Élet-Stílus

Veszélyes lehet a Mt. St. Helens lávatűje

admin
admin

2006. 05. 22. 16:00

A Jáva-szigeti Merapi vulkántól eltérően az amerikai Mt. St. Helens vulkánnál nem lávafolyásnank vagy hamu- és gázkitörésnek lehetünk tanúi, hanem egy kevésbé veszélyes, ámde szintén látványos jelenségnek: a kráter közepéből néhány hónapja egy lávatű kezdett kiemelkedni, amely naponta akár másfél métert is nő.

Mintegy negyed évszázaddal ezelőttig a Washington államban található Mount Saint Helens békés, nyugalomban lévő vulkánnak tűnt. Legutolsó kitörését 1857-ből jegyezték fel, amikor még csak igen kevés telepes jutott el a térségbe. Az év nagy részében hóborította 2946 méter magas vulkáni kúp a két nagyváros, Seattle és Portland közötti táj legmeghatározóbb eleme.

A múlt század hetvenes éveiben viszont egyre gyakoribbá vált a hegy belsejében a morajlás, miközben a kisebb-nagyobb földrengések száma akár a napi százat is elérte. 1980. március 27-én egy enyhébb hamukitöréssel véget ért a nyugalmi időszak. A következő hetekben a vulkáni kúp északi oldalán egy több mint ötven méter magas kiemelkedés jött létre. Május közepén pedig közepes erősségű földrengés rázta meg a környéket, melynek következtében az északi oldal megcsúszott. A videófelvételek rögzítették, hogyan alakult ki mintegy húsz másodperc alatt az emberiség történetének egyik legnagyobb lavinája. A fél hegy háromszáz kilométeres óránkénti sebességgel csúszott le a völgybe. A magma pedig megszabadulva a nagy nyomástól, hatalmas erővel a felszínre tört.

Évtizedek óta nem nyugszik a vulkán

A 26 évvel ezelőtti kitörés óta a vulkán még mindig nem nyugodott meg: kisebb rengések, valamint gázkitörés és hamuszórás jellemzi a tevékenységét. 2004 októbere óta a kráter belsejéből fokozatosan egy lávadóm tör felfelé. Mivel kovasavban gazdag, sűrűn folyós anyagról van szó, a magma nem tud kifolyni a kráterből, hanem kúp formájában megszilárdul, és a kráterből érkező utánpótlás következtében folyamatosan növekszik.

Tavaly november óta viszont a lávadómból egy kőzetblokk (lávadugó, lávatű) is kiemelkedik. A mérések kimutatták, hogy a lávadugó naponta akár másfél métert is növekszik. Így mára már több mint száz méterrel magasodik a környezete fölé. Érdekes jelenség, hogy a lávatű egyik oldala feltűnően sima, valószínűleg a kiemelkedés során a kürtő falán csiszolódott le.

Ilyen magas lávadugó viszonylag ritka jelenségnek számítanak. A legismertebb lávatű 1903-ban keletkezett a Martinique-on található Mont Pelee kráterében. A több hónapig növekvő kőzetblokk végül mintegy háromszáz méterrel emelkedett a kráter pereme fölé, mígnem saját súlya alatt összeomlott. Tudósok szerint a Mt. St. Helens lávatűjére is hasonló sors vár, amennyiben tovább növekszik. Ugyanakkor, ha az emelkedés megáll, és a kőzettömb nem omlik össze, igen sokáig fennmaradhat ez a képződmény, ugyanis a kemény kőzet jól ellenáll az eróziónak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.