A cég maga is igencsak titkolódzó, ráadásul a Nemzetbiztonsági Hivataltól is vezetnek hozzá szálak. Welcome to the real world… – azaz, üdvözlet a való világban. Ez a rövid, de annál sejtelmesebb (amúgy eredetileg a Mátrix című filmben elhangzó) mondat fogadja az Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. bejegyzése alatt futó, egyébként tökéletesen üres Eclipseinfo.hu internetes oldal látogatóit.
A milliárdos állami informatikai megrendeléseket elnyerő cégnek hivatalosan nincs honlapja, a fenti webcímet is csak azután tudta meg a Figyelő, hogy felhívta az egyébként elég körülményesen kinyomozható központi Eclipse telefonszámot. A vállalat nem csak az interneten rejtőzködő. A főváros XI. kerületében, az Újházy utca 10. szám alatt bejegyzett (de 12. szám alatt lévő) irodája az egyetlen a környéken, amelyet nem kerítés, hanem embermagasságú fal vesz körül, sőt, a biztonságot a felszerelt kamerák is garantálják. Némi kutatás után azonban nem meglepő a „zárkózott” működés.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) tájékoztatása szerint velük az Eclipse-nek jelenleg 4,96 milliárdos, titkosított közbeszerzésen elnyert szerződése van. A közel ötmilliárdos megrendelés mellé jön még a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (NKH) szintén a Nemzetbiztonsági Bizottság által titkosított megbízása. Ennek létét a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy tavaly októberi tanulmánya feltételezi és szintén több milliárdosra becsüli.
A cég egyik tulajdonosa, illetve volt felügyelőbizottsági tagja a kísértetiesen hasonló nevű, Eclipse Assets Management nevű vállalkozásban üzlettársai voltak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat volt vezetőjének, Hevesi Tóth Ferencnek. Hevesi mostani cége szintén az Újházy utca 10. alatt van bejelentve. A milliárdokat nyerő Eclipse-ről NKH-s és az informatikai piacon jártas forrásaink tudni vélik, hogy közel áll a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz (NBH). Így áll össze kép: a nemzetbiztonsági bizottság titkosságot biztosít milliárdos közbeszerzéseknek, amelyeket aztán egy volt NBH-s vezető egykori üzlettársai nyernek el.
A nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkosított közbeszerzésekről a legtöbbet a GVH már említett, az autók eredetiségvizsgálatával foglalkozó tanulmányából lehet megtudni. Ebből kiderül, hogy becslésük szerint az NKH 5–6 milliárd forintot költött el 2006-ban és 2007-ben a gépjárművek műszaki vizsgáját és a „mini” eredetvizsgálatát kezelő informatikai rendszerek (Gépjármű Műszaki Vizsga – GJM és a Központi Integrált Vizsga, KIV) továbbfejlesztésére, illetve kidolgozására. Ezeket aztán immáron Közlekedési, Közúti Informatikai Rendszer (KÖKIR) néven 2009 júliusában újfent átszervezték.
Az NKH részéről Horváth Zsolt Csaba elnök nem kívánt személyesen válaszolni a titkosítás okait és két közbeszerzés mértékét firtató kérdéseinkre, Farkas László informatikai vezető azonban túlzónak minősítette a GVH tavaly októberi becslését. A pontos összeget annak titkosítása miatt azonban nem árulhatta el. Az Eclipse megrendelései között a feltételezett NKH-sok mellett megtaláljuk még a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó KEK KH 4,96 milliárdos, szintén titkosított beszerzését is. Ennek összegét és beszállítóját azonban a KEK KH nyilvánosságra hozta.Kérdéseinket elküldtük az Eclipse-nek, de lapzártánkig nem kaptunk válaszokat.
A titkok őre
Miért kellett titkosítani az autók műszaki vizsgáztatását és az amellett végzett, az eredetiségvizsgálathoz hasonló, de „integrált vizsgának” nevezett eljárás szoftveres hátterét? Hasonló közbeszerzési folyamat volt már az NKH elődjénél, a Közlekedési Főfelügyeletnél is.
Az 1999-ben meghirdetett, Szoftverfejlesztés és integrálás a közlekedési hatóság számára című pályázat nyertese végül összesen 345 millió forintért készített egy teljes, új integrált ügyviteli rendszert a hatóságnak. Ennek része volt az országos működésre képes (de még csak Pest megyében bevezetett) műszaki vizsgákat támogató szoftver is, amelynek bekerülési értéke 80 millió forint körül mozgott – legalábbis ezt állították a kényes téma miatt névtelenséget kérő, de az akkori fejlesztéseket jól ismerő forrásaink.
Farkas László szerint a titkosításnak több oka van. A rendszer egyrészt kapcsolatban van (adatokat fogad és küld) olyan adatbázisokkal, amelyek nemzetbiztonságilag érzékenyek (például a körözött autók köre), másrészt közvetlenül kapcsolódik a „kormányzati gerinchez”, azaz a központi kormányzati informatikai hálózathoz. Ezenkívül az informatikai vezető állítása szerint személyes adatokat is tartalmaz, amelyek szintén védelmet igényelnek. Farkas egyébként nem tartja reálisnak összehasonlítani a nyilvános 1999-es, és a 2006-ban indult titkos közbeszerzéseket. Véleménye szerint a tíz évvel ezelőtti fejlesztés kezdetleges volt, és nem felelt meg a hivatali működés rendjének sem.
A titkosítás indoklása személyes adatokkal viszont azért érdekes, mert a Figyelő információ szerint az NKH nem jogosult az autótulajdonosok adatainak a tárolására, csupán a különböző típusok adatai maradhatnak a szerverein. A személyes adatokat viszont továbbítania kell, egyebek mellett az éppen erre létrehozott KEK KH számára. Ezért nyilatkoztak a Figyelőnek informatikai szakértők úgy, hogy a beszerzés során is elégséges lett volna az NKH adatbázisa és a nemzetbiztonságilag már védett adatbázisok közötti kapcsolatot titkosítani.
Lapunk ráadásul úgy értesült, hogy Horváth Zsolt Csaba két hónappal az NKH-t érintő nemzetbiztonsági bizottsági titkosítás előtt még hivatalos formában is azt az álláspontot képviselte, hogy sem államtitkot, sem szolgálati titkot nem érint a fejlesztés, így nincs szükség titkosításra sem. Valamiért azonban megváltozhatott a véleménye, mert a minisztérium később mégis kérvényezte az ügy nyilvánosság előli elzárását.
A 2006-os fejlesztés és az abból befolyó milliárdok után most júliusban újabb fejlesztésen esett át a teljes hatósági rendszer, amelynek keretében a műszaki vizsgák különálló részeinek adatkezelését is összevonták. Így alakult ki a július közepén bevezetett KÖKIR, amelyet az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesülete (EME) információi szerint szintén az Eclipse fejlesztett ki.
Új cég
Az NBH-s szálakkal körülfont és nemzetbiztonsági titkosítást élvező Eclipse-nek már a műszaki vizsgához kapcsolódó beszerzések előtt is voltak gyümölcsöző üzletei. A céget 2003 április 14-én alapították, éppen 10 nappal azután, hogy megszületett a 2003. évi XIX. törvény, amelyben hatósági árassá alakították a gépjárművek eredetiségvizsgálatát.
A frissen alapított társaság pedig meglepő módon megnyerte azt a pályázatot, amelyet a hatósági árak kialakítása után az eredetiségvizsgálatokhoz használt szoftverre írtak ki. Igaz, a történet ennyire nem volt egyszerű, mert a közbeszerzést egymás után háromszor kellett kiírni úgy, hogy a harmadik körben végül ezt is titkosította a nemzetbiztonsági bizottság, annak ellenére, hogy maga a közbeszerzés tartalma feltételezhetően nem változott. Ezek után szintén kérdés, hogy a nemzetbiztonsági tikosítás vajon nem az Eclipse érdekeit szolgálta-e? A KEK KH lapunknak eljutatott közleménye úgy fogalmaz, hogy „az informatikai bevezetés során a szállítók és üzemeltetők minősített adatot képező informatikai biztonsági megoldásokra láthatnak rá”.
Érdekes még, hogy az Eclipse az első pályázatban 5,89 milliárd forintos ajánlatot adott be, a harmadik körben viszont már csupán 3,68 milliárdot kért az elvégzendő munkáért. Ennek kapcsán a GVH tanulmánya diplomatikusan így fogalmaz: „Vélelmezhető, hogy a rendszer újjászervezésére lehetett volna olcsóbb megoldást is találni.” Különösen igaznak tűnik ez az állítás azután, hogy a 3,68 milliárdos keretszerződést – a KEK KH tájékoztatása alapján – 2007 áprilisában módosították, és további 1,28 milliárd forinttal megtoldották. A KEK KH és az Eclipse közötti szerződés végösszege így már közel 5 milliárd forint.
Az Eclipse tehát először az eredetiségvizsgálat-piacon kaszált nagyot. Az e területre szakosodott cégeknek azonban csak 2011-ig van szerződésük az állammal, így kérdéses lehetett, hogy a szisztéma karbantartásával is milliárdos bevételhez jutó Eclipse mihez kezd majd.
A választ mintha a közlekedési tárca egyik 2006-os rendelete adná meg, amelyet éppen akkor adott ki a minisztérium, amikor Horváth Zsolt Csaba jelenlegi NKH-elnök volt a közlekedési helyettes-államtitkár. A 19/2006-os számú rendelet kimondja, hogy az eredetiségvizsgálathoz hasonló vizsgálatot kell elvégezni a műszaki vizsgák alkalmával minden olyan autón, amelyen az addig eltelt tíz évben nem hajtottak végre ilyet (mert azok nem cseréltek gazdát).
A rendeletből 2007 májusára lett mindennapi gyakorlat, amikor az új szoftveres háttérrel ellátott és központosított műszaki vizsga mellé az integrált vizsgát is bevezették. A GVH ezzel kapcsolatban már nem óvatoskodik annyira, gyakorlatilag feleslegesnek nevezi az autónként 7200 forintért elvégzendő műveletet. „Eredményei szinte teljességgel – a nyilvántartott adatok valódiságellenőrzését leszámítva – haszontalanok” – olvasható a dokumentumban. Ezt az állítást azzal támasztják alá, hogy amennyiben e vizsgálat során találnának is lopott autót, az így feltárható bűncselekmények már úgyis elévültek. Farkas László az NKH részéről másképpen közelít. „Ennek a vizsgatípusnak nem is az volt elsődleges célja, hogy lopott autókat derítsen fel. Ettől függetlenül tavaly májusa óta országosan 110 ilyen eset volt 53 vizsgahelyünkön. Az integrált vizsga célja elsősorban éppen az állami gépjármű-nyilvántartás rendbetétele volt” – állította az NKH-s szakember.
Elképzelhető azonban más magyarázata is a GVH által annyira kritizált integrált vizsga bevezetésének. Az Eclipse-nek minden bizonnyal nem volt rossz üzlet a milliárdosra becsült bevétel, mint ahogy az sem lehetett mellékes, hogy a várhatóan kihalóban lévő eredetiségvizsgálat-piacról át tudott kerülni a jóval perspektivikusabb műszakivizsga-területre. Műszaki vizsgákra mindig szükség lesz, és ha az eddigi eseményeket vesszük alapul, akkor három éven belül újabb szoftvert lehet majd fejleszteni hozzájuk.
