Élet-Stílus

Dali-őrület Szegeden

admin
admin

2006. 08. 18. 13:38

Szeptember elsején a Dél-Alföld „fővárosa” latinos könnyedséggel szürreális arany, piros, és fekete ruhába öltözik. A szervezők semmit nem bíznak a véletlenre, és mindent elkövetnek, hogy az élmény felejthetetlen legyen, a kiállítás látogatói például felköthetik a jellegzetes Dali-bajuszt, a tárlat idejére átkeresztelik a Somogyi utcát Dali utcára, egy étterem menüt nevez el a katalán mesterről, egy cukrászda pedig Dalí fagylaltkehellyel idézi meg a spanyol művészt.

A szegedi események és látványelemek legfőbb izgalma mégis a Fekete Ház Múzeumban, a németországi Mayer-gyűjteményből válogatott kivételes képanyag. Ez alkalommal 117 alkotás érkezik Magyarországra. A kijelentés azért fontos, mert ez a kiállítás nem azonos a közelmúltban Budapesten zárult Dali kiállítással, bár van átfedés a bemutatott munkák között. Azok számára is izgalmas lehet, akik nem hagyták ki a fővárosi tárlat megtekintését. A kiállítás nem teljes körűen válogat a Dali életműből, a katalán művész festményeit ez alkalommal nem láthatják a szegediek, a bemutatásra kerülő grafikai sorozatok, azonos témákat feldolgozó ciklusok mégis jellegzetes hangulatot teremtenek, rávilágítanak, az egoista pénzhajhász művész tehetségére.

„Ha zsenit játszol, azzá lész”


Ha zsenit játszol, azzá lész

Vallotta a világról, no meg önmagáról az 1989 januárjában elhunyt márki címmel is büszkélkedő, a művészetnél és a pénznél semmit sem nagyobbra értékelő provokátor. Dali 1904-ben született Katalóniában. Háromévesen kijelenti, hogy szakács lesz, hatévesen Napóleonnak készül, persze később változtat ambícióin szerénytelenül semmi más nem akar lenni, csak Salvador Dali. Ez a terve maradéktalanul sikerül is, később úgy vall önmagáról „reggel ébredéskor különös örömöt érzek: hogy Salvador Dali lehetek és izgalommal telve kérdem magamtól vajon mi csodálatosat fog ma Salvador Dali művelni”.

Első művészeti lépéseit az impresszionizmus felé teszi, környezete korán felismeri tehetségét, apja Madridba küldi a művészeti akadémiára. A társadalom határai és korlátai nem-igen zavarják az öntörvényű Dalit, úgyhogy ki is csapják az akadémiáról, provokatív viselkedése és politikai nézetei miatt még 35 napos börtönbüntetést is kap. 1926-ban Párizsban meglátogatja Picassót, megismeri Joan Mirót, a dadaista Tristan Tzarát, Paul Eluart és feleségét Galát. 1929-ben készül első Párizsi kiállítására, olyannyira felfokozott állapotba kerül, hogy majdnem megőrül a művészetért és Eluar feleségéért, akibe beleszeret, a szerelemből később házasság lett. Dali sikere Amerikában teljesedik ki, hisztérikus, magamutogató, pénzimádó személyisége beletalál a tengerentúli közönség szívébe. Amikor először megérkezik az Egyesült Államokba, a hajóról két és fél méteres baget-tel száll le, New York utcáin pedig csengőt rázva hívja fel magára a figyelmet. Az amerikaiak rövid idő alatt multimilliomossá tették a katalán zsenit. Dali művészetének saját bevallása szerint két ihletője volt: a libidóval fűszerezett halálfélelem.

Diák és családbarát árak

A szegedi kiállítás rendezői egyik fő szándéka az volt, hogy a világhírű művész munkáit sokan láthassák. Ennek szellemében kedvezményes belépőjegyeket kínálnak elsősorban a diákságnak – a diákbelépő ötszáz forint – és a családoknak, nyugdíjasoknak, valamint a csoportos látogatóknak is. A kiállítás a Fekete Ház Múzeumban látható 8 és 18 óra között, de a szervezők ha az érdeklődés nagy lesz ettől eltérő időpontban is láthatóvá teszik a kiállítást. A nagy sikerű Chagall- és Munkácsy-tárlat után – e két kiállítást közel hetvenezer érdeklődő látta – arra lehet számítani, hogy a Dali kiállítás újabb látogatói rekordot dönt majd Szegeden.

A Fekete Ház

Szeged egyik büszkesége az 1857-ben épült ma várostörténeti múzeumként működő Fekete Ház. A hazai múzeumi gyakorlatnak megfelelően a város múltját jellemző tárgyak, helytörténeti dokumentációk alkotják a múzeum gyűjteményeit. Az első világháború után, a frontról visszatértek számos olyan tárgyat, emléket hoztak haza, amely ott kint őket a városukra, Szegedre emlékeztette, vagy a háború viharában a haza védelmének szimbólumává lett. Ezeket a relikviákat 1918 őszén ünnepélyesen a múzeumra bízták. Ekkoriban az intézmény igazgatója Móra Ferenc volt. A Somogyi utca 13. szám alatti épület a város egyik reprezentatív múzeuma.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.