A párizsi központú Nemzetközi Földforgás és Vonatkoztatási Rendszerek Hivatala (International Earth Rotation and Reference systems Service) a Föld lassulása miatt rendelte el a szökőmásodperc beiktatását, hogy a bolygó forgását és az atomórák járását szinkronizálják. Legutóbb 2006-ban volt hasonló óraigazítás – írja a National Geographic Online.
Az atommásodperc áll a háttérben
Az átállás következtében 2009. január elsején 0:59:59-ről a következő másodpercben nem, csak azt követőben ugranak az órák 1 órára. A „jelet” a németországi braunschweigi Fizikai- és Technikai Szövetségi Hivatal adja. A szökőmásodperc beiktatása azért fontos, hogy az egyenetlen földmozgás és az egyenletesen járó atomórák között összhang legyen, vagyis például valóban délben legyen a legmagasabb ponton a Nap.
Az atommásodperc időegységet 1967-ben határozták meg pontosan, viszont akkoriban a Föld gyorsabban mozgott, mint napjainkban. Bolygónk forgása ugyanis nem egyenletes, kismértékű lassulás figyelhető meg az árapály jelenség, az évszakokhoz kötődő tömegáthelyeződések (például vándorló jég), valamint az égitestek vonzása miatt.
Éppen ezért a négy évtizede meghatározott másodperc rövidebb, mint az az időegység, amit akkor kapunk, ha ma a napot 24 egységre, majd azt 60, majd azt is 60 egységre osztjuk. A különbség az 1960-as évektől 2000-ig átlagosan évente háromnegyed másodpercet jelent.
Rendszertelen időközök
Az atomidő viszont a mai időszámításunk alapját jelenti. A szökőmásodpercek segítségével az atomidőből adják meg az úgynevezett koordinált világidőt (UTC – Universal Time Coordinated). Az UTC – amelyet 1972-től a polgári életben is használnak – a greenwichi, vagyis a nulladik földrajzi hosszúsághoz tartozó középidő (Greenwich Mean Time – GMT) „utódjának” tekinthető. A két kifejezést ma is gyakran szinonimaként használják, bár némi eltérés van köztük.
Míg a GMT a Föld forgásának csillagászati mérésén alapul, az UTC-t a nemzetközi atomidő alapján határozzák meg úgy, hogy figyelembe veszik a Föld forgási sebességének változását és a forgástengely pólus körüli ingadozását is.
A Föld egyenetlen mozgását jelzi az is, hogy míg 1999 és 2006 között hét évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy szökőmásodperc beiktatására legyen szükség, a következő, vagyis a mostani szökőmásodperchez már csak három év kellett. A szökőmásodperc bevezetése óta eddig összesen 33 alkalommal került sor ilyen módosításra.
