Élet-Stílus

Kétes tisztaságú ivóvíz a Zemplénben

admin
admin

2006. 08. 03. 12:37

A kánikula miatt elapadtak a források, így csak a felszíni vízfolyásokból lehet ivóvízhez jutni a Zemplénben. Ezek biológiai tisztítása pénz hiányában megoldatlan, akár egy döglött állat is fertőzést okozhat. A vízmű igazgatója önhibáján kívül viseli a felelősséget.

A Zemplénben fúrott kutak híján a hegységben fakadó források és a környék felszíni vizei szolgáltatják az ivóvizet. A forróság miatt viszont a források elapadtak, sok patak is kiszáradt – mondta el a FigyelőNetnek Lakatos István, a helyi Zempléni Vízmű Kft. igazgatója. A felszíni vizeket azonban biológiailag is kellene tisztítani, így viszont csak a hatóságok éberségén múlik, hogy idejében észrevesznek-e egy esetleges bakteriális fertőzést a vízben.

Ötven lépés a börtön

A vízmű igazgatója elmondta: mivel a nagy melegben a környék forrásai kiszáradtak, vízszerzési lehetőségként egyedül a Nagypatakra telepített vízkivételi művön keresztül lehetséges. A vízmű viszont csupán mechanikai szűrést végez, a biológiai szűrésre – az ország legszegényebb területén – pénz hiányában nincs lehetőség. Ez azt jelenti, ha a vízmű fölött egy veszett róka beledöglik a patakba – a veszett állatok egyébként is a vizet keresik -, egy egész falut megfertőzhet – mondta Lakatos.

A biológiai szűrés a tulajdonos önkormányzatok feladata, a felelősséget a vízmű viseli, maga a patak pedig a területi vízügyi igazgatóság tulajdona. Bár az ivóvizet folyamatosan tisztítják, 100 százalékos védelmet ez nem nyújt. Két veszett róka a patakban, és „itt a börtön 50 méterre, én átsétálok oda” – érzékeltette az igazgató a felemás helyzetet.

A polgármester nem aggódik

Horváth Jenő, az egyik érintett település, Füzér polgármestere szerint a vízmű aktív szénszűrővel van ellátva, olyan víztisztító rendszert használnak, amelyet háború esetén a hadsereg is telepít. Így a település 100 százalékosan tisztított és biztonságos vizet fogyaszt – mondta lapunknak. Gond akkor lehet, ha a patak is kiszárad, illetve problémát okoz, hogy a vízmű mechanikai szűrőjét nem tudják tisztítani, ezért megesik, hogy sárgás víz folyik a csapból. Ezért van szükség az uniós támogatással megépülő új vízműre.

A polgármester kérdésünkre nem kívánta részletezni, kit terhel a felelősség, ha netán kórokozók kerülnek az ivóvízbe. Mint mondta: ennek megvan a törvényi szabályozása.


Még több mint egy év

A probléma mintegy tucatnyi települést érint, köztük Magyarország legkisebb városát, Pálházát. A térség uniós pályázaton közel egymilliárd forintot nyert egy minden szempontból megfelelő vízmű létesítésére, ez azonban csak 2007 októberétől állhat munkába. Jelen helyzetben mintegy 30 milliméter csapadékra lenne szükség a környéken. Addig is locsolási tilalmat vezettek be, és lezárták a közkutak túlnyomó többségét.

ÁNTSZ: folyamatos ellenőrzés szükséges

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Állami Népi Tisztiorvosi Szolgálat munkatársa a FigyelőnetNek elmondta: a polgármester által említett aktív szén sem képes teljes védelmet nyújtani. A megfelelő bakterológiai szűrés érdekében a vizet klórozni kell. Az ÁNTSZ folyamatosan ellenőrzi a Nagypatakból nyert víz minőségét, és ha szükséges, fokozott klórozással lép közbe.


Emellett az üzemeltető is ellenőrzi a patak vízmű fölötti szakaszát, és gondoskodik vízbe került fertőzésforrások eltávolításáról. A végleges megoldást az jelentheti majd, ha a zempléni falvakat a sátoraljaújhelyi hálózatra csatlakoztatják – tette hozzá.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.