéről többet tudunk, mint az új lemezükről. Hitler, Mickey egér, Lady Gaga, Richard Gere vagy akár egy sorozatgyilkos is megfér egymás mellett egy magazinban.

A sztárjelenség vizsgálható pszichológiai, gazdasági, szociológiai, társadalomtörténeti, filmtörténeti aspektusból, de még fontosabb, hogy külön kell választani olyan fogalmakat, mint pl. sztár, híresség, celeb, amely szavakat sokszor szinonimaként használunk.

„Attól, hogy valaki ismert és keresett ügyvéd, még nem sztár. De így van ez a neves politikusokkal is. Ma a médiában a köztük levő határok azonban sokszor elmosódnak, és leginkább az elmúlt évtized kulturális termékeit, a celebeket láthatjuk viszont a médiumokban. Az ő legfőbb jellemzőjük, hogy rövid szavatosságú, tehetséget, tudást nem feltétlenül felmutató, gyorsan az érdeklődés középpontjába bekerülő, majd nem sokkal később kikerülő személyek” – mondta el az fn.hu-nak Margitházi Beja az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékének adjunktusa, az ELTE-n nemrégiben megrendezett sztárkonferencia kitalálója.

Ő azt vallja, hogy ma már tudományos keretek között is beszélni kell a sztárokról, hiszen annyira mindennapjaink részévé váltak. Így az ELTE-n a hallgatók akár szemináriumi órák keretén belül is foglalkozhatnak hivatalosan David Beckhammel vagy akár Gáspár Győzővel.

Ki ismeri Tóth Gabi lemezét?

A sztárkultúra minden ország sajátja, de a sztárokat termelő gépezet mindenhol a világon hasonlóan működik. A televíziók gyorsan ismertté váló személyiségeket emelnek be a nyilvánosságba, amelyek muníciót, állandó aktuális témát szolgáltatnak a magazinoknak. A Megasztár, vagy a Csillag születik szereplői a műsor ideje alatt visszaköszönnek a különböző bulvármédiumokból, de tartósan csak azok szerepelhetnek ott, akik tehetségükkel, de még inkább magánéleti botrányaikkal hívják fel magukra a figyelmet.

Tóth Gabi hajviseletének változásairól, illetve párkapcsolatairól bárki többet tudna mondani, mint legutolsó lemezéről. Említhetjük ugyanakkor Majkát is, akit hetente láthatunk valamelyik televíziós műsor meghívott vendégeként, de hogy igazán mivel érdemli ki a folyamatos figyelmet, arra nem biztos, hogy tudnánk meggyőző választ adni.

Hitler és Lady Gaga egymás mellett

A sztárok többnyire kétfélék lehetnek. Vagy távoli bálványok, akik épp elérhetetlenségük vonzó, vagy saját magunkhoz mérhető “legkisebb királyfiak”, akik saját világunkat kapcsolják a felső tízezer csillogásához. Mindkét esetben a sztár egyfajta minta, de nem egyforma a fogyasztó személyes behelyettesíthetősége.

„Az átlag kultúrafogyasztó ugyanakkor nem tesz különbséget a hírességek között, hiszen a bulvárlapokban is megférnek egymás mellett az olvasók által sztárnak, illetve celebnek tekintett emberek. Így e tekintetben teljesen megszokott, ha egy magazin oldalán egymás mellett szerepel Hitler, Mickey egér, Lady Gaga, Richard Gere vagy akár egy sorozatgyilkos is. A felsorolt figurákban még az is közös, hogy komoly rajongótáborral rendelkeznek, a közismertségükhöz társult egy évtizedeken átívelő, akár még a haláluk után is aktívan rajongó csapat” – avat be minket a sztárság mélységeibe az ELTE egyik hallgatója, Berta Zsóka, a sztárkonferencia fő szervezője.

Vitathatatlan, hogy a nyilvánosság olyannyira bekerült az életünkbe, hogy bárkiről szinte bármi megtudható. Ezzel a lehetőséggel viszont nem mindig kíván élni a közönség, például a fiktív celebeknél semmiképp. Ebben az esetben maga a karakter lesz celeb, és nem az őt alakító színész. Példának említhető az Így jártam anyátokkal amerikai szitkom, melynek legviccesebben kidolgozott szereplője Barney. A filmbeli karakter hatalmas rajongótáborral rendelkezik, kedvelői akár kapcsolatba is léphetnek vele, hiszen a Facebookon saját oldala van, illetve saját blogot is ír. A való életben jelennek meg róla hírek, a fikciós szálon futó eseményekre reagál a média. Így, a rajongók által egy karakter eljuthat oda, hogy igazi celebként éljen. És hogy a figurát alakító színész kicsoda a valóságban? Az már kevésbé érdekes.



Magyar sztárok: Szalacsi és Norbi

Nehéz definiálni, ki a sztár. Tudományos definíciók tucatjai magyarázzák jelentését, de még akkor is kudarcot vallhatunk, ha a legegyszerűbbel próbálkozunk. Ha ugyanis meg tudnánk határozni az antisztár fogalmát, akkor nagy valószínűséggel közelebb kerülnénk a sztár fogalmához. Antisztárnak elvileg azt tekinthetjük, aki semmi olyan tulajdonsággal nem rendelkezik, hogy sztár válhasson belőle. Magyarországon ennek a teóriának volt ékes cáfolata Szalacsi Sándor, aki egy internetes videó által vált olyannyira közismertté, hogy saját rajongótábora lett, akik még pénzt is gyűjtöttek számára.

A sztárteremtésnek persze megvannak a maga lépcsői, de Margitházi Beja szerint a legfontosabb, hogy legyen egy jó gazdasági, ipari háttér, ami nagyközönséget teremt a sztárnak.”A sztár mögött mindig befektetés van, és a befektető azt reméli, hogy nemcsak visszakapja a pénzét, hanem meg is növeli azt. Ezért vannak teljesen más kaliberű sztárok Amerikában vagy Ázsiában. Magyarországon ma inkább celebekről lehet beszélni, mert a televízióban olyan műsortípusok jelennek meg, amelyek a hírnévre reflektálnak. A műsorok feladata az, hogy létrehozzon új sztárokat, majd aztán futassa is őket”. Ez azt is jelenti, hogy a hangsúlyok nagyon eltolódtak a szórakoztatóipar felé.

Itthon az egyik legnagyobb háttérrel rendelkező és legtöbb lábon álló sztárunk a testmozgásra buzdítás hazai apostola, Schobert Norbert. Tucatnyi torna DVD-jével, televíziós műsoraival, több száz alkalmazottat foglalkoztató update üzleteivel több évre előre megalapozta az otthoni zsíros kenyérre (vagy update multivitamin-italra) valót.

Minden kornak megvan tehát a maga sztárképe, ami idővel változik és lecserélhető, de a hírnév misztériuma, a legendateremtés iránti vonzódás már ősidők óta az emberben él. Most éppen a gyorsan fogyasztható celebeknek áll a zászló, de hogy kikért rajonganak majd tömegek harminc év múlva, az a jövő titka.

A szerző a Sanoma Médiaakadémia hallgatója.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.