Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 4 év működés után jogutód nélkül múlt ki a kormányzati strukturából. Nem volt meglepő elgyengülése, hiszen már jóval a választások előtt szivárogtak ki olyan információk, bárhogyan is alakul a voksolás, a tárcának mennie kell. Így is történt, beolvadt azon gazdasági tárcába, amellyel korábban már egy sor közös fejlesztési projektben vett részt, csakúgy, mint az oktatási tárcával. Megkerestük az informatikai piac néhány prominens képviselőjét, hogy értékeljenek ők az IHM elmúlt négy évét.
Arra, ami volt nincs szükség
Vahl Tamás, az SAP Hungary ügyvezető igazgatója egy korábbi interjúban már egy vízfejű szervezetnek bélyegezte a tárcát, ahol sok pénz folyik el feleslegesen, s megkeresésünkre sem változtatott sokat a véleményén. „Az IHM tevékenységére az “öncélúság” és a “csőlátás” volt jellemző. Az intézmény alacsony szakmai színvonalon tevékenykedett és valós tevékenységében minimalizálta az együttműködési hajlandóságát a versenyszféra képviselőivel – kommunikációs szinten persze ez kompenzálódott, de az együttműködés nem a sajtónak prezentálható közös vacsorákból, hanem napi közös munkából kellene, hogy álljon” – vélte Vahl Tamás. Az SAP Hungary ügyvezető igazgatója a továbbiakban keményebben fogalmazott, mikor úgy vélte, hogy a tárca a négy éve során nem rendelkezett egy átfogó stratégiával, és csak “félszakmai” vagy egyoldalú anyagokat tett le a képzeletbeli asztalra.
„Azt az összeget, amivel az IHM az elmúlt 4 évben rendelkezett, nem haszontalan célokra költötte, de mit ér egy infrastruktúra tartalom nélkül, mit ér egy önkormányzati támogatás szakmai útmutatás nélkül és mit ér az egész, ha egy átfogó stratégia hiányában egy-egy projekt magában áll, lóg a nagy semmiben? “Egyszer volt Budán kutyavásár”, mondhatják államunk vezetői, akiknél ez a 4 év kellőképpen diszkreditálta az informatika érték-haszon mutatóit. Persze ehhez hozzátartozik, hogy a rajtbíró a rajtnál térden lőtte az IHM-et a MEH-nél létrehozott párhuzamos feladatkörrel, de ez már más lapra tartozik, hiszen itt csak az IHM és nem mások 4 évéről beszélünk” – bosszankodott a FigyelőNet kérdésére Vahl Tamás.
„Azzal, hogy ez az informatikai tárca megszűnik, teljesen egyetértek” – értékelt megkeresésünkre Vadász Pál, a Montana elnök-vezérigazgatója. „Az, hogy a szakmának nincs minisztérium szintű képviselete, az indifferens. Sokkal fontosabb, hogy azon tárca, amely az informatikai piacot felügyeli, mennyire tudja azt jól képviselni. Vadász Pál véleménye szerint azonban leginkább egy erős lobbi tevékenységre lenne szükség, amely érvényesíteni tudná a szakma érdekeit. „Talán nekünk is ki kellene mennünk az utcára, mint ahogyan a gazdák tették két éve” – fogalmazott cinikusan. A Montana elnök-vezérigazgatója ugyanakkor várakozva tekint Kóka János minisztersége felé, kiemelve a Gazdasági Miniszter informatikai múltját.
Vityi Péter, a Microsoft Hungary ügyvezető igazgatója körkérdésünkre óvatosan nyilatkozott: ”Azt gondolom nincs értelme a tárca szükségességéről vitázni. A kormányzati döntés megszületett, a mi feladatunk pedig az, hogy előre nézzünk és a lehetőségeket maximálisan kiaknázva dolgozzunk tovább az információ-technológia minél szélesebb körű elterjesztésén és törekedjünk az együttműködésre az új struktúrában működő tárcával.”
Szervezeti ajánlások
Az Informatikai Vállalkozások szövetsége ugyanakkor egy közleményt adott ki, hogy mit is vár az új kormányzattól. A dokumentumot aláírta még az Amerikai Kereskedelmi Kamara IT Bizottsága, az Informatikai Érdekegyeztető Fórum, a Magyar Tartalomipari Szövetség, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és a Vezető Informatikusok Szövetsége. A röpirat szerint az említett szervezetek az információs társadalom és a tudásintenzív gazdaság fejlesztését hat pontba foglalva ajánlják az új kormányzatnak.
A szervezetek fontosnak tartják, hogy a kormányzati informatikai és kommunikációs fejlesztések és szabályozások egy kormányzati intézmény keretei között valósuljanak meg, az államigazgatási informatikai rendszerek egységes és elfogadott szabványoknak feleljenek meg, s ezek átalakításánál és fejlesztésénél a hatékonyság, a szolgáltatások minőségének javítása, és a transzparencia is legyen éppolyan kiemelt szempont, mint a költségcsökkentés.
Továbbá ajánlásként hangzik el, hogy a szélessávú infrastruktúrát is tekintsék hivatalosan alapinfrastruktúrának, ugyanúgy, mint az elektromos-, közúti- és csatornahálózatot. Az Európai Uniós fejlesztési támogatások egy meghatározott részét intézményesített módon is az IKT fejlesztésekre fordítsa a kormányzat. Egy olyan adóprogram kifejlesztését támogatják, amely innovációra ösztönzi a kis- és középvállalatokat. Valamint a fenti szervezetek fontosnak tartják a digitálisan írástudatlanok számának csökkentését.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
