A „squatter” angolul az önkényes beköltözőt jelölő fogalom, a „cybersquatternek” pedig egyelőre nincs is magyar megfelelője – annak ellenére, hogy ez az illegális tevékenység Magyarországon is elharapódzott. Mivel a cybersquatting versenyjogi és védjegyjogi sérelemnek is tekinthető, ezért éppúgy büntetendő, mint más internethez köthető bűncselekmények.
Tavalyi 18 százalékkal növekedett az illegális tartománynév-lefoglalás. A hatóságok nem sok mindent tudnak ellene tenni, lévén 2007-ben az így megkaparintott címek nem kevesebb mint 80 százaléka megmaradt – derül ki San Franciscó-i székhelyű MarkMonitor cég kimutatásaiból.
Az internetes bűnözőknek manapság már nem feltétlen az a célja, hogy az “ebül” megszerzett tartománynevet eladják az eredeti cégnek, hanem gyakran egyéb módon próbálják hasznosítani: például úgy, hogy magukhoz csalják a látogatókat, és internetes vásárlásra veszik rá őket, vagy még kevésbé megfogható módon azt érik el, hogy különböző cégek reklámoztassanak náluk, és az ebből befolyó bevétel hozza számukra a hasznot. „Mivel a hasonló módszerek miatt egyre kevésbé megfoghatóak, fellelhetőek az ilyen bűnözők és honlapjaik, ezért a cégeknek a jövőben még gyakoribb visszaélésekkel kell számolniuk” – nyilatkozta Frederick Felman, a MarkMonitor marketingosztályának vezetője.
A MarkMonitor országokra is lebontotta az ügyek gyakoriságát, és a számadatok szerint az USA-ban próbálkoznak a legtöbben a tartománynévlopással: ott található az ilyen regisztrált esetek 68 százaléka. Ezt követi Németország 9 és Nagy Britannia 4 százalékkal.
„A legfurfangosabb módszer annak kihasználása, amikor az internetes felhasználók félreütnek egy tartománynevet”. Mivel a cyberbűnözők nagyon jól tudják, melyek a leggyakoribb félreütések, ezért az ilyen honlapokon virtuális „csapdákat” helyeznek el: például olyan linkeket, amelyekre ráklikkelve trójai vagy egyéb vírusokkal fertőzhetjük meg gépünket tudtunkon kívül – figyelmeztetett Eddy Willems, a Kaspersky Labs vírusvédő szoftvereket forgalmazó cég szakembere.
