Élet-Stílus

Aronson: a versengés miatt nő az iskolai erőszak

admin
admin

2009. 10. 04. 19:15

Magyarországra jött Elliot Aronson szociálpszichológus. A világ egyik legismertebb tudósa, a Társas lény szerzője a magyarul most megjelent könyveit népszerűsíti. Szerinte az állandó versengés teszi agresszívvá a gyerekeket.

A verseny teszi agresszívvá a gyerekeket, minél élesebb a versengés egy általános vagy középiskolai osztályban annál inkább erőszakosabbak lesznek a gyerekek egymással és a felnőttekkel – nyilatkozta Eliot Aronson az MTV A szólás szabadságában. Aronson szerint mindez azért következik be, mert a fiatalok versengés közben a „gyengék” ellen fordulnak, köztük a tanárok is könnyen áldozatokká válhatnak.

A világhírű szociálpszichológus szerint az orvosolhatja a helyzetet, ha az osztályokon belül együttműködésre késztetik a fiatalokat, ha tanulócsoportokban készülnek fel a tananyagból. Az együttműködés nemcsak az iskolában, a társadalomban is képes az agresszió csökkentésére.

Eliot Aronson. Fotó: Gáti András

Eliot Aronson. Fotó: Gáti András


Iskolai erőszak

Aronsonnak most jelent meg magyarul a „Columbine után – Az iskolai erőszak szociálpszichológiája” című kötete, amelyet egy elborzasztó iskolai vérengzés hatására írt. A Colorado állambeli Columbine középiskolában 1999 áprilisában két őrjöngő diák lőfegyverekkel és robbanóeszközökkel felszerelkezve ámokfutásba kezdett. Huszonhárom diákot súlyosan megsebesítettek, egy tanáruk és tizenkét diáktársuk életét oltották ki, majd önmagukkal is végeztek.

„Elliot Aronson a Columbine középiskolában történt vérengzés briliáns szociálpszichológiai elemzését tárja elénk… és olyan gyökeres megoldásokat javasol, amelyek alapjául a szerző és munkatársai több évtizedes tudományos pszichológiai kutató- és elméleti munkája szolgál” – írta a kötetről a szintén világhírű kolléga, Philip Zimbardo. Bár Magyarországon még nem olyan mértékű az iskolai agresszió, mint a tengerentúlon, de annak erősödését mindennap érzékelhetjük, ezért is lehet nagyon aktuális ma kézbe venni ezt a kötetet is. Aronson kedden egy e témában rendezett konferencián is részt vesz Budapesten.

Én nem tehetek róla…

Erős Ferenc az FN-nek már korábban beharangozta a másik mostanában piacra dobott Aronson-kötetet. Elmondta, a „Történtek hibák (de nem én tehetek róluk)” szerzői (a társszerző Carol Tavris) szerint szeretjük azt hinni, hogy a hiba, a bűn, a vétek tőlünk független dolog. A „mi nem tehetünk róla, mossuk kezeinket” mentalitást a különböző politikai döntések és a mindennapi élet kisebb döntései kapcsán is vizsgálják Aronsonék. Szerintük ez a hozzáállás oda vezethető vissza, hogy alapvető szükségletünk a magunkról alkotott pozitív kép fenntartása. „Én jó ember vagyok, ha valakivel szemben elkövettem valamilyen rosszat, akkor az meg is érdemli.” Ez az úgynevezett kognitív disszonancia jelensége: ha valami olyat állítok vagy teszek, ami ellenkezik a saját meggyőződésemmel, akkor azt is be kell építenem az önmagamról alkotott jóember-képbe. Ilyenkor az áldozatot hibáztatom. Az előítéleteknek is sokszor ez az alapja. Ezt a Magyarországon szintén nagyon ismerős problémát járja körül a Santa Cruz-i Egyetem nyugalmazott professzora és társa az Önigazolás lélektana alcímű kötetben.

A sztártudós

Elliot Aronson 1932-ben született, szerepel a 100 legfontosabb 20. századi pszichológus között. Ő az egyetlen, aki az Amerikai Pszichológiai Társaság mindhárom – legjobb írói, tanári, kutatói munkásságért járó – díját magáénak tudhatja sok más kitüntetés mellett. A Massachusettsi Rever városkában nőtt fel a nagy gazdasági világválság idején. Kis zsidó fiú létére állítólag többször meg kellett védenie magát a társai antiszemita inzultusaitól. Iskoláit a Brandeis( itt Abraham Maslow-val dolgozott) a Wesleyan és a Standford Egyetemeken végezte, ez utóbbin doktorált filozófiából (!) 1959-ben. Tanított a Harvard, a Minnesota, a Texas és a Santa Cruz-i egyetemeken. Ismertségét talán az állami iskolákban végzett előítélet-kísérlete (az úgynevezett Jigsaw Classroom), a kognitív disszonancia-kutatásai és a szociálpszichológiai tankönyvei alapozták meg világszerte.

Aronson járt már Magyarországon. 1997-ben egy társadalmi célú reklámokkal foglalkozó konferencián tartott előadást az AIDS elleni küzdelem téves – riogatós – módozatairól. A televíziónézők pedig Kepes András Apropó című műsorában láthatták az előítéletekről beszélni, Jane Elliot tanítónő hatvanas évekbeli „Kékszeműek-kísérlete” apropóján. A tanítónő egy alkalommal két részre – kékszeműek és többiek – osztotta osztályát, gallérral meg is különböztette a két csoport tagjait, s megfigyelte a hatást. Le kellet idő előtt állítani a kísérletet, mert a kisgyerekek pusztán egy ilyen megkülönböztetéstől elkezdték csúfolni, kiközösíteni és verni egymást.

A tudományos bestseller


Tavaly év végén adták ki újra, átdolgozva A társas lény (The Social Animal) című kötetét is, amelyet akár bestsellernek is tekinthetünk, mivel világszerte több kiadást megért, sokmilliós példányszámban eladott írásról van szó. Legfőbb titka, hogy a „beavatatlanok” számára is többé-kevésbé érthető nyelven beszél az ember és a társadalom, a gazdaság, a technológia és a politika legizgalmasabb kérdéseiről, viszonyrendszeréről. A könyv minden magyar pedagógiai, piszichológiai, szociológiai és egyéb társadalomismereti felsőoktatási kurzuson is kötelező olvasmány.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.