Élet-Stílus

Sziklamászó harcsát találtak

Venezuela egy eldugott részén a mászóharcsák egy új faját fedezték föl: sziklákon mászik, páncél borítja a testét, és tapadókorongot visel a száján. Az új faj átmenetet alkot két, már ismert faj között.

A Lithogenes wahari mászóharcsa két halcsalád – a páncélos harcsák és a mászóharcsák – tulajdonságait egyesíti megjelenésében. Fejét és farkát csontos páncél oltalmazza, hasúszója pedig a függőleges felületeken, például köveken való kapaszkodáshoz alkalmazkodott. Szája a mindkét halcsaládra jellemző tapadókorongszerű szívószáj – írja a National Geographic Online.

Páncélos, szívószája van és a sziklákon

Páncélos, szívószája van és a sziklákon “mászik”

A szokatlan hal 20 évvel ezelőtt szúrt szemet a kutatóknak: egy az Amazonas távoli vidékén dolgozó venezuelai antropológus gyűjtött mintákat a bennszülöttek táplálékállataiból, és bevitte a Zoológiai Intézetbe meghatározásra. E minták között volt a harcsa is. A hal rendkívül különösen nézett ki, és nem illett egyetlen általunk ismert rendszertani csoportba sem – mondta Scott Schaefer biológus. Viszont olyan volt, mintha átment volna rajta egy teherautó. A meghatározáshoz jobb állapotban lévő példányokra lett volna szükségünk – tette hozzá.

Évekig tartott, míg sikerült megtalálni a hal élőhelyét a Rio Cuao forrásvidékén, az Orinoco folyó egyik mellékágában. A kutatók 84 példányt fejtettek le szó szerint a kövekről, és vittek magukkal, hogy meghatározhassák őket. A begyűjtött példányok alapján egyértelművé vált, hogy a L. wahari új fajt képvisel, mégpedig átmeneti alakot a két halcsalád között. A fejet és a farkat borító páncél – egyéb tulajdonságokkal együtt – a páncélosharcsák elterjedt és sikeres családjához sorolja.

Az Orinoco folyó

Az Orinoco folyó

A harcsának azonban érdekesen módosult hasúszója is van, amely a testtől függetlenül előre hátra mozgatható. Ez a tulajdonság – a sziklákon való mozgást segítő tapadószájjal kiegészülve – az Andokban honos mászóharcsákra jellemző. A mászás képessége rendkívül előnyös lehet e halak számára, mivel ezekben a magasságokban a folyók vízszintje elég változékony, és az áradás sem sodorja el őket.

Schaefer és munkatársa, Francisco Provenzano úgy véli, hogy a L. wahari a Lithogeninae alcsaládba tartozó halak harmadik ismert faja, és a három faj közös tulajdonságai alapján a páncélosharcsák családjába sorolható. Valószínűleg a harcsafajok ősi típusát képviseli, mielőtt e halcsoport szétágazott volna az evolúció folyamán.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik