Élet-Stílus

Egyidősek a Magyar Királysággal

admin
admin

2010. 03. 06. 06:32

Feltehetően német területről érkezett Szent István udvarába a Pálffy család őse, sarjai az ország legfontosabb méltóságait töltötték be egészen 1945-ig. Volt köztük nádor, érsek, hadvezér, de a Szálasi-kormány minisztere is.

A Pálffy család eredete – források hiányában – nem teljesen tisztázott. A hagyomány szerint az „ősapa” a német területről érkezett Hedrik vagy Kundt (Kont) lovag volt, aki Szent István király hűséges vitéze lett, és Hedricksburgot (Hédervár) birtokolta.

Utódai a XIII-XIV. században világi tisztségeket (nádor) és egyházi méltóságokat (püspökség, érsekség) viseltek. A Pálffy nevet Kont Pál vette fel a XV. század első felében negyedében szintén Pál apja után, feltehetően hogy elhatárolja magát a kivégzett Kont Istvántól. Egyik utóda, Pálffy Pál erdődi Bakócz Tamás, a neves esztergomi érsek és bíboros – pápajelölt is volt – közeli rokonát vette feleségül, s ekkor bővítette ki családi nevét erdődi Pálffyra. Így a Pálffyak rokonságba kerültek az erdődi Bakócz, a monyorókeréki Erdődy és a monoszlói Erdődy családokkal.
Kiemelkedtek a köznemességből

Erdődy Simon zágrábi püspökkel is, akiknek Pozsony megyében, de Horvátországban és a Dráva-Száva közti Szlavóniában is voltak birtokai. Fiuk, Péter házasságával kapcsolatba került a Dersffyekkel és a Batthyányakkal, majd birtokcsere útján végleg Észak-Magyarországra telepedett át a törököktől veszélyeztetett Szlavóniából.

De már ezen Péter nagyapja Lőrinc is Pozsony megyében volt honos, neje Bánfi Anna a vármegye főispánjának lánya, és ő vezette a Pozsony megyei bandériumot Mohács alá, ahol el is esett.

Pálffy Pál a Pozsony megyei középnemesi réteg megbecsült tagja volt – de Magnificusnak címezték, ami talán magasabb statust sugall. Azé a közösségé, ahonnét a megye tisztségviselői, katonai vezetői kerültek ki.

Ezáltal, illetve előnyös házassággal a köznemesek előtt nyitva állt a kapu a társadalmi felemelkedés felé. Péter utódai jelentős nemesi családok sarjaival kötöttek házasságot, 1581-ben báróságot is kaptak. Ettől kezdve a királyi udvarba is bejáratosak lettek, s a Pálffy-sarjak kiváló udvari nevelésben részesültek.

sorozat az arisztokráciáról

Az fn.hu három részben közli Pálffy István gróf, az egyik legősibb magyar arisztokrata család fejénének, Apponyi Albert unokájának tanulmányát a magyar arisztokrácia jelenéről, múltjáról és jövőjéről. Az első részt ide kattintva olvashatja.


Pálffy Miklós, a

Pálffy Miklós, a “győri hős” (wikipedia.hu)

Pálffy Miklós (1552-1600) körülbelül 10-11 éves korától, azaz jóval az 1581-ben kapott bárói cím előtt, a vele nagyjából egyidős Rudolf főherceg, a későbbi Rudolf király, apródja, állandó kísérője, majd főasztalnoka volt. Az akkori Európa legjelentősebb bankárcsaládjából származó Fugger Máriát vette feleségül.

A Fuggerek nem voltak ismeretlenek a Magyar Királyságban sem, hiszen nemcsak a Habsburg császárt pénzelték, s kölcsöneik útján kezükben tartották a tiroli ezüstbányákat, hanem a besztercebányai rézbányákat is ők bérelték és üzemeltették. Így került a Pálffy család tulajdonába Vöröskő vára (Cerveny Kamen, ma Szlovákiában van), amely a család legfontosabb birtoka maradt egészen 1945-ig.

Apponyi Albert a nagyapa

A Pálffy família sok tehetséges és sikeres tagja az elkövetkező évszázadokban fontos szerepet játszott az ország ügyeiben: IV. Pál országbíró, majd nádor (1649-1654), IV. János tábornagy, V. Miklós nádor (1714-1732), V. János – aki 1711-ben megkötötte a szatmári békét – nádor (1741-1751) és további országbírók, tábornokok, kancellárok kerültek a hatalom csúcsához egészen közel. A család a XVIII. század elején, 1807-ben hercegi címet is kapott.

A család tagjai a XIX-XX. században sem játszottak jelentéktelen szerepet az ország életében, pláne ha a kiterjedt rokonságot is belevesszük a rövid áttekintésbe. A jelenlegi gróf anyai nagyapja volt az az Apponyi Albert, aki a trianoni béketárgyalásokon volt hivatott a magyarság érdekeit képviselni. Nem rajta múlott, hogy az előre megírt békediktátumon nem tudott változtatni. Egyet tehetett – megtagadta az aláírást.

A XX. századi Pálffyak közül való volt azonban Pálffy Fidél is, a Szálasi-kormány tagja, akit 1945-ben ítéltek halálra, nem különben Pálffy Géza, akit 1952 körül a hírhedt NKVD végzett ki a szovjet Gulagon. A jelen főszereplő Pálffy István gróf Pálffy Miklósnak – akit győri győzőként avagy a tizenöt éves háború (1591-1606) legsikeresebb magyar főkapitányaként szoktunk aposztrofálni – a tizenegyedik leszármazottja.

cikkünk szerzője

Jánokiné dr. Újváry Zsuzsanna történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója, egyetemi docens.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

A Piramis gameshow díszlete

Újabb furcsaság a TV2-n A Piramisban

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.